Akár a japán-specifikus Aero Style orrkialakÃtás is elképzelhetÅ‘ a friss Nissan Leafen
Jövőre várható az
Opel Ampera-E és a
Tesla Model 3 megjelenése, Ãgy érthetÅ‘, hogy a világ jelenlegi legsikeresebb elektromos autójának gyártója is igyekszik felkészülni az újoncok érkezésére. Bár már sokan a vadonatúj, következÅ‘ generációs Nissan Leaf érkezését várják, jól értesültek szerint az még legalább egy évet várat magára. Viszont már idén kijöhet a mostaninál jelentÅ‘sen nagyobb, 40 kilowattórás akkumulátorral ellátott Leaf. Szimpla matek alapján pedig ez már 300 kilométer feletti hatótávolságra is képes lehet. Különösen akkor, ha az autó légellenállásán is sikerül javÃtani, ahogy az történt például a Japánban forgalmazott Aero Style modell esetében. Márpedig a Leaf kellÅ‘képpen koros ahhoz, hogy a nem különösebben vonzó orrkialakÃtásához is hozzányúljon a Nissan, bár ez nem túl logikus, röviddel az utód érkezése elÅ‘tt.
Tanulmányként még Ãgy nézett ki a Nissan Leaf Aero Style
A nagyobb kapacitású akkumulátor, azaz a hatótávnövelés állÃtólag nem jár majd együtt árnövekedéssel. Ha igazak a hÃrek, akkor a 40 kilowattórás kivitel megjelenésével a 24 kilowattórás modell el is tűnik a kÃnálatból. Az árak viszont állÃtólag maradnak, vagyis a 40 kWh-s Leaf a mostani 30 kWh-s áráért vihetÅ‘ majd haza, a 30-as pedig annyiért, amennyibe most a 24 kWh-s kerül. Az USA piacán talán valóban elképzelhetÅ‘, hogy a fent emlÃtett két új Leaf-konkurens ennyire felbolygatja a piacot és az árakat, itthon viszont egyelÅ‘re erÅ‘sen kérdéses egy ilyen árátcsoportosÃtás.
Mindeközben a Leafet gyártó üzemben, lelkes dolgozók, 48 kWh-s aksival épÃtettek egy prototÃpust
Ilyen “mondjuk” történetet kb. végtelen mennyiségben lehetne Ãrni pro és kontra. Ennek semmi értelme.
…teszem, 5 órán belül…
Ebben az a jó, hogy ha mondjuk péntek délután, munka után elindul az illetÅ‘ a barátaihoz Sopronból Tokajba, akkor minimum egyszer, de ha fűteni kell az autót, éjjel világÃtás kell, hátsó ablak fűtés kell, stb. akkor inkább kétszer is meg kell állni x órára töltögetni.
MÃg, ha mindezt “hagyományos” üzemű autóval teszem, órán belül megérkezem, már megittam a boromat, és egy jó beszélgetést követÅ‘en már ki is tisztultam teljesen, majd aludtam utána, mire reggel begördül a töltÅ‘höz a villanyautóval a “zöldrendszám” a sofÅ‘rjével és az utasaival, akik szintén “mosottszar” állapotban vannak.
Itt szépen feltölti az akksit, majd anélkül, hogy akár egy csepp bort is ivott volna, beszélgetett volna egy jót, indulhat is vissza, mert meg kell állni, töltőre tenni a gépet, hogy hétfő reggelre megjelenhessen a munkahelyén frissen, üdén, kipihenten.
Mindezt megúszom 1, azaz egy soproni tankolással.
Valóban olyan jó!
Vagy nem?
Ha belegondolok, hogy Norvégiában – ahol egy kicsivel komolyabb távolságok vannak – ugyanezek lesznek, igencsak elgondolkodom. Bár a turizmus fellendül. Különösen a töltÅ‘helyek környékén… 🙂