Ne félj az áramtól! – Mi történik egy összetört villanyautóval?

Egy fenntartható jövő érdekében, illetve gondolva az unokáink életére is, mindenképp békét kell kötni a gondolattal, hogy szépen lassan kiszorulnak majd az utakról a belsőégésű motorral felszerelt autók. Arról megoszlanak a vélemények, illetve az előrejelzések és a jóslatok, hogy mikor gördül le ténylegesen az utolsó benzin- vagy dízelmotoros gép a gyártószalagról. Az meg végképp a távoli jövő zenéje, hogy mikor tűnnek el az utakról végleg ezek a masinák, hiszen biztosan sokan foggal-körömmel ragaszkodunk majd a V8-as, a V6-os és egyéb „őskövületekhez”, bár valószínűleg hobbiautóvá korcsosulnak majd. A villanyautók (vagy üzemanyagcellás) autók hatalomátvételének folyamata során viszont egyre többször csattannak majd ezek a gépek, ezért jogosan merül fel az ütközésbiztonság kérdése. A Volkswagen szakembereitől megnyugtató információk érkeztek ezzel kapcsolatban.

Az első és legfontosabb, ahogy az e-up! példáján bemutatva látható: a villanyautók is ugyanolyan jól szerepelhetnek a törésteszteken, mint belsőégésű motorral felszerelt társaik. A Volkswagen minije például öt csillagot érdemelt ki az EuroNCAP töréstesztjén 2011-ben.

Ezt követte 2016-ban az ADAC töréstesztje, ahol már az elektromos hajtású változatot „aprították” és az autó ugyanazt az eredményt érte el. Márpedig az ADAC ugyanazzal a módszerrel vizsgálta, mint az EuroNCAP. Az e-up! nem robbant fel, nem gyulladt ki, és a karosszéria energiaelnyelő-képessége sem változott.

„A Volkswagen e-up! attól függetlenül, hogy nehéz és nagy teljesítményű akkumulátort tartalmaz, komoly szerkezeti károsodása esetén is üzembiztos marad és megvédi az utasait” - foglalta össze a lényeget Kiss Pál, a Porsche Hungaria szervizértékesítési igazgatója.

Az eredmények pedig egyre csak javulnak majd, hiszen jelenleg a villanyautók nagy részét a belsőégésű motoros változatok alapjaira építik. Az akkumulátorokat megpróbálják minden szabad helyre „betömködni”, ugyanakkor például a Volkswagennél az új MEB-platform sokkal rugalmasabbá teszi a tervezést, így megnyílik az út az új karosszériastruktúrák széleskörű alkalmazása előtt.

A villanyautókban ugye kevesebb az alkatrész, ezért megbízhatóbbá válik a jármű és jóval kisebb a karbantartási igénye.

Függetlenül attól, hogy az autó nehezebbé válik, a jármű stabilitása a nagyfeszültségű akkumulátornak a fenéklemezre helyezésével ugyanolyan, mint a belsőégésű motoros változatoké, sőt ezért is képes ugyanazokat a törésteszt eredményeket produkálni.

Ugyanakkor néhány dologban azért felforgatják a megszokott rendet a villanyautók. Ez elsősorban a szervizeket, illetve a tűzoltókat érinti. Először is nem kezdhet csak úgy hozzá bárki egy elektromos hajtású autó javításához. Ez mondjuk felvet egy érdekes helyzetet a tulajdonosok számára is, hiszen a kerékcsere is azoknak a műveleteknek a köréhez tartozik, amelyet csak képzett kezek végezhetnek el. Emiatt az e-up! például nem kap sem pótkereket, sem emelőt. Egy defekt esetén az assistance szolgáltatás használatával kap segítséget a bajba jutott autós, akinek szükség esetén csereautót is biztosítanak.

Szóval a javításhoz háromféle jogosultság létezik. Az első az EuP névre hallgat, és annyit jelent, hogy elektronikában tájékoztatott személy. Neki ismernie kell egy nagyfeszültségű rendszer veszélyeit és fel kell ismernie a nagyfeszültségű járművet. Kerékcserét például végezhet, de komolyabb javítást nem. Egy lépcsőfokkal feljebb helyezkedik el a HVT, azaz a nagyfeszültségű technikus, aki már a feszültségmentesített autón dolgozhat. Felette áll a HVE, a nagyfeszültségű szakértő, aki a nagyfeszültségű akkumulátorokat is javíthatja és képezheti a HVT szakembereket. Ebből is látszik, hogy a villanyautók esetében ajánlott mindig márkaszervizhez fordulni, mert ott mindig ilyen szakképzett szerelők végzik el a munkát, így nem lesz zsákbamacska a javítás.

A villanyautók feszültségmentesítése pedig egyetlen mozdulattal megoldható, egy biztosítékkal, amely a mentőegységek számára megkönnyíti és meggyorsítja a mentést. Ha valaki belebotlik egy villanyautós balesetbe, akkor a legfontosabb, hogy a narancssárga alkatrészekhez ne nyúljon, úgy biztos nem érheti baj. Emellett az akkumulátorokat is a lehető legbiztonságosabbra tervezték, de sérülés hatására előfordulhat, hogy veszélyessé válnak. Ezért nem szabad félvállról venni bizonyos jeleket. Például veszélyt jelent, ha furcsa hang érkezik felőle vagy repedés látható rajta.

Ha 80 Celsius foknál melegebb, az már baj, de ha nem is ennyire forró, viszont a környezeti hőmérsékletnél érezhetően melegebb, akkor is legyen gyanús, hiszen a lítium rossz szokása, hogy egy-két napig melegedik, majd kigyullad.

Természetesen a füstölés is veszélyt jelent a lángokról nem is beszélve, ugyanakkor itt hozzá kell tenni, hogy a Volkswagen széleskörű vizsgálatot folytatott többek között Norvégiában is, ahol az átlagosnál nagyobb a villanyautók aránya. A kutakodásból kiderült, hogy a 2000 vizsgált baleset során egyetlen egyszer sem gyulladt ki villanyautó, miközben a benzinmotoros autóknál elég nagy a veszélye, hogy lángra kap a kiömlő üzemanyag.

Összességében tehát minden jel arra utal, hogy a villanyautók ugyanolyan biztonságosak, mint más autók, ezért bátran várhatjuk a jövőt, amikor a mainál nagyobb számban lepik el az utakat, ezek a járművek.