Páratlan távfutó? Opel Astra Sports Tourer 1.5 CDTI 9AT

Ez ma a csúcs Astra! Opel Astra Sports Tourer, azaz kombi, dízellel és automata váltóval

Tavaly ősszel felfrissült az akkor 4 esztendős Opel Astra. Motorpalettája lecserélődött, frissült a technikája, de vajon elég-e ez ahhoz, hogy tartsa az iramot a szegmens friss versenyzőivel?

Az Astra mindig is etalon volt az alsó-középkategóriában, a korrektség szinonimája, ez ma sincs másként, persze ez a középkategória ma már az Astra Sports Tourer, azaz a kombi változat esetében is egy 4,7 méteres autót jelent. Az Opel érdekes módon nem alkalmaz nyújtott tengelytávot a puttonyoshoz, ez is az ötajtós 2662 mm-es tengelytávjára épül, igaz, már az is kellően tágas. Ebben is bőséges a helykínálat, az utastér mögé pedig jókora, 540-1630 literes, elektromosan indítható támladőléssel, sík padlójúra bővülő raktér segíti a végtelen cuccolást. A 2015-ös Frankfurti Autószalonon debütált Astra tavaly ősszel, négyévesen frissült, kívülről kevéssé, leginkább akár LED mátrix fényszórói újak, meg persze hűtőmaszkja, ami mögött aktív lamellarendszer javítja a hőháztartást és a légellenállást, amivel utóbbi a Calibra rekorder Cd=0,26-os értékével a kompakt kombik legjobbja.
Hirdetés
Az Astra persze nem csak kívülről frissült, technikájával is. Adott, hogy az Astra K mintegy 280 kilogrammos tömegcsökkentést hozott elődjéhez, az Astra J-hez mérten tavaly pedig még egy kicsit tovább faragták az Astra-kínálat tömegét azzal, hogy a motorokat kivétel nélkül háromhengeresekre cserélték, az összes új egység alumínium blokkos, részecskeszűrős és az Euro6d normát teljesítő. Igen, már a dízel is háromhengeres, az 1,2 és 1,4 literes benzinesekhez hasonlóan az Opel saját terméke. Az 1.5 CDTI 105 és 122 lóerővel választható, az erősebbhez döbbenetesen olcsón, 350 ezer forintért mért opció a 9 fokozatú automata váltó. Az Astra maga persze messze nem olcsó, az ötajtós listaáron 6,75, a kombi 7,06 millió forintról startol, a dízel-automata 8,84 millióról, tesztautónk (rogyásig extrázva) pedig 12,355 millió forint lenne. Tudni kell, hogy mire való egy dízel-automata konfiguráció, a középkategóriából is. Semmiképp sem rövid távokra és városi üzemre. Bár az 1,5-ös háromhengeres bemelegedése egészen gyors, 10 kilométer alatti, ilyen táv mindenképpen szükséges egy hidegindítás után, hogy a motorolaj elérje üzemi hőfokát, télen több is. Az 1.5 CDTI hidegen kifejezetten kelletlen, start-stopja az indításokkal szinte mindig emlékeztet erre, ahogyan az álló helyzetből gyorsítás is. Ha viszont tudunk tempót menni, a kiegyenlítőtengellyel is finomított járású gázolajos járása kellően sima, ereje a 9 fokozatú automata váltóval mindig megvan, igaz, a váltó ehhez viszonylag sokat kapcsolgat. Jó hír, hogy ha nem figyelünk rá, a váltások simasága miatt ez fel sem tűnik. Sík úton szereti 1500-1600/perc körül tartani a fordulatot, de ha jön egy csöppnyi emelkedő is, máris visszakapcsol, hiszen a 285 newtonméteres nyomatékcsúcs 1750-es fordulattól van meg. Ennek megfelelően már 50-60 km/órás tempónál is képes hetediket kapcsolni,

kilencedikben az autópályás 130 km/órás tempó elképesztően alacsony, még éppen 2000/perc alatti fordulattal, csendben futható.

A 285 Nm nyomaték és a 122 lóerős teljesítmény meglepően jó menetdinamikát ad, a 100-as sprint szintideje 11,1 másodperc, a végsebesség 205 km/óra. Az 1,5-ös dízellel persze nem versenyautó az Astra kombi, de dinamikus távfutónak simán nevezhető. Minél többet megyünk vele autópályán, annál jobban fogyaszt, még 130 km/óra alatti tempónál is 5 liter környékén kortyol, ám a tesztátlag némi városi üzemmel tarkítva 5,5 l/100 km lett, ami nem olyan vészesen jó, mint amit a 4,2 literes katalógusérték jósol. A fogyasztás csökkentéséért pedig már a fékrendszer is elektronikus szervóval dolgozik, jó pontként tökéletes hangolással, végre egy autó, aminél nem feltűnő a modernebb technikára váltás.
Hirdetés
Az Astra utasterében a tisztességes helykínálaton túl a frissítés után a részint digitális, az Insigniából ismerős műszerblokk említhető újdonságként, ami persze hiába új, megjelenésével és azzal, hogy a navigációnak csupán az utasításait tudja kitenni a sofőr elé, magát a térképet nem, ma már idejétmúltnak mondható. Új az infotainment, opcióként nagyjából minden sofőrsegéd elérhető, az Astra még parkolni is képes helyettünk, viszont akár egy Civicből, pláne az új Octaviából átülve az Astra bizony csöppet sem tűnik friss modellnek. Szépen teszi a dolgát, de vannak nála jobb versenyzők ma. Az Astra K megjelenéskori újdonságát, a hátsó futómű Watt rúdját már csak 120 ezer forintos felárral adó futómű ráadásul csalódást is keltett, a 17 colos kerekekkel érezhetően keményebb az említett kategóriatársaknál. És az a baj, hogy az Astra listaáron nem olcsóbb náluk. Kell ide a kedvezmény, ami meg is található az Opelnél, ahogyan például az 5 év garancia és a hozzá adott balesetbiztosítás i. Értékarányos csomag itt is adódhat, érdemes lehet alkudozni egy kombi Astrára is, mert igazából tökéletesen kiszolgál családi és céges igényeket is, de azért kétségtelen, hogy szorult helyzetbe kerül, ha a friss konkurenciát melléállítjuk.
Hirdetés
Értékelés
Pozitív
Remek hosszútávfutó, autópályán elemében van, tágas utas- és csomagtér, jó variálhatósággal, sok sofőrsegés
Negatív
Hidegen és alacsony fordulaton kelletlen motorhang, a a háromhengerességhez mérten nem kellően takarékos, kissé kemény futómű
Árak
Tesztmodell alapára
9 020 000 Ft (2020.05.11.)
Tesztautó ára
12 355 000 Ft (2020.05.11.)
Műszaki adatok
Hengerűrtartalom:
1496 cm3
Teljesítmény:
90 kW (122 LE) 3500 1/min-nél
Nyomaték:
285 Nm 1750-2750 1/min-nél
Gyorsulás 100 km/h-ra:
11.00 s
Végsebesség:
205 km/h
Gyári vegyes fogyasztás:
4,2 l/100km
Méretek
Hosszúság:
4702 mm
Szélesség:
1871 mm
Magasság:
1510 mm
Saját tömeg:
1465 kg
Össztömeg:
1980 kg
Terhelhetőség:
515 kg
Tengelytáv:
2662 mm
Karosszéria-kivitel:
kombi
Csomagtér:
540-1630 l
Belső szélesség elöl:
1470 mm
Belső szélesség hátul:
1450 mm
Belmagasság elöl:
940-1020 mm
Belmagasság hátul:
1015 mm
Hátsó lábtér 180 cm-es vezető mögött:
210 mm
Ülőlap hossza elöl:
510-560 mm
Ülőlap hossza hátul:
450 mm
Csomagtér maximális szélessége:
1045 mm
Csomagtér szélessége a kerékdobok között:
1045 mm
Csomagtér magassága:
440-725 mm
Csomagtér hossza:
1000 mm
Csomagtér hossza üléshajtással:
1850 mm
Raktérnyílás szélessége:
1035 mm
Raktérnyílás magassága:
845 mm
Motor és váltó
Motor:
Dízel
Motorosztály:
Euro6d
Hengerűrtartalom:
1496 cm3
Hengerek/szelepek száma:
3/12
Sebességváltó:
automata (9 fokozatú tiptronic) sebesség
Nyomaték:
285 Nm 1750-2750 1/min-nél
Teljesítmény:
90 kW (122 LE) 3500 1/min-nél
Menetteljesítmény
Végsebesség:
205 km/h
Gyorsulás 100 km/h-ra:
11.00 s
CO2-kibocsátás:
125 g/km
Gyári vegyes fogyasztás:
4,2 l/100km
Fogyasztás a használónál:
5,5 l/100km
Menetzaj
Menetzaj 90 km/óránál:
64 dB(A)
Menetzaj 130 km/óránál:
66 dB(A)
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2020.05.11. at 13:18
    Permalink

    Azért az elég gáz, hogy ehhez a szmötyihez képest ingyen van a Toyota Corolla Touring Sports 2.0 Hybrid. Pedig szinte kozmikus távolságra vannak egymástól…
    Tényleg! Hol van a havi egy Insignia cikkünk? Úgy hiányoznak az “Új kerékanyát kapott az Insignia, minden eddiginél jobb lett” címek. Vagy ezt a szerepet most az Astra vette át?

  • 2020.05.11. at 14:22
    Permalink

    Teljesen egyértelmű, hogy a PSA minél hamarabb ki akarja csinálni a volt GM modelleket, így meg lehet majd mutatni a káposztazabálóknak, hogy azért kell bezárni a német üzemeket, mert nincs kereslet a portékára (12,5 milliós Astrára nem is lesz egyhamar, de még a 7 M-s verzióra sem, ez a márkanév a Hyundai-Fiat-Seat árháromszögben lenne versenyképes). Hogy őszinte legyek nekem egyébként nincs is ez ellen kifogásom, az Astra pont annyira tudott érdekes lenni története során, mint egy élettelen fadarab. A Kadett utolsó szériája egy bikinis nehézbombázó volt bármelyik Astra generációhoz képest (na jó, talán a Bertone meg J Coupe szép emlékek maradnak).

    • 2020.05.11. at 17:15
      Permalink

      A hiba az a gondolatmenetben, ( már ami a kicsinálást illeti) hogy ha az Opelt bedöntik annak vevőköre nem feltétlen pözsót v Citroent fog venni. Sokkal inkább Fordot…ez rögtönzött közvélemény kutatásom eredménye.🙂

      • 2020.05.11. at 18:25
        Permalink

        Nem akarják ők bedönteni az Opel márkanevet, az tényleg jól cseng még sok vevő fülében, csak a vele járó szakember gárdára és műszaki háttérre nincs szükségük, csak azt teszik tönkre amit ők csinálnak, a Corsát pl. olyan versenyképes helyre pozicionálták, hogy garantált kasszasiker legyen. Elvileg az is a német állammal kötött felvásárlási kritériumok része volt, hogy valamennyi német értékhányad legyen az autókban, a PSA csak azt nem akarja, hogy ennyi fejlesztőmérnököt fizetni kelljen, mikor a Franciaországban már egyszer megálmodott Peugeotkat is árulhatná átmatricázva (sőt, ha az FCA-buli összejön akkor még ott is lesz 3 elég komoly tudásbázis az Alfa, a Fiat és a Maserati képében). A piacvásárlás a ’90-es évek magyar privatizációiból ismeretes szó erre.
        A Ford…hát nekik is megvan a maguk baja, maradjunk annyiban. Már az előző években is folyamatosan estek az európai eladásaik, pedig azok még a jó idők voltak. A részvényárfolyamot nézve szerintem örülnek, ha az elkövetkezendő néhány évben nem megy csődbe a cég, nem hogy még Európában bővüljenek.

        • 2020.05.11. at 23:43
          Permalink

          Amennyire vissza tudok emlékezni, az Opel fejlesztőkapacitása sosem volt acélos, a Fiatos időben a motorokat a FIat szállította, a nagy autókat a Saab fejlesztette ki.
          Az Opelnek maradt a gyártás és a Corsa/Astra modellek.

          Ebből kellett volna Európában versenyképes céget csinálni a GM-nek 2010 után úgy, hogy nemcsak a Fiat együttműködést bukták de még válópénzt is fizettek. A Saab pedig odalett bagóért.

          Viszont ennél is lesz lejjebb a GMnek, mert a kínában Buick néven értékesített Opel modellekkel sikerült életben tartani a Buick nevet, Ausztráliában pedig a Vauxhall adta a tömegmodelleket amire egy-egy helyi piaci modell is belefért. Most Ausztráliából már kivonulnak (sőt épp fejvesztve menekülnek), a PSA esetében pedig még nem hallottam róla hogy tervezték volna betölteni az űrt (valszeg a japán gyártók betöltik az űrt).

          De az Opel sehol sem volt jól csengő név, és mindig vicces volt itthon “németautózni” az Opelt miközben a németeknél az Opel egy idegenszívű márka volt, aminél még a Skodát is szívesebben hozták ki győztesnek a német tesztekben (akár indokolt lett volna akár nem, ez sosem arról szólt).

  • 2020.05.11. at 20:50
    Permalink

    Előbb-utóbb sok márkát elér, hogy a kompakt autói kizárólag 3 hengeres motorral lesznek kaphatók. A cikkben szereplő Astra olyan felszereltségű, amilyet kb. senki nem rendel meg, ráadásul ennek a listaára szerepel. 12 millió fölött nem nagyon fog senki sem Astrát venni, de nem is kell. Ha az ember felmegy az Opel weboldalára, látható, hogy új Astra már 4,89 millió Ft-tól kapható. Akinek szerencséje van, tud még venni a 4 hengeres 1,4-esből is, gondolom a készlet erejéig. A dízel kombi 6,199 millió Ft-tól indul, már ez is vállalható felszereltségű, a GS Line felszereltség pedig 6,99 millió Ft (listaár 9,645 millió Ft). Ebben aztán tényleg bőséges az extrák listája. Az Astrát az utóbbi időben elég jól árazták, kiváló ár/érték arányának is köszönhető, hogy elég népszerű a vásárlók körében. Tavaly ilyenkor a kompakt kategóriában a Best felszereltségnél nem nagyon volt jobb ajánlat, de a mostani akciós árlista is elég versenyképes.

Vélemény, hozzászólás?