Sokkal több, mint egy mezei tuning BMW

50 éves az Alpina, ami 1965 óta változatlan stílusban építi BMW alapú sportmodelljeit

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

A BMW történelme mellett párhuzamosan, de önálló sztoriként szőtték az Alpina történetét. Felidézzük az ötvenéves manufaktúra múltját.


Egy kis bajor faluból indult az a manufaktúra, aminek termékei ma talán egyedüliként egy rangon vannak a BMW gyári M változataival. Az Alpina Burkard Bovensiepen GmbH & Co. KG gyökerei a hatvanas évek legelejére vezetnek vissza. Az idén 40 éves 3-as BMW történetét felidézve megírtuk már, hogy maga a BMW elég komoly pénzügyi gondokkal küzdött az ötvenes évek végén. Az áttörés az 1961-es Frankfurti Autószalon volt, ahol bemutatták az 1500-ast. A nagy tömegben gyártott sportos prémiumszedán, mint autófazon azóta is hódít. Rajongók ezrei közül egy ember kiemelkedett, akit nagyon megfogott az 1500-as. Burkard Bovensiepen édesapja még írógépekkel foglalkozott, de őt az autók sokkal jobban érdekelték, főleg a BMW-k.
Hirdetés


Lenyűgözte a maga korában kiemelkedő technikájú és modern 1500-as, és arra gondolt, hogy a szellős motorházába kéne még egy karburátor, ne árválkodjon ott az az egy. A cége első terméke két évvel később, az 1963-as IAA-n debütált, egy Weber dupla karburátoros átalakító szett volt, amivel az 1500-as mind a négy hengere külön kapta a naftát. Az iparban tevékenykedő Bovensiepen család új vállalkozása 1965-ben alapult, és a cégvezető édesanyja nevezte el. Az Alpina márkanév így az írógépekről a BMW-kre is átkerült. Praktikus, hiszen minden nyelven könnyen kiejthető és utal a származás helyére is - az alpokra. 1963-tól, mint kis BMW tuningcég működtek, de húsz évre rá már a német közlekedési hatóság is elismerte őket önálló gyártóként. A BMW-vel való szoros együttműködés máig tart, így a gyár által adott garanciafeltételek érvényesek a buchloei műhelyben átalakított kocsikra is.


Nem elégedtek meg az utcai autókkal; a minden részegységre kiterjedő tuningnak nagy hasznát tudták venni a pályaversenyzésben. A hetvenes években az Alpina BMW-k nagyon szépen szerepeltek, ezzel demonstrálva a kocsikban rejlő potenciált. Burkard Bovensiepen felkérte sofőrnek a Forma-1-es szárnyait már bontogató Niki Laudát a csapatához. El is vállalta, persze nem a nagy pénzért, hanem mert így megúszhatta az Ausztriában kötelező katonai szolgálatot. Lauda így lett Buchloe lakosa, a többi meg már történelem. A csúcs az 1973-as Nürburgringi 6 órás verseny volt, ahol Lauda úgy is nyerni tudott, hogy Bovensiepen utasítására még egy boxkiállást beiktattak. Mindezt amiatt, hogy az akkoriban még tényleg tanyasi körülményeket adó, saras Nürburging koszát lemossák az autókról és szépek legyenek a célfotón.


Az utcai autókat meglehetett rendelni az Alpinánál és a BMW szalonokban is, ezért utólag nehéz a korai daraboknál megmondani, pontosan mikor is készült az átépítés. Az 1500-as után a 02-es szériából is készültek Alpina tuningos darabok, de a hathengeresek utcára szánt változatai sem maradtak ki a kínálatból. A négyhengereseket ekkoriban A, a kis hathengereseket C, a nagyokat meg B betűvel kezdődő típusnévvel látták el. A BMW legendás, M10, M20 és M30 blokkjai meg különösen jól bírták, ha húztak a teljesítményükön. Nagyon fontos mérföldkő volt 1978, akkor álltak elő az E12-es 5-ös szériára épülő B7 Turbóval, azaz az első feltöltött Alpina modellel. Számomra az idei év egyik csúcspontja volt, hogy kipróbálhattam egy különösen szépen megőrzött példányt.

Az élet nem állt meg Buchloéban, 1989-ben jött az E34-es 5-ösre épített B10 Bi-Turbo, ami az első duplaturbós Alpinaként ismét megkapta a világ leggyorsabb négyajtósa címet. Az 1992-es B12 5,7 Coupé, amit a tavaly 25 éves 8-as szériára építettek elsőként büszkélkedhetett 300 km/órás végsebességgel. 1993-ban megjelent a kormányról kézzel is kapcsolható Switchtronic automataváltó, így a sofőr választhatott az automata kényelme és a saját kontroll között. 1995-ben V8-ast építettek az E36-os 3-asba, ez a 333 lóerős BMW Alpina B8 4,6. Az E39-es 5-ösön alapuló D10 Biturbo az idők szavára hallgatva az első dízel Alpina volt. Épp emiatt gyártanak ma már szabadidő-autót is, az X3 alapú dízel XD3-at.

De mitől lesz olyan jellegzetes egy Alpina? Rögtön rávágná az ember, hogy mély kötények, hatalmas sokküllős felnik, arany vagy ezüst dekorcsík - az a jellegzetes fajta - és hozzá az igazi Alpina sötétkék, vagy sötétzöld fényezés. Ezek a külsőségek, az igazi differencia viszont akkor látszott nagyon erősen, amikor a BMW még a turbókorszaka előtt volt. Például a kétezres évek derekán, az előző 5-ös (E60) BMW idején. Az alapváltozatokat hagyjuk is, azok most nem érdekesek. A 2005-ös M5-ösbe a gyár sportrészlege egy V10-es 5 literes blokkot épített, amit 8250-es fordulatig lehetett hajszolni, az eredmény 507 lóerő. Igazi mestermunka, de Buchloéban teljesen máshogy álltak hozzá a nemes feladathoz. Fogták a széria V8-ast, ami akkoriban 4,4 literes volt, jó rendesen megfújták egy radiálkompresszorral, és ugyanakkora erőt hoztak ki belőle. Na jó, az illendőség kedvéért csak kerek 500 lóerőt. Az M5 520 Nm nyomatéka helyett viszont az Alpina B5 sofőrje 700 newtonméterrel gazdálkodhatott, sokkal alacsonyabb fordulatszám-tartományban.

Az Alpina híre persze a rajongókon és az autóértőkön túl hamar eljutott a konkurenciához is. Kevesen tudják, hogy a GM egykori nagy embere, Bob Lutz 1971 és 1974 között a BMW eladásaiért, majd a motorsport részlegéért volt felelős. Lutz nem könnyítette meg az Alpina dolgát, ezért Burkard Bovensiepen más BMW főnököknek elhintette az információt, hogy már úton vannak remek Opel alapú kreációi. Lényeg a lényeg, hamar újra meleg lett a viszony az anyacég és a Bovensiepen família között. A hetvenes évek elején egy bizonyos Ferdinand Piëch kereste meg Bovensiepent, hogy az Audinak fejlesszen már valami jó kis raliautót. Az Alpina köszönettel maradt a pályaversenyzésnél, az Audi meg megcsinálta a quattrót, aminek a 35 éves sztoriját nemrég írtuk meg. Azért egy vezető mérnököt elszipkáztak, hogy biztosra menjenek. A legviccesebb történet talán mégis az, hogy a Jaguar vezetése beajánlott 200 millió márkát Bovensiepennek, hogy építsenek "gyári" sport Jaguarokat. Pénzügyi gondjaik nem voltak addig sem, akkor meg miért csináltak volna bohócot magukból? London helyett is maradtak Buchloéban.

Tavaly 1700 autóval minden idők legjobb termelését produkálták, és ma is a Bovensiepen család irányítja a céget. Idén nyáron egy hétre bezárt az üzem, akkor semmi mással nem törődtek, mint hogy magukat megünnepeljék a kerek évfordulón. 110 régi és új autóval tartottak felvonulást a gyár környéken és ebédnél négyszáz főre terítettek, hogy a világ minden részéről érkező márkaklubosok jóllakjanak. Az idén ötvenéves Alpinának most a legfontosabb a B3-as sorozat modellfrissítése és a 7-es modellváltásával a teljesen új B7 Bitrubo kifejlesztése. Idén a B6 és a B5 évfordulós kiadásával ünnepelnek, jövőre meg már az új B7-et köszönthetjük.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.28. at 09:53
    Permalink

    Hú jó, hogy mondod a 8-ast majdnem elfelejtettem! 🙂 Vétek lenne kihagynom a felsorolásból: talán a valaha épített legszebb kupé – és nem csak a BMW-n belül. 🙂

  • 2017.10.28. at 09:53
    Permalink

    Itt én is megenyhültem egy ponton – az a piros 8-as bizony nagyon kéne. Elhomályosítja a többit. Tud a BMW is Csalfa-mágnest építeni, de ahhoz messze erőn felül kell teljesíteniük – ilyenek a Z-sorozat tagjai vagy a 850i. Ezeknél bizony tűzforró lángon ég az instant get-érzés:)

Vélemény, hozzászólás?