Hirdetés

Sorhat, 16 tonna, 56 millió forint – csúcskombájn Oroszországból

Bemutató: a Versatile RSM 161 kombájn

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

A nagy múltú Rostselmash termékei már bizonyítottak, itthon mégsem elég ismertek. Az RSM 161-es csúcskombájn ár/értékben lehet a legjobb.

Elég dögös, igaz a belvárosba kicsit sok lenne. Viccen kívül, a Rostselmash gyár Versatile RSM 161 típusú kombájnja mindent tud, amit csak el lehet várni a betakarítógépek csúcskategóriájában

Egy jobb vidéki lagziban, egy gazdag háznál, az ifjú pár a családi nagy gazdaság új betakarítógépével érkezett a szertartásra. Nem legenda, ismerjük az egyik meghívott vendéget. Pesti lévén megkérdezte régi katonatársát, az ifjú férjet, hogy ugyan miért nem az A6-os Audival vonultak be a násznép elé? A válasz nagyon arcpirító volt: azért mert

az Audi csak 25 millióba, a kombájn meg 80 millióba került.

Ha eddig esetleg nem értették, hogy az Autónavigátor.hu miért foglalkozik mezőgazdasági gépekkel, akkor gyorsan leírom az okát. Hazánk agrárszektora a mai támogatási rendszerben, ha nem is óriási piac, de fejlődőképes így cél a nagy nemzetközi mezőgépgyártók számára. Éppen ezért kiadónk, a Használtautó Kft. is nyitott ez irányba és létrehozta a Nagyhaszon.hu[/url] portált, ami az ország piacvezető autós honlapjának, a Használtautó.hu-nak[/url] a testvére. A Nagyhaszon hirdetéseiben a haszonjárműveken kívül a speciális építőipari és mezőgazdasági munkaeszközök között is böngészhetnek. Mi, az Autónavigátor.hu meg rögtön fejest ugorva a mélyvízibe egy csúcskategóriás kombájnról írunk. Tetszik? Szívesen látna máskor is ilyen tartalmat? Örömmel látjuk olvasóink véleményét. Most pedig jöjjön az 1929-ben alapított Rostselmash mezőgazdasági gépgyár csúcsterméke, a Versatile RSM 161-es.

Hirdetés

Az RSM 161-es akkora, hogy felépítmény nélkül sem lehetett egyszerű bejátszani a Vektor Holding bemutatótermébe, de mindenképp megérte. Nem mindennapi csúcstechnika ez

A doni régió központja a több mint egymillió lakosú Rosztov-na-Donu, naná hogy van több egyeteme és saját focicsapata is. Technikaőrültek biztos tudják, hogy itt működik a Rosztvertol, az itthon is ismert Mi-24 harci helikopterek gyártója, de most nem róluk lesz szó, hanem a Rostselmashról. Egy évvel az indulás után, 1930-ban legyártották már az első vontatott gabonakombájnjukat. 1937-ben nagydíjat kapott termékük a párizsi Világkiállításon. A motorizáció második világháború utáni fellendüléseként a rosztov-na-donui gyár építette Európa első önjáró betakarítógépét, 1958-ban. Komoly mérföldkő volt a gyárnak, amikor 1973-ban elkészült a másfél milliomodik aratógépük.



A Szovjetunió 1991-es szétesése persze nagyban megváltoztatta a piaci viszonyokat, de a régi és bevált cégek egy jó új vezetéssel fent tudtak maradni. Rosztov-na-Donuban 2000-ben történt meg a privatizáció, és innentől az addig lefelé ívelő gyártás új lendületet kaphatott. Ez a lendület akkora volt, hogy az oroszok felvásárolták 2007-ben a kanadai Versatile márkát is. Tavaly jelent meg az extra osztályú RSM 161-es gépük, és az évben legyártották már a 2,68 milliómodik betakarítógépet. A Rostselmash ezzel a világ ötödik legnagyobb mezőgazdasági gépgyártójává nőtte ki magát.

Vágóasztal, cséplőmű és a szalmarázóládák. A gabona levágása és szemek elválasztása szempontjából ezek a legfontosabbak. A Versatile kombájn a lehető legfinomabban bánik a terménnyel

Nem is tervezik a visszalépést, ezért hazai partnerükkel, a vámosszabadi székhelyű Vektor-Holding Kft-vel a hazai gazdák számára prezentálták az újdonságot. A tizenhatféle kombájnmodellt (van még lánctalpas is) Oroszországban építik, míg az Észak-Amerikai és szintén a Rostselmash többségi tulajdonában működő Buhler Industries gyártókapacitása a nagy tavak köré koncentrálódik. Ha ez nem lenne elég meggyőző, vagy az orosz gyártás minősége aggályokat keltene, akkor ezeket annyival könnyen le is tudja szerelni a cég, hogy a beépített főegységek szinte mindegyike neves amerikai és európai beszállítóktól származik, mint a Hella, az Eaton, vagy az Mann. A Versatile RSM 161-esben is Cummins motor és Schumacher kaszarendszer dolgozik, de nem ez a fő előnye.

A kormány három állítási lehetőséggel bír, de az új fejlesztésű szellőzőrendszer és a kibővített hangszigetelés is jót tesz a fülke komfortjának

A Versatile termékcsalád előnye az is, hogy az alkatrészellátás közvetlenül a győri európai központi raktárból történik ahol tizenkétezer tétel várja a vevőket. 24 órás és 7 napos ügyfélszolgálatuk egy napon belül megoldást talál a felmerülő problémákra, így egy meghibásodást a lehető leghamarabb ki tudnak javítani és a gazda folytathatja a munkát – akár a saját földjén, akár bérben folyik a betakarítás. Az Oroszországban jó 60 százalékos piaci arány is jó ajánlólevél a megbízhatóságra, az ottani gyártás meg lehetővé teszi ezeknek a termékeknek a barátságos árazását. 56 millió forintos alapára mellett az RSM 161-es mellett szól a 24 hónap garancia. A kedvező ár amiatt is fontos, mert 12-ből 11 hónapot áll a betakarítógép így a szezongépbe beleinvesztált pénz kihelyezése hordoz némi kockázatot. Ebben segíthet a Vektor-Holding Kft. finanszírozási ajánlata – három évre 0 százalék kamattal, vagy akár öt évre 2,5 százalékkal.

A fedélzeti információs rendszer 10 colos képernyője érintésvezérlet, a multifunkciós markolatról 16 művelet irányítható, a gép saját légrendszere persze a géptérből is

Hogy teljesített tavaly a hazai mezőgép piac?

Magyarország agrárország. Ha valaki nem értene egyet ezzel a kijelentéssel, akkor meggyőzésképp íme néhány adat a rendelkezésre álló gépkínálatból: a hazai gazdák 130 ezer géptípus és gépvariáns közül válogathatnak, köztük 250 fajta arató-cséplőgépből. A sokszínű kínálat veri a nyugat-európai átlagot. A piac 85 százalékát nyugati gyártók fedik le, 10-et hazaik és csak 5-öt a keletiek. A gazdák igényei meg magasak és igen eltérőek. Tavaly 345 eladott kombájnból 155 volt Claas, 93 John Deere, 67 New Holland és csak a többi 30 egyéb márkák terméke. Itthon összesen 10 300 darabos a kombájnpark, ezzel évente 291 hektár terület megművelése jut egy gépre, ami a nyugat-európai átlagnak a két és félszerese.

A kombájn teteje felől lehet hozzáférni a hajtómotorhoz. A Cummins kipróbált sorhatos blokkja itt 380 lóerőt teljesít. Ilyen magasan van az RSM 161 teteje

Az RSM 161-es legnagyobb ellenfeleit árban alul, teljesítményben meg simán felülmúlja. Motorja 380 lóerős, cséplőrendszere négydobos, cséplődob átmérője 800 mm, magtisztító felülete meg 7,1 négyzetméter. Autós érdeklődésűeknek csak az első adat lehet ismerős, de a hozzáértők itt most dörzsölik már a tenyerüket. Mindehhez jön még az, hogy elboldogul akár nedves gabonatermű területen is, és opcionálisan összkerékhajtással is kérhető. 1050 literes üzemanyagtartálya növeli az üzemidőt, és ez különösen a más járművel nehezen megközelíthető területeken lesz értéke. Ezen kívül a felszerelésként megvehető adapterekkel egyéb termények, mint a repce, a kukorica, vagy a napraforgó betakarítására is alkalmas – így növelve a felhasználási területeket és javítva a befektetés megtérülését.

Elérhető a használatot segítő Lincoln gyártmányú, automata zsírzórendszer is. A hidak ZF gyártmányúak, a géptér áttekinthető, rendezett

Háromfokozatú sebességváltójával az RSM 161-es munkavégzés közben maximum 12 km/órával, azon kívül maximum 30 km/órával haladhat. Hasmagassága 0,47 méter, tengelytávja 3,8, fordulóköre 18 m. A motor a Cummins QSL9-es szériájából való, 8,9 literes lökettérfogatú, olajcsere-periódusa 500 üzemóra. Fogyasztására a legjellemzőbb adat, hogy az RSM 161 nagy üzemanyagtartályával akár 14 óra folyamatos munkavégzésre képes. Az RSM 161 magas terméshozamoknál is jól bevethető, felépítéséből adódó előnyei leginkább az ezer hektár méretűnél nagyobb termőterületeken lesznek kihasználhatóak. A forgalmazó Vektor Holding gabonatermesztőknek és bérmunkában betakarítást végző vállalkozóknak is ajánlja ezt az ár-érték arányban kiemelkedő termékét. Ha minden jól megy, akkor legközelebb munka közben fogjuk megnézni.

A Verstaile termékeivel már bőven vannak hazai jó tapasztalatok. Az RSM 161-essel legközelebb a szezon beálltával, igazi terepén, a földeken fogunk találkozni

Hirdetés

Hozzászólások

  • 2017.10.28. at 07:15
    Permalink

    Helló! Na, valami ilyesmire voltam kíváncsi(és gondolom, Meleagris kolléga is), kösz szépen a kommentet, jó volt olvasni. Sejthető volt mindvégig, hogy a pennyf*cking a munkagépek világába is beette magát:)

  • 2017.10.28. at 07:15
    Permalink

    De olvas! 🙂

    Az Mg. gépeknél is tapasztalható, mint a gépjárműiparban, hogy olcsósítanak sok mindent. (Több kereskedőtől hallottam már, hogy kb. 10.000 üzemórára van tervezve a motor meg a váltó is, ez kitolódhat, ha nem végez annyi nehéz munkát a gép, de csökkenhet is, ha mondjuk végig csak alatalajlazítót húz.)

    A sokat emlegetett MTZ-knél is a mostaniak váltója már messze nem bír annyit, mint mondjuk egy 30 évesé, fogaskerekek edzése más, kínai csapágyak. ÉS azért kell ezeket (bármikori MTZ) sokat szerelni, mert nem kapsz minőségi alkatrészt, igaz hogy olcsó szinte minden hozzá, ha egy nyugatival hasonlítod össze. Pl: új termosztát nyitva maradt 50 üzemóra után, megyek a boltba és kérem, hogy nekem adjon drágát, mert inkább megveszem, csak legyen üzembiztos, de nincs.
    MTZ-nél még az amit nem értek, hogy a fülkeergonómiával miért nem kezd valamit, több, mint 30 éve gyártják minimális változtatásokkal a fülkét, került bele azóta mondjuk légkondi, és annyi de a por ugyanúgy bemegy.
    Van egy 28 éves Case IH traktorom is, az MTZ mellett, meg kellett szokni, hogy nem recseg a váltó mint az oroszban, hanem húzom és benn van sebességben. Kényelmesebb vele dolgozni, más a fülke / kezelőszerve ergonómiája, mint az MTZ-ben. Igaz az alaktrészárak is más szorzóval szereplenek.

    A spórolásra egy jó példa New Holland bálázó. Nem ment a kötözőmotor. A csatlakozója telement porral, gondolom pár eurocenttel többe került volna ha tesznek rá gumiporvédőt (a bálázóban elég nagy a por), de van rajta jópár csatlakozó és akkor a pár cent az már pár euro lett volna a végén.

    Jó traktormárka – nem jó traktormárka kérdés érdekes szerintem, ez olyan mint a japán autó – német autó – franciaautó – olaszautó hívők, ki mire esküszik. Sok múlik azon is milyen gazdája van, meg mire használja.

  • 2017.10.28. at 07:15
    Permalink

    A vetőmag mennyiségét is GPS-en keresztül vezérlik kispajtás. Láttál te már olyat, hogy 3 traktor megy a parcellában és csak az egyikben ül vezető, a másik kettő műholdon keresztül kommunikál a kötelékparancsnokkal? Gyermekem te még nagyon fogalmatlan vagy ebben is.

  • 2017.10.28. at 07:15
    Permalink

    Az a baj, hogy aki a mezőgazdasági gépek terén otthonosan mozog, valószínűleg nem olvas minket, ill. az AN-t:)
    Mondják, hogy a John Deere a legjobb, és egyben a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó is a világon. Olyan, mint a Toyota az autóknál:)
    Azért az sokat elárul, hogy bár láthatóan szaporodnak az új traktorok, de az öreg MTZ-k, Zetorok is ugyanúgy használatban vannak, nem ritkán 40+ évesen is. Természetesen mindkét cég működik ma is. Az MTZ-ket Amerikában és Kanadában is forgalmazzák(!). Nyilván ma is előny, ha egy munkagép egyszerű felépítésű és házilag is szerelhető, ezért sokan ma sem váltanak modernebbre. Ugyanakkor a modern gépek kellemesebb munkavégzést tesznek lehetővé.
    Jó lenne tudni, hogy melyik számít jó traktormárkának és melyik kevésbé, biztos ott is vannak rossz konstrukciók, kerülendő típusok meg nagyon jó hírűek is. Akár egy márkán belül is jelen lehet a kettő. De attól tartok, máshol kell ennek utánanéznünk. Én bírtam ezt a kombájnos cikket. Talán legközelebb majd egy traktoros írás lesz, lassan most már eljön számukra újra a bevetés ideje:)

  • 2017.10.28. at 07:15
    Permalink

    Kellett öket szerelgetni, de valahogy nekem mindig az a benyomasom volt, hogy valahogyan mindig megbuheraltak, es müködtek. Egyebkent meg erdekes modon kevesebbet panaszkodtak nagybatyamek az MTZ modellekre, azokat viszonylag könnyen javitottak. De pl. a Fiat nagymeretü traktorjait mar messze nem tartottak olyan megbizhatonak, arra relative sokat panaszkodtak. Anyam öccse John Deer traktorral dolgozott, ott megvoltak az elöirt üzemorakor a karbantartasok, eleg borsos összegert, de azon kivül nagy baja nem volt, csak ment es tette a dolgat.
    Kivancsi lennek, hogy a manapsag gyartott egyre modernebb mezögazdasagi gepekkel is vajon egyre több a baj? Hasonloan, mint az autoknal? Igaz-e a mondas ez esetben is, minel bonyolultabb, annal inkabb elromlik majd?

  • 2017.10.28. at 07:15
    Permalink

    Elhiszem, hogy kell “ver a pucaba” , meg tudas a verseny, illetve raliautokhoz, de ne gondoljuk, azt hogy a mezögazdasagi gepek kezelesehez nem kell tudas, vagy szakismeret. Hasonloan a rali versenyekhez, ott is barki vegig tud menni a palyan…csak nem mindegy, hogy milyen gyorsan, serül-e az autod vagy nem stb, stb.
    Traktort is tud mindenki vezetni vagy legalabbis sokan azt gondoljak.
    Egyreszt nagyon nem könnyü ezekkel a gepekkel, plane vontatmanyokkal együtt egy faluban navigalni, planne akkor, ha a 250-300 LE traktorokon a vontatmany is függesztve van, illetve ha a Dupla hatso kerekkel felszerelten közlekedik.
    Nem mindegy hogyan huzod a boronat, eket, milyen melyen hatol az eke a talajba, egyenes-e a barazda, a melysege megfelelö-e stb. A keresztapam, unokatesom es anyam öccse is mezögazdasagi gepekkel dolgoznak/tak, ültem mellettük sokat, munkavegzes közben. Azert nem olyan egyszerü, persze meg lehet tanulni, de nyilvan nem igenyel olyan reflexeket mint egy raliversenyzö, de elvezetes is lehet, annak, aki ezt kedveli. Egyebirant nem is erdemes hasonlitgatni a kettöt, masmiatt nehez mind a kettö terület.
    Mondjuk azt megemlitenem, ha mar izgalomrol is szo esett, mikor komolyabb földuton, terepen kell menni ezekkel a gepekkel rakomannyal es olyan szögekben is megdölnek, hogy csak pislogok, ott aztan lehet izgulni. Vagy amikor fakat huznak ki ilyen gepekkel es latod, hogy erölködik, elszakad a lanc vagy sem, azert nem feltetlen veszelytelen, tehat van itt is izgalom.. 🙂

  • 2017.10.28. at 07:15
    Permalink

    A belinkelt képek közül engem a Merci illetve az SRT volánja hozott lázba. 😉

    A vontatmányokkal kapcsolatban megjegyzem, hogy az utánfutóval való tolatás sem éppen egyszerű kategória kb. 70-80m hosszon egy 3m széles nyélen emelkedőnek felfelé. Építkezéseken néha elő szokott fordulni. Az építőanyag telepi raklapok közti manőverezésekről nem is beszélve. Kell hozzá némi érzék és tapasztalat.

    A raliban azért írtam, hogy nem árt, ha van vér az ember pucájában.

  • 2017.10.28. at 07:15
    Permalink

    Egy dologra lennék kíváncsi: az autóiparban köztudottan jelen van a spórolás, a költséghatékonyság. Valószínűleg a mezőgazdasági gépeknél is megtalálható. Vajon a mai traktorok, kombájnok is szervízigényesebbek, érzékenyebbek, mint a régiek?(Bár fura a kérdés, mert az MTZ-ket, Zetorokat, Dutrákat, Fortschritteket is biztos kellett gyakran szerelgetni.)

  • 2017.10.28. at 07:15
    Permalink

    Kell hozzá egyfajta affinitás, “becsípődés”, az biztos, de én ezekre a képekre nézve nem látom egyszerűnek a dolgot:

    [url]https://www.google.hu/search?q=combine+interior&biw=931&bih=610&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwinmsb587_LAhUrD5oKHWpgCMAQ_AUIBigB[/url]

    Pl. a fedélzeti számítógép miket mutat? Mi az a gomberdő ott? Ezekre gondolok. Szerintem csak nem érdeklődsz ezek iránt a gépek iránt, erről van szó. Nálam ez a vonzódás megvan, falun élek, de nem volt még szerencsém traktort vagy kombájnt vezetni.

    A traktoroknál is sokféle vontatmány létezik(rendsordró, fűkasza, trágyaszóró, eke, borona, tárcsa, stb.) – nem kis dolog lehet a működésüket szakszerűen elsajátítani. Nem is beszélve a rengeteg szakkifejezésről(üzemóra, terelőcsiga, motolla, stb.). Sőt, szerintem ezek jó részének már a szleng- vagy rövidített változata van a köztudatban, ami megint csak jól össze tud zavarni.

    A rali jó példa volt előzőleg, de nem mindenki van rákattanva az autósportokra(én igen, de sokan nincsenek) – nekik egy ilyen nagy gép vezetése adja az élményt. És ne feledkezzünk meg a veszélyérzetről sem, ami a raliban fokozottan jelen van – még a legnagyobb nevek is összetörik magukat néha, vagy nézők közé csapódnak. Egy mg.-i géppel dolgozót nem sok veszély fenyeget, bár néha lehet híreket hallani arról, hogy egy traktor felborult és maga alá temette a sofőrjét.

  • 2017.10.28. at 07:15
    Permalink

    Ha úgy vesszük bizonyos szinten mindenhez kell némi tudás.
    Ezekhez szerintem nem sok, bár kétségtelenül közöm sincs a dologhoz. 🙂
    Lehet, hogy nem elég élénk a fantáziám, de nem igazán tudom elképzelni milyen különös tudás kellene ezeknek a mezőgazdasági gépeknek a kezeléséhez.
    Az építőipari gépeknél (árokásó, markoló) egyértelmű, hogy komoly érzék kell a szakszerű és gyors kezeléshez. Sajnos ez ott is sokaknak hiányzik.

  • 2017.10.28. at 07:15
    Permalink

    Ismerosomnek Classdominatorja van nemtom kb 20-30eves biztos van es most vettek egy hasznalt Fergussont.
    Es hat ebben az iparban szerintem 10ev er annyit mint az autoknal 15-20ev.
    Egymas mellet a 2gep nagyon durva.Kb mint egy Ford Taunus es az uj Focus egymas mellett…
    Hat a vezetes az meg inkabb hagyjuk,rally autoval meg elporoszkalnak meg mindennel amin van 4kerek de ezek nagyon nagy falatok.Erezni kell oket nagyon.Kb mint a hotolos Krazt annal sem igen latod hol mi kezdodik es er veget…

  • 2017.10.28. at 07:15
    Permalink

    Arra az érzésre gondoltam, amikor egy böszme nagy járművet Te uralsz. Lehet az egy kavicsbányában dolgozó dömper, egy tipikus amerikai csőrös kamion, egy lánctalpas dózer, egy T72-es harckocsi vagy egy Rába Steiger traktor is…És pont ennek az ellentétét érzi egy férfiember, ha Kispolskit, Ford Kát, Matizt stb. vezet. Biztos érted a lényeget.

    A raliautó terelgetése is jó példa, de ugye nem arra akarsz kilyukadni, hogy a mezőgazdasági gépek megfelelő kezeléséhez nincs szükség tudásra? Jaj, itt bizony zavart érzek az erőben, kolléga:)

  • 2017.10.28. at 07:15
    Permalink

    Fizetett hirdetés?
    Kicsit csalódtam az AN-ben hogy reklámot csinál egy ilyen cégnek.
    Hallottam már róluk régebben eleget…
    Amúgy a kombájn jó, biztos nyugati színvonalú, sőt akár gazdaságosabb is lehet minden szempontból bár én ezt nem tudom.

  • 2017.10.28. at 07:15
    Permalink

    Nem igazán értem, hogy milyen élvezetet nyújthat egy ilyen gép vezetése, és a férfias érzést sem igazán értem.

    Szerintem sokkal élvezetesebb és férfiasabb érzés egy raliautó terelgetése. Ott aztán valóban kell tudás, tapasztalat, érzék, tehetség és elég vér a pucában. 🙂

  • 2017.10.28. at 07:15
    Permalink

    “Hazánk agrárszektora a mai támogatási rendszerben, ha nem is óriási piac, de fejlődőképes…”

    Az új “földesurak” főleg a terület alapú támogatásért és nem a gazdálkodásért lopják, harácsolják össze a földeket.
    Mostanában ennél aktuálisabb téma nem is lehetne, de nem feltétlenül ezen az oldalon. 🙂

  • 2017.10.28. at 07:15
    Permalink

    Még soha nem hallottam erről a gyártóról, de most megjegyeztem a nevét. Abszolút nem kéne szégyenkeznie a Claas, John Deere, Massey Ferguson stb. termékek mellett. Az a vicces, hogy a régi időkben használt(sok helyütt még ma is) Fortschritt E512-es kombájn egy kis matchboxnak tűnik ezek mellett, pedig az az NDK-s masina is remekül ellátta/ellátja a feladatát. Jó lehet vezetni egy ilyet – amellett, hogy az ember nyilván dolgozik vele, de egyúttal nagyon férfias érzéssel is eltölti a sofőrjét egy ilyen óriás terelgetése.

    Szerintem jó, hogy néha kiszakad az AN az autók világából, én speciel néha motorokról is olvasnék.

Vélemény, hozzászólás?