Váltanál kézzel egy ilyen 5-ösben? – BMW 520d, 2017

Kényelmes limuzin kézi váltóval. Hozzáad, vagy elvesz? – BMW 520d M Sport

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Lehet ragaszkodni a kézi váltóhoz, de egy bizonyos szintnél már nincs tovább. Az 5-ös BMW-t ma már csak automatával kapni, mert egyre kevesebbeknek kell a kézi, az utolsó lehetőséget próbáltuk ki.

Ahogy a vásárlók ízlése és igényei változnak, úgy alakul át az autópiac. A kínálat hasonul a kereslethez, ez természetes folyamat, azt fognak árulni, amit el lehet adni. Érdekes, de érthető és ennek lett/lesz áldozata a kézi váltó is, ahol még van, talán ott sem lesz már sokáig. A prémium szegmensben például már egyáltalán nem jellemző, ha csak nem a belépő modellekről van szó. Az 5-ös BMW pedig nem az, a márka egyik oszlopos tagja, húzó modellje, ami generációról generációra szintén rengeteget változott.

Korábban a nagyobb motorokhoz sem volt ritka a kézi váltó, ma már viszont nincs a leggyengébbhez sem.

A jelenlegi 5-ösből csak a sorozat elején volt elérhető a kézi váltó, de ahogy a legtöbb modellnél, itt is kifutott. Az előző, vagyis a 2010-2017 között forgalmazott F10-es szériához végig kínálták a manuális hatfokozatú váltót még a 30d-hez is, de csak xDrive nélkül. A tesztben szereplő példány pedig egy népszerű 20d, a nem épp népszerű manuális kapcsolású váltóval, ami akár hiszik, akár nem, inkább hozzáad az élményhez, nem pedig elvesz. Az ízlés persze szubjektív, de aki rendelte ezt az autót, hozzám hasonlóan szeret vezetni és a kézi váltó adta élménnyel együtt közlekedni. Még akkor is, ha az 5-ös adta méretek, kényelem és prémium jellemzők is szerepeltek az igények között. Kézi váltós autót kézi váltós követett, de ez az 5-ös volt az utolsó, ugyanis már egyáltalán nincs meg ez a lehetőség 3-astól fölfelé az új BMW-knél. De miért nincs? Igazság szerint, ezen a szinten már senkinek nem hiányzik az, hogy maga váltogasson. Ez nem elítélendő, sokkal inkább könnyű megérteni, miután az 5-ös már az F10-es szériájával is elég közel került kényelemben a 7-eshez, és a 8 fokozatú ZF automata váltó is egy remek szerkezet. Gyorsan vált, észrevétlenül, mindig tudja, melyik fokozatra lesz szükség és még a sportmodellekbe is kimondottan jól passzol. Fenntartása nem emészt fel váratlan összegeket, a 8HP modellcsaládra nem jellemző a meghibásodás, vagy a drága karbantartás. Miért is választaná valaki inkább a kézi váltót? Az élmény miatt.
Hirdetés
Élményről beszélni egy kis motoros 5-ös esetén biztosan lehetetlennek tűnik sokak számára. Egy 520d nem az erőről, nem is a virgonc viselkedésről szól, sokkal inkább a hosszú távon alacsony fogyasztásról és a kényelmes utazásról. Ehhez tökéletesen passzol az automata váltó, ám aki egy kicsit is fogékony a klasszikus vezetési élmény iránt, annak tetszeni fog ez a kézi váltós 520d is. Mivel BMW, mégis csak az egyik legfontosabb jellemzője az, hogy jó vezetni. Az xDrive nélküli hátsókerékhajtás élményéhez kevés hasonlót találunk. Okos a BMW összkerékhajtása, mégis nagyon mást érezni vele, mint nélküle. Ebben az F10-ben a külvilágtól való elszigeteltség érzése így kicsit kevesebb, mint azt gondolnánk róla, a mechanikával sokkal több kapcsolata van a sofőrnek, ami még itt is olyan élettel tudja megtölteni a hatalmas karosszériát, amit el sem várnánk tőle.

A kézi váltó kapcsolási érzete klasszikusan BMW-s, súlyos, nem jár éppen rövid úton, de nagyon pontos és fémszerű.

Annyira feszes, amennyire egy régi BMW-ben szeretnénk, ha lenne. Határozott váltásokat igényel, rendesen rá kell markolni a pont jól formázott gombra, ez a súlyos érzet járja át az egész autót, amitől nem lesz éppen sportautó, de egy olyan driver’s car oldalát mutatja így, amit a kényelem mellett minden nap jól esne átélni.

Három éves, 71 000 kilométernél éppen csak többet futott, ami messze nem komoly felhasználás, még szinte új.

Ezt érezni a motoron, a váltón és a futóművén is. Az F10-hez most volt először szerencsém és sosem gondoltam volna, hogy ez ennyire egyben tud lenni. A hatalmas test nem feltétlenül vetíti előre a kellő merevséget, de ebben az autóban egy dolog szólalt csak meg, a középkonzol időnként.

Roppant merev a karosszéria, az M Sport futómű feszesebb hangolása és a kisebb átmérőjű M-es kormány pedig együtt él vele, minden egyben van.

Kevésbé közvetlen a kormányzás, még így is ritka kellemes csillapítású a futómű és nagyon kevés zaj tör be az utastérbe, mégis jóleső közvetlenség járja át az egészet. A mindennapokban ennél több talán nem is kellene, pláne egy ilyen 5-ösben, amitől azt várja az ember, hogy kényelmes és csöndes legyen, nem pedig egy sportautó. Ebben a formában tökéletesen működik is, annyi fűszerrel, amit a kézi váltó ad hozzá. Első tulajdonosánál jár még és minden karbantartása márkaszervizben történt. A kétliteres dízelmotor jó erőben van, 184 lóerős és 380 Nm nyomatékú. A hírével ellentétben ebben a karosszériában messze nem tűnik zajosnak, persze bentről mindig csendesebb a motor. Alig hallani, ahogy jár, csak kívülről karcos a karaktere, de úgysem az a fontos. Érdekes bepillantani a motortérbe, rengeteg a hely még a négyhengeres motor körül, hiszen az F10-ben a 4,4 literes V8-as is szerepelt. Felmerülő hibaként a pillangószelep törést találhatjuk ezzel a motorral kapcsolatban, valamint a részecskeszűrő nem megfelelő karbantartása esetén előforduló tűzeseteket. Előbbit 120 000 kilométer után ajánlott cseréltetni, utóbbinál pedig a megfelelő regenerálás érdekében előnyben részesíteni a hosszabb utakon való használatot. Ebben a korban és ilyen futásteljesítmény mellett egyelőre egyik sem jelent nagy kockázatot. Kiválóan vezethető, a 20d nyomatéka bőven elég ahhoz, hogy meglegyen a klasszikus farból irányítás érzete. Messze nem driftautó, és nem keresztben autózásra kell gondolni, de szűkebb kanyarokban, körforgalomban is azonnal érezni egy ilyennél, hogy a gázadás csak segít a gyorsabb kanyarodásban. A kuplung nem túl kemény és a dízelmotor fordulatszámát tökéletesen igazítja automatikusan az elektromos pillangószelep ahhoz, hogy kiküszöbölje a rossz elindulásokat. Bár rettentő furcsa a három pedál és a középkonzolból kikandikáló manuális váltó, kimondottan gördülékenyen és harmonikusan vezethető autóról van szó. Az M Sport felszereltség legtöbb elemét megrendelték hozzá, így a külső szürke fényezéshez passzoló sötét antracit szürke Alcantara kárpit is szerepel benne.

Ülései fotelszerűek, mégis sportosak, ebben igazán trükköset tud alkotni a BMW.

Kényelmes, tartásuk viszont feszes is lehet. Kopástól a vaskos oldaltámaszon beszélhetünk a vezetőülés esetén, itt is csak a szövetbetétes rész kezdett el bolyhosodni. Nagy szerencse, hogy az M-es kormány puha bőr borítása itt még nem fényesedett ki, ez sajnos hajlamos rá nem is túl sok használat után, de itt még újszerű. Akárcsak az autó többi pontja is, vigyáztak rá, sérülése nincs, és bent is mondhatjuk, hogy hibátlan. Navigációja mellett sávtartója és ráfutásgátlója is segítheti a sofőrt, parkoláskor viszont csak tolatóradarja van, kamerája nincs. Kezelhetősége remek, parkolni sem nehéz a tisztességes méreteivel sem, kimondottan kezes és jól belátható szedán az F10-es 5-ös.

Újszerű állapota ellenére még erős értékvesztéssel is szinte lehetetlen túladni rajta.

Hogy miért? Éppen kézi váltója miatt, ebben a generációban már használtként sem keresett, pedig az alig 7 millió forint jelentősen kevesebb újkori értékénél. Három éves és a piac egyik legkevesebbet futott példánya a kézi váltósok között. Hasonló modellt idősebben, jelentősen magasabb futással már találunk 5 millió forint alatt is, ennek viszont megvan az az előnye és biztonsága, hogy magyarországi, teljesen követhető előéletű és garantáltan törésmentes. Megvan benne az a BMW-s vezetési élmény, amiért a márkáért rajongani lehet, ezt viszont nagyon kevesen párosítják épp az F10-es 5-össel. Az automata váltó passzol hozzá, de aki még szereti a kézi váltót, messze nem fog csalódni, legfeljebb kellemesen.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2020.09.25. at 09:08
    Permalink

    2015-ben nem sok hiányzott hogy ez legyen a nyertes (az XC60 helyett), kombi kézi váltós 18d egy tökéletes családi autó kifejezetten baráti áron (a feltétlenül szükséges dolgokkal, bőr, xenon, metálfény, e-h radarok, navi ).

    Összességében is, a BMW megalkotta az F10-esben a tökéletes autót, ami minden jól tud, ha kell olcsó belépő dízeles praktikus kombi, ha kell brutális dízel, és természetfeletti V8, és a kombi csomagterének boszorkányságait (pl állítható hátsó ölés támla szöge ezzel növelhető a csomagtér) éppen azzal a mindent tudásra törekvéssel dolgozták ki, mint az M5 nyomatékvektoros difizárját.

    Ha kell kapható volt láblendítésre nyíló motoros csomagtartóval és digitális műszerfallal (aminek a keretei még egy fizikai műszerfalra hajaznak, tekintettel a hagyományos vásárlóközönségre).

    Viszont az is igaz hogy a fenti tág spektrum miatt az alapváltozatokon néha érződik az h terelnek a feléras megoldások felé, ez igaz a váltóra is, de legalább kapható volt hozzá.

    Az X3as kéziváltójáról nincsenek pozitív emlékeim (az 518d-t automatával adták, kézishez ugyanúgy el kellett volna mennem 50km-t a tesztközpontba, mint az X3-ért), d személy szerint a nem emlékszem olyan hátsókerekes kéziváltós autóra, ami olyan pontosan kapcsolható mint a jobb első-kerekeseké. Ez a váltó nem a sportosságért került be hanem az ára miatt, de azért szerintem senki se rinyáljon miatt, inkább nézze meg mibe kerül újonnan egy automata váltós rendesen felszerelt alsóközepes autó…

  • 2020.09.26. at 12:01
    Permalink

    “Mert egyre kevesebbeknek kell a kézi” “A kínálat hasonul a kereslethez”Ez igaz,de ha nem gyártanának automatát,csak kézit akkor azt lennének kénytelenek vásárolni.Eszed, nem eszed,nem kapsz mást alapon.És nem gondolom,hogy emiatt túlzottan visszaesne az eladás,mert aki BMWt akar venni azt is fog.

  • 2020.09.26. at 23:06
    Permalink

    Én amíg lehet a kézi váltóra szavazok. Jelenleg nem fenyeget az a “veszély”, hogy új BMW vennék. Céges autóm manuális váltós, ha automatát kapok nyilván azt használok majd, de ha választhatok, akkor kézi.
    Azon csodálkozom, hogy azt írja, hogy nehéz eladni. Én azt gondolom, hogy inkább könnyű. Sok olyan hirdetést látni, ahol már a címsorba felhívják a figyelmet arra, hogy az autó manuális váltós, mintegy extra tulajdonságot hirdetve. Valószínűleg azért is keresik a kézit, mert egyrészt azt szokták meg, másrészt eggyel kevesebb hibalehetőség. Családban nemrég meghibásodott egy automata váltó, igaz, hogy 10 év fölötti autó (és japán), de a használt váltó is 700 ezer körül volt, úgy, hogy ráadásul kb. 3-4 hetet kellett rá várni.

  • 2020.09.27. at 09:19
    Permalink

    Tökmindegy manapság a kézi váltósok is behánynak és azoknak is 100-tol a csillagos ég a javitása.
    Nem mellesleg az automatában nincs kuplung és kettös lendkerék. Amit a kézi váltóson mindenkép cserélsz használatól függöen minimum 300000-km után (ha szerencséd van és nem sokkal elöbb ráadásul a kuplung nem garis) oszt az is min 2-3-kiló.
    Lehet hogy az automatát egyszer drága javitani akár az 1-misit is elérheti (pláne ha elfolyt az olaj azt még mentek amig magátol megált). De egy rendessen karbantartott rendszeressen megfelelö olajal és segédanyagokkal akkor nem jellemzö 500000-km alatt semmi probléma. Sőt tudok olyan bundestaxit mutatni amiben már több mint 1-mill van azt gyári a váltó. Arról nem beszélve hogy az 5-ös kategoriában már nem igen van kereslet kézi váltóra mert az automata kevesebbet iszik,jobban megy, (mind végsebességre mind gyorsulásra) és 100x kényelmesebb. És ezért nehezebb eladni.De az Audinál és a Mecedesnél is ugyan igy van.

Vélemény, hozzászólás?