Vezettük az új Opel Corsát

Opel Corsa 2011 – első teszt

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Legtakarékosabb és legizmosabb verziójával is kipróbáltuk a frissített Opel Corsát, mindkettő meggyőző.


Kispályás a Lamborghini az Opelhez képest, míg az Aventadorról csepegtetve, de azért mégis csak néhány hónapon belül érkezetek a friss infók, a 2006-ban debütált negyedik generációs Opel Corsa megújulása éveken átívelő projekt. Tavaly a gyáriak műszakilag frissítették (addig sem rossz futó- és kormányművét egyaránt áthangolták, motorpalettáját erősebbé és 13 százalékkal takarékosabbá tették), majd idénre maradt a formai megújulás és, hogy legyen technikai csemege is, az eddig is legtakarékosabb EcoFlex verzió Start/Stop elektronikát kapott, így a háromajtós vegyes fogyasztási értéke 3,5 liter/100 kilométerre apadt, szén-dioxid emissziója 94 gramm/kilométer lett, az ötajtós értékei 3,6 l/100 km és 95 g/km. Az elsőként 2008-ban megjelent Corsa EcoFlex így a hajdani 75 lóerősnél 20 lóerővel izmosabb és a mai verzió kereken 1 (!) literrel, azaz több, mint 20 százalékkal takarékosabb.

A puding próbája persze az evés, ezért a Corsa formai újdonságait prezentáló bemutatón elsőként a legfőbb újdonság, azaz az EcoFlex verzió kulcsára vadásztam. Utoljára első generációjával, még 75 lóerővel vezettem az Eco-t, ahhoz képest tényleg sokat fejlődött, a plusz 20 lóerőt persze nem érzem 2,5 év után, de az azért egyértelmű, hogy sokkal használhatóbb lett az egykor irdatlanul turbólyukas gép. Most akár 1200/perc fordulatról elhúz, városban, országúton nem csak takarékosan, egészen élvezetesen lehet vele haladni. Futóműve picit ültetett, ezért kicsit keményített, összességében komfortos és egyben élvezetes is. Érdekes módon épp e verzióba még nem került be a váltás esedékesség-jelző elektronika – ezt minden bizonnyal őszre pótolják a gyáriak, ugyanis a többiben már most megvan. A kis dízel erősen kerregő hangja nem túlzottan csábító, de az EcoFlex menetdinamikai értékei megnyerők, végsebessége 177 km/óra, 100 km/órára gyorsítása 12,3 s. A 3,5 l/100 kilométeres kombinált fogyasztást persze utóbbiakkal nyilván nem hozza a gép. Nálunk 10 kilométeres kóborlás és a fotózási ide-oda parkolás után kereken 6,0 litert mutatott a kijelző, amikor is végre megkaparintottam a kormányt és Gerhard Plattner, azaz igazi olcsójános stílusban, a kollégák szerint eléggé életszerűtlenül vezetve megpróbáltam a gyári érték közelébe férkőzni. A 80 kilométeres tesztút vége felé egy pillanatra 4,0 literre tudtam letornászni az átlagot, majd jött egy emelkedő és rögtön visszaugrott 4,1-re a kijelző – végül így zártuk az etapot. Nem rossz érték, de ennél kíméletesebb körülményeket egészen egyszerűen nem lehet normál üzemben generálni, azaz aki Corsa EcoFlexet választ, a 3,5-ös gyári érték ellenére se számítson 4,0 liter alatti fogyasztásra, városban és autópályán pedig jóval többel kalkulálhat. Viszont a gyáriak szerint az extrém körülmények között (legalább 0 fokra melegedett akkumulátor esetén akár -10 Celsius fokos külső hőmérséklet mellett) is működőképes Start/Stop rendszer 8,7 százalékos spórolást jelenthet városban.
Noha most csak az EcoFlex fogyasztása apadt, az összes többi Corsa megújult, az új fényszórópár és az átrajzolt, végre jókora fekete betétes első lökhárító a frissebb (Insignia, Astra, Meriva) Opelekre emlékeztető elem. Olyannyira eltaláltan adnak új arcot, hogy az új színekkel együtt már-már elhitetik, hogy a lemezek is változtak egy keveset, de nem, a gyáriak költségtakarékosan nem nyúltak a présgépekhez, hátul pedig még a lökhárítót sem cserélték le. Az új opciók között megnyerő az Enjoy szinttől kérhető, a karosszérián végigfutó fehér csíkokat és 17 colos fehér vagy csillogó fekete felniket jelentő Linea-csomag, de az igazi újdonságok az utastérben találhatók.
Természetesen változtak az üléskárpitok, friss textúrájú a műszerfal puha műanyag borítása, mely immár három különféle friss, pasztell színben is kérhető, a középkonzolra pedig opcióként friss navigációs rendszer kerülhet, 28 ország térképével, 5 colos érintőképernyővel, bluetooth, iPod, és USB-kapcsolattal és valóban egyszerű kezelhetőséggel. A Németországban 695 euróért, nálunk még olcsóbban, kiviteltől függően 92-165 ezer forintért kínált opció az Opel szerint jelenleg a piac legjobb ajánlata és ez bizony a rendszer összes tudását számba véve valóban így van.
A véletlenen múlt, de a legtakarékosabb gázolajos Corsa után a legizmosabbhoz, azaz az 1,6 literes, 192 lóerős, turbós benzines OPC-hez sikerült hozzájutni. A gyári tuningműhely által felpaprikázott csöppség természetesen lökhárítóival is különbözik picit testvéreitől és futóműve is keményített, de csak hajszálnyit. Meglepő, de a kifejezetten sportos kisautó hétköznapi használatra is ideálisnak tűnik, az osztrák utak hibáit nagyon jól csillapította és úgy tűnt, a hazaiak zömével is elbánna. Nem csak erőteljesen (100-ra 7,2 s alatt) gyorsít, mindezt gyönyörű hanggal teszi. Elsőkerékhajtásúként persze picit ráncigálja az amúgy nagyon közvetlen, koppanástól koppanásig nagyjából 2,25 fordulatos kormányt, de összességében nagyon kívánatos, élményautó, ami akár higgadtan is vezethető. Úgy talán hozható is vele a 7,3 l/100 kilométeres vegyes fogyasztási érték, a 225 km/órás végsebességet kóstolgatva mi hajszálnyit 10 liter feletti átlaggal szálltunk ki belőle – ami szintén nem rossz érték.
[kepallojobb=447083]Kitűnően tartanak az OPC versenyülései, motorja szép hanggal, erőteljesen húz[/kepallojobb]
Hogy milyen amúgy a Corsa? Négy méteres hosszával, 285 literes csomagterével a kisautók között nagy. Aki hátra is utast kíván ültetni, illetve ki akar látni hátra, az felejtse el a háromajtóst, az ötajtós viszont tényleg alkalmas akár családi használatra is. Kínálata sokszínű, van belőle 7 féle (1,0, 65 LE; 1,2, 70 és 85 LE; 1,4, 87 és 100 LE, 1,6 Turbo, 150 és 192 LE) benzines és 3 (1,3 CDTI, 75 és 95 LE; 1,7 CDTI, 130 LE) turbódízel. Mindegyik motorja Euro5-normás, turbós benzinesei és izmosabb dízelei 6 fokozatú váltót kapnak, a 85 lóerős 1,2-es benzines 5 fokozatú robotizálttal, a 100 lóerős 1,4-es 4 fokozatú automatával is rendelhető. Opcióinak sora a kategóriában szokatlan tételeket, például kanyarfényszórót, a hátsó lökhárítóból kihúzható bicikliszállítót és kormánykerékfűtést is sorol. A már Magyarországon is rendelhető frissített kiadás felára a korábbihoz mérten elenyésző, az alapverzió 20 ezer forinttal drágábban, 2 979 000 forinttól érhető el. Utóbbi kedvező, de nem bázis motorral és ellátmánnyal az árak sajnos eléggé elszállnak, a vezetett, kistafírungozott EcoFlex ára 5 millió forint felett járt. Akkor már inkább az OPC kellene, 6 064 000-től már az is megkapható…
Műszaki adatok
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?