Lehet féláron autózni – VW Polo CNG-vel, itthonról! Vezettük

Itthon kapott CNG-hajtást a VW Polo. Kipróbáltuk

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Hiába számít egy autó takarékosnak, a mai benzinárakkal benzines autóval nem lehet olcsón autózni. A CNG-re átállás egyelőre kompromisszumos, de megéri.


Közel két hete minden eddiginél magasabb áron - literenként átlagosan 450 forintért - kapható a benzin, s alacsonyabb árakat aligha várhatunk. Mind többen keresnek ezért alternatív üzemanyagot. Rég bevált olcsó üzemanyag az LPG, azaz a cseppfolyósított PB-gáz, s még olcsóbb a CNG, azaz a nagynyomású földgáz. Az utóbbi üzemanyagra való átállással egyre többen foglalkoznak - annak ellenére, hogy az országban mindösszesen három benzinkúton, Szegeden, Győrött és Budapesten tankolható. Nyilvánvalóan komoly területi egyenlőtlenségek tapasztalhatók emiatt az országban, CNG-üzemű autókat jó eséllyel csak ezen városokban vagy környékükön van értelme tartani. Az sem mindegy ráadásul, hogy mely városban jár sokat egy-egy autós. Kilogrammonkénti 225 forintos árával ugyanis a szegedi töltőállomás toronymagasan a legolcsóbb, 250 forintjával a győri még mindig megéri, a budapesti 340 forintos azonban már nem alternatívája az LPG-nek. A győri is csak éppen, ugyanis hajszálnyival ott is magasabb a CNG ára, mint az LPG-é, ám CNG-ből mintegy 10 százalékkal kevesebbet fogyasztanak az autók.
A csekélyebb fogyasztásnak azonban ára van, leginkább a magas, 600 bar nyomásra hitelesítendő, a gázt mintegy 300 bar csúcsnyomáson tároló tartály, mely egyrészt drága, másrészt nehéz és helyigényes – a legtöbb autóba csakis a csomagtérbe építhető – szemben az LPG-rendszerek tartályaival, melyeket ma már legtöbbször a pótkerékfészekbe építenek. Aki viszont le tud mondani némi térről, és/vagy vállalja a korlátozottabb hatótávot, annak alternatíva lehet a CNG-hajtás.

Bevezetőnkből kiderült: leginkább Szegeden van értelme itthon átállni, és leginkább annak, aki viszonylag sokat autózik – a megtérülés fogyasztástól függően 15-30 ezer kilométer, a kilométerenkénti futásköltség pedig mai árakkal a benzinesének a fele, vagy még csekélyebb része. Utóbbiért azonban az LPG-rendszerektől megszokott átépítési díjaknak akár a duplája is fizetendő – sorozatengedély jellemzően nincs az autókhoz, így drágább az engedélyeztetés, ott van még a tartály, továbbá azt is meg kell egyelőre fizetni, hogy a szerelőknek jellemzően kevés tapasztalatuk van még csak az ilyen rendszerekkel. Mivel az LPG-szetteknél komolyabb befektetés szükséges a valamivel nagyobb spóroláshoz, csakis megbízható, még több év hibamentes üzemre esélyes autóval van értelme belevágni az átalakításba.
Hirdetés

Ilyen volt például az általunk is kipróbált Polo: 2003-ban új autóként vette át tulajdonosa, aki bár rajong érte, s temérdek további kisebb-nagyobb (egyebek mellett apró optikai, a frissebb, illetve jobban felszerelt gyári verziókat követő optikai változtatások, fényszórómosó, tolatóradar, LED menetfény) átalakítást is bevetett az évek során, mindössze 80 ezer kilométert tett meg eddig autójával. Ez a szám egyébként nem extrém alacsony, sok kisautó futása nem éri el az évi 10 ezer kilométert. Bőven volt fogyasztási tapasztalata, a 12 szelepes, háromhengeres, pörgős 1,2-essel a zömében városi, de vidéki, nem dugókkal tűzdelt városi üzem 7-7,5 liter körüli értékeket szül – mai áron tehát 3150-3375 forintnyi benzinből tesz meg 100 kilométert – zömében Szegeden.

Szegeden viszont szinte bűn nem kihasználni a CNG-t, s ezt a Polo gazdája is látta. Elsőre kissé húzós – az 1 millió forintot érő autónál irreálisnak tűnő, félmillió forintos átalakítási ajánlatot kapott, majd végül szerzett bontott, Opel Zafirából származó tartályokat (melyek rendszeres, 3 évenként esedékes átvizsgálásukkor amúgy is számot kell adjanak jellemzőikről, valamint gyártási idejük, élettartamuk is egyértelműen látható) – velük 300 ezer forintos átalakítással is kijött, mely által már jelentősen lerövidült a megtérülési idő, illetve futás. Mivel mai árak szerint CNG-vel (átlag 5 kg kell 100 kilométerre) szinte harmadnyi, a benzinesnél 100 kilométerenként bő 2000 forinttal kedvezőbb üzemanyagköltség adódik, 15 ezer kilométer alatt megtérül az előbbi átépítési költség.
Nem kérdés, hogy költségileg kifejezetten csábító a CNG-üzem, a Polót vezetve azonban jól érezhetők a kompromisszumok – melyekkel azonban badarság lenne a látott költségcsökkentés élvezése nélkül nem együtt élni. Ahogyan azt gyári rendszerektől is megszokhattuk – hidegen nem indulhatunk CNG-vel, s üzemmeleg motornál is több indítózást igényel. Az üzemmódok közötti váltás itt a műszerfalra tett gombbal kézi vezérlésű, érdemes már a motor leállítása előtt visszaállni a benzinre, hogy induláskor már valóban az legyen készenlétben. CNG-vel – ahogyan azt legutóbb egy ugyan jóval bonyolultabban, dízelmotorból épített CNG-motoros Iveco Daily esetében is láthattuk – érezhetően halkabb és picit talán egyenletesebb járású is a motor. Továbbá érezhetően gyengébb is – főként alacsony fordulaton. Míg a VW 1,2 literes (Skodákban HTP – High Torque Power, azaz magas nyomatékú motorként) ismert egysége pont arról híres, hogy már alacsony fordulaton, akár 1500 1/percnél is terhelhető, CNG-vel ugyanez 2000 alatt teljesen halott. Utána pörög, de szerényebben húz, mint benzinnel. Az olcsóbb futásért természetesen ez is simán megbocsátható. Lehet továbbá reménykedni, hogy az USB-porton keresztül számítógéppel programozható vezérlőegységgel a jövőben még finomítható lesz a beállítás, s miként az LPG-rendszereknél is szinte eltűnt a korábban jellemző teljesítménycsökkenés, idővel a CNG-hez is megtalálják majd az ideális beállításokat a szakemberek.
Komolyabb probléma, hogy CNG-t egyelőre elvétve tankolhatunk csak az országban, különben marad a drága benzinüzem. Okos megoldás az, amit a Polo tulajdonosa tervez, a CNG-tartályok alatt már ott lapul a pótkerékfészekben egy LPG-tartály, s tervei között szerepel, hogy a Polót hármas – benzin, CNG, LPG – üzeművé alakíttassa, hogy amikor épp nem tud CNG-t tankolni, akkor se kelljen a méregdrága benzint, hanem mehessen LPG-vel. Bölcs döntés, mellyel érdekes módon eddig nem éltek a gyártók – igaz, ők nem is a magyar, a CNG-t egyelőre nagyon lassan terjesztő piacra fejlesztik modelljeiket.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.31. at 00:40
    Permalink

    Nézzük mi jó a LPG szettből. Gáz EKU jó, gáz injektor jó. Ami nem jó: LPG tank a szelepekkel, a reduktor a szelepekkel, na meg a csövezés. A lényeg amit nem írtak le, ha Lpg-t behangolod 1 bár nyomásra a CNG-t kb 2.5 bár-nyomáson tudod kb azonos keverékre hangolni az én Suzukim is így működik. A részletekbe itt nem szeretnék bele folyni, de a CNG beszerelés árát nem a szett drágasága, hanem a tartály térfogat határozza meg.

  • 2017.10.31. at 00:40
    Permalink

    Köszönöm. Sajnos nem igazán fedi a valóságot. Hiába jelölik a cng-t is. Alig pár szerviz vállalja az átalakítást. Szegeden nem is vállalja egy szerviz sem az átalakítást, a nem hivatalos szerviz meg 650e forintért…

  • 2017.10.31. at 00:40
    Permalink

    Így már érthető a 300e forintos átalakítás. Amikor én megkérdeztem egy átalakító műhelyt, hogy mennyi a cng-s átalakítás akkor általában ilyen 500-600e forintos válaszokat kaptam, de rögtön hozzátették, hogy ha nem legálisan akarom akkor a fele. Nemigazán értettem… A másik dolog amit nem értek, hogy azt mondták nekem, hogy ha lpg-s a kocsi akkor max az ECU meg a komputer maradhat ha cng-re váltok de itt a cikkben azt írták, hogy esetleg 3as üzemre szeretnének átállítani…azt meg hogy lehet? mindenből(ecu,computer) duplán tesznek bele? 🙂

  • 2017.10.31. at 00:40
    Permalink

    Ez a kocsi még a műszaki vizsga közelében sem járhatótt. Sem a csövezés sem a biztonsági szeleprész nincs lecsövezve, sem a karosszériából kivezetve a szabadba. Szerintem nem szakműhely csinálta az átalakítást, azok ilyen alapvető dolgokat betartanak

  • 2017.10.31. at 00:40
    Permalink

    Nos ez mind szép amit leírtál ,igaz a kompresszorra vonatkozó adatok csak üres tartály estén fedik a valóságot. Sajnos 200 bár körül a kompresszor közel sem tud 6kbm/órát.

  • 2017.10.31. at 00:40
    Permalink

    Tisztelt Szerkesztőség!
    Én is szegedi vagyok és szintén hasonló terveim vannak a benzines autómmal mint a cikkben szereplő Úrnak, ami eddig visszatartott a terveim megvalósításában az szintén a drága átalakítási díj volt. Esetleg tudnának nekem abban segíteni, hogy melyik szerviz végezte az átalakítást?

  • 2017.10.31. at 00:40
    Permalink

    Számszakilag nem teljesen tiszta a cikk. Egyrészt a CNG fajsúlya 0,7 kg/m3, tehát 1 kg áráért 1,4 m3 földgázt kapunk. Másrészt CNG-ből kicsivel kevesebbet fogyaszt az autó (m3-ben), mint benzinből (l-ben), szemben az LPG-vel, amiből kicsivel többet. Általánosságban: 1l benzin ~ 1,2l LPG ~ 0,9 m3 CNG. Az én autóm 10l körül fogyaszt benzinből, az ma 4500 Ft, ehelyett 9 m3 CNG otthon tankolva 9×133 Ft = 1200 Ft. A kompresszor valóban árammal működik, de 1,5kW mindössze, ami egy nagyobb hajszárítóval megegyező, a teljesítménye 6m3/h, vagyis az említett 9m3-t 1,5 óra alatt tölti be, ami 1,5×1,5=2,25 kWh x 36 Ft = 80 Ft-ba kerül az áram. Tehát 100km-enként 4500-1280=3220 Ft-ot takarítok meg, vagyis km-enként 32,2Ft. CNG rendszer 300eFt, otthoni töltő 800eFt, az szumma 1,2M, leosztva 32,2-vel a megtérülés 37000 km. Ez nekem kevesebb, mint 1 év. Ezzel vitatkozzon valaki, hogy megéri-e.

  • 2017.10.31. at 00:40
    Permalink

    Kérdésem, a tartályban cseppfolyós a gáz? Mert akkor nem CNG hanem LNG, ha biogáz akkor meg LBG vagy CBG.. nem mindegy.

    Szerintem a Biogáznak van értelme, mert itthon is előállítható, fenntarthatóvá tehető.
    Tárolható benne energia stb..

    Én inkább a Polóval nem vagyok kibékülve, mert amíg az LPG-t butánnal butítják 10:1-es fizikai sűrítésű benzin motorokhoz addig a Metán kibírja 15:1, 17:1-es arányt is, szóval érdemes feltöltő rendszert rakni bele, vagy dízel motort átalakítani ilyenre.

    Szívem szerint a következő Priusom ezzel menne.

  • 2017.10.31. at 00:40
    Permalink

    Valóban hehehe…. Egy kicsit több optimizmust légyszi, annyira nem bírom, hogy a kommentelők 95%-a elkezd fantáziálni mindenféle negatív dolgon, anélkül, hogy utánanézne dolgoknak és tájékozódna kicsit. Komolyan kezd már hányingerem lenni attól a sok pesszimizmustól és attól a hangnemtől, amit bármilyen fórumon lehet olvasni a kommentek között. Így az életbe nem fogunk előrelépni semmilyen területen, (mondom a fórumozástól függetlenül). De jobban is teszem inkább, ha nem olvasok hozzászólásókat, szeretnék még sokáig élni…

  • 2017.10.31. at 00:40
    Permalink

    Akkor lehet, de ettől függetlenül asszem kitolták a 2018. januári időpontot 2023-ra, már ami a jövedéki adó-mentesség határidejét illeti.

  • 2017.10.31. at 00:40
    Permalink

    na jo 1-2 butaság:a tartályban sose lesz 300 bar! max nyomasprobán hiszen 300bar a nyomasproba nem 600! othoni tankolás:valoban kell egy kompresszor de ez nem 1,5 millio Ft müködö megoldások kezdődnek 650.000Ft-tol ami polo meretű autöt megtölt 4ora alatt 0-ról.(ha emellé veszel még két palackot otthonra 100.000ert kész a gyorstöltés ) járjon mindenki benzinnel aki sajnalja a helyet a csomagtartóból vagy felejtse el es 2000 liter benzin arából vegyen egy kompresszort otthonra+1 jóminöségü gazszettet az autójába. én 5éve járok vele tölünk nyugatra 60 éve megy.

  • 2017.10.31. at 00:40
    Permalink

    pontosan úgy szól az EU-parlamentben elfogadot törvény hogy :

    “A Bizottság legutolsó állásfoglalása, véglegesnek tekinthető határozata alapján, az üzemanyagok iránt kivetendő minimális energia jövedéki adó 9,6 €/GJ mértékét 50 százalékos kedvezménnyel alkalmazhatják a tagállamok a gázüzemanyagokra egészen 2030 januárjáig.”

    szóval van benne jövedéki adó, csak korlátozva van, és nem csak a cng-re igaz….

  • 2017.10.31. at 00:40
    Permalink

    Csak szólok, hogy a CNG 2030-ig jövedéki adó-mentes az EU teljes területén, nem árt tájékozódni:-) Ettől függetlenül Horatiusnak igaza van abban, hogy nem biztos, hogy a fűtés elől kéne elvenni a gázt, sőt…

  • 2017.10.31. at 00:40
    Permalink

    csak hogy tudd: a használt sütőolaj autóba való használatát Magyarországon így hívják: jövedéki adó csalás..és nem 2 forint rá a bírság.Könnyű észrevenni bármelyik rendőrnek (konyhai szaga van a kipunak), már hivja is az illetékest a helyszínre, mintavétel, és jön is a bünti.Más országban persze ez legális…

  • 2017.10.31. at 00:40
    Permalink

    tökmindegy hogy mivel hajtod a kocsidata meglévő üzemanyagoat ellehetetlenítik hogy drágábbak legyenek. jön az új azis megdrágul pl bioetanol. most jön a cng kiépül átalakít mindenki és ezt is megemeleik. majd 20 15 ben egy zseni kitalálja a vizelettel hajtott autót utánna a vizeletet is adóztatják ésígytovább ésígytovább. akármit kisérletezel belebuks mert álambácsi ledarál mindenkit aki nem illik bele a koncepciójába.

    dízelesek és vendéglátósok figyelem!! régi dízel autókat megéri sufnituningolni és átalakítani hogy szűrt sütőolajjal mennyenek. ingyen autózás mert a fáradt olajat nem kell visszavitetni hanem el lehet autózni. pálmazsírral csak nyáron rekkenő hőségbe mert az hidegben megszilárdul!!!!!!

  • 2017.10.31. at 00:40
    Permalink

    Itt nem szeretetről és utálatról van szó. Csupán az ésszerűségről és a gazdaságosságról. Többször leírtam már, hogy a CNG = a vezetékes földgázzal, amivel fűteni is szoktunk (cirkó, konvektor, gázbojler stb.)

    Az értelme az volna, hogy otthon a garázsban, jövedéki adó nélkül tankolhatnánk a vezetékes földgázt = CNG-t. DE az a nagy gond, hogy mindenképpen kell hozzá egy töltő (amiben van egy nagyon nagy nyomású kompresszor, ami árammal megy és összesűríti a gázt az autó tartályába.)

    A legolcsóbb ilyen CNG házi töltő 1.5 millió forintba kerül és 6-8 óra alatt tudja feltölteni az CNG-s autó tartályát. (Ez egy éjszaka) Lehet gyorstöltőt is kapni, 5 – 8 – 20 millió forintért. Ezek a töltők rengeteg áramot fogyasztanak, mert a kompresszoruk iszonyat nagy nyomással dolgozik. Ennyi árammal már lehetne közvetlenül az elektromos autót is tölteni és akkor nem lenne szükség a gázra, ami nem ingyen van.

    Egy utcai CNG kút, amiből 1db van Magyarországon 20 millió forintba kerül. (Ennyi az ára.) Egy elektromos töltőállomás ezzel szemben 170 ezer Ft. De ez még semmi. A gáz egy ritka anyag, ki kell termelni, külföldről importálni, meg kell vásárolni és ez pénzbe kerül és még egy csomó árammal bele is kell préselni az autóba. Gazdaságtalan a rendszer ennyi az egész.

    Gazdaságtalan és ezért ésszerűtlen. Fele annyiba kerül (most még), mint a benzin, de nagyon drága berendezések kellenek hozzá, minden benzinkútra telepíteni egy 20 milliós CNG kompresszort + otthonra egy töltőt amik ugyanannyi áramot fogyasztanak amiből feltöltődhetne akár közvetlenül az elektromos autó.
    Akkor meg minek a gáz?

  • 2017.10.31. at 00:40
    Permalink

    Igen?
    És egy töltő mennyibe kerül?
    Milyen árban van egy otthoni és egy utcai töltőállomás?
    Mennyi idő egy feltöltés egyikkel, másikkal?

    Nevetséges, közröhej tárgya, hogy Szegeden 225 Ft, Budapesten 340 Ft. ugyanabból ugyanannyi.
    Na ez a tény, amiért nem érdemes ezzel a szarral foglalkozni! Mert annyiért adja amennyiért akarja.
    Hozzáférni máshonnan nem tudsz. Nagyon birka természetűnek kell lenni ahhoz, hogy ettől az égbe kiáltó pofátlanságtól ne menjen fel valakinek a pumpája!

    Egyedüli értelme a CNG-nek az volna, ha OTTHON a vezetékes földgáz hálózatról egy otthoni töltővel lehetne feltölteni az autót. A legolcsóbb ilyen otthoni töltő 1.5 millió forint, ami kb. 6-8 óra alatt tudja teletölteni a 200km-re elegendő tartályokat. Ezalatt jelentős áramot felhasznált, mert 300 bár nyomásra kell összesűríteni a földgázt.

    Ostoba állatság az egész. Totális zsákutca.

Vélemény, hozzászólás?