Meddig húzza egy elektromos autó?

Akkumulátor-élettartam egy Nissan Leaf példájával

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

240 ezer kilométert tett meg Nissan Leafjével egy amerikai autós, aki értékes információval szolgál az autóba épített akkumulátor tartósságát illetően.

Mint minden újdonság - pláne, ha forradalmi - úgy az elektromos autók is folyamatos támadások kereszttüzében állnak az ellenzők részéről. Az egyik fő célpont az ilyen járművek tartóssága, az akkumulátorok élettartama, bár a technológia frissessége miatt erről egyelőre minimális gyakorlati tapasztalat gyűlt össze. Éppen ezért örülhetünk a témával foglalkozó minden írásnak. Az amerikai Inside EVs[/url] oldalon például egy 240 ezer kilométert futott Nissan Leaf kapcsán olvashatunk tengerentúli példát a típus, illetve általában az elektromos autók akkumulátorának tartósságát illetően.
Hirdetés
Steve Marsh 2011 közepén vásárolta Nissan Leaf-jét, amellyel naponta bő 200 kilométert ingázott otthona és munkahelye között, mindkét helyen töltve az akkumulátort. 2013 végére már 160 ezer kilométert tett meg vele, mostanra pedig 240 ezret. Ez a 2011-ben forgalomba került Leaf a jelenleginél korszerűtlenebb akkumulátorral és főleg kevésbé fejlett elektronikával készült, mint az itthon elsőként forgalomba helyezett példányok, nem beszélve a jelenlegi modellekről. Az ingázás körülményeinek ismeretében ráadásul valószínűleg szinte teljesen lemerült állapotban töltötték az autót naponta kétszer. Ez a tartósság szempontjából jobban megviseli az energiatárolót, mintha csak 1-2 naponta, legfeljebb 20 százalékosra lemerült akkumulátort töltünk. Mindezek ellenére Steve Marsh autójának akkumulátora még nem feltétlenül érett meg a cserére. A használat során a Nissan folyamatosan tájékoztatást ad az autó akkumulátorának állapotáról - a Leaf műszerfalának kijelzőjén és a LeafSpy elnevezésű applikáción keresztül is. Ezek szerint a vásárlástól számított 2 év elteltével csökkent először érdemben a Leaf akkumulátorának kapacitása. Pontosabban bő százezer kilométer megtétele után 17 százalékos kapacitáscsökkenést jelzett a LeafSpy, és ennyivel lett szerényebb az autó hatótávolsága is. Mostanra, vagyis 240 ezer kilométer megtétele után, az első generációs Leaf akkumulátora kapacitásának közel felét vesztette el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ma is megtehető vele legfeljebb száz kilométer, vagy az akkumulátor kicserélhető egy újra, nagyjából másfél millió forintért. Ez egyébként egy nem túl pozitív tapasztalat, a frissebb Leafekben már tartósabbnak mutatkozik az akkumulátor, holland, de már akár magyar taxisok is jócskán 100 ezer kilométer feletti futás mellett is alig csökkent akkukapacitásról tudnak beszámolni.
A Leaf megjelenése után piacra került Tesla Model S példányai között is akad olyan, amely már 240 ezer kilométert futott. Az ebben szolgáló akkumulátor állapota ugyan pontosan nem ismert, de egy nála korszerűtlenebb Tesla Roadster energiatárolójának csupán 30 százalékkal csökkent a kapacitása ugyanekkora futásteljesítmény után. A tapasztalatok szerint a Model S akkumulátorai 80 ezer kilométer után átlagosan 5 százalékot, 160 ezer kilométer megtétele után 8 százalékot veszítenek kapacitásukból, illetve hatótávolságukból. A gyártás elejéről származó korai példányok a Tesla esetében is gyengébben szerepelnek, mint a későbbiek. A technológia előrehaladtával persze egyre tartósabb, jobb minőségű, korszerűbb akkumulátorok kerülnek a piacra, a mennyiségi igényekből is adódóan egyre olcsóbban, így továbbra is kijelenthető, hogy a jövő a villanyautóké.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.28. at 04:34
    Permalink

    A Lítiumos akkutechnológia soha nem az élettartamáról volt híres. Ezt a cikkben szereplő tapasztalatok is bizonyítják. Teljesen elektromos autót biztos nem veszek amíg erre nem találnak ki valami jobbat. Én nem töltőállomások telepítésén gondolkodnék, mert az drága és értékes parkolóhelyeket vesz el, hanem inkább valami plug’n’go rendszerben fejlesztenék. Ahol maga a felhasználó cserélhetné a lemerülőben lévő akkuját egy feltöltöttre, stílszerűen mondjuk benzinkúton (így azok sem tűnnének el). A módját nem tudom a mérnökökre bíznám, de ezzel 2 fontos dolog megoldódna. Nem kellene az akku élettartamával foglalkozni és a töltési idő is szinte nulla lenne. A hatótávval sem kellene annyit törődni. Az akkukat pedig központilag akkor tölteném amikor az elektromos hálózatokban holtidő van. Így sokkal optimalizálhatóbb lenne a folyamat. A jelenlegi töltős/gyorstöltős rendszert nem találom elfogadható megoldásnak!

  • 2017.10.28. at 04:34
    Permalink

    Igazad lehet, ezt félreértettem. Ebben azonban a cikk megfogalmazását is ludas, mivel “az ingázás körülményeit ismerve, majdnem üres akkumlátorokat kellett feltölteni”. Hát, 115 kilóméternel azért nem volt majdnem üres, ha a magyar teszteken elért 199 km valós hatótávot veszem alapnak. Így kijelenthető, hogy ebből a szempontból ideális volt az akku terhelése.

  • 2017.10.28. at 04:34
    Permalink

    Vegye már fel valaki a telefont és kérdezze meg a hazai importőrt hogy mennyibe fáj itthon az akkucsere…!
    Bajosan úszható meg 1,5 millióból. Attól, hogy az USA-ban 2 éve volt egy ilyen akció, nem hiszem hogy ez nálunk is működne.

    A tapasztalatok érdekesek, azt sem árt tudni hogy az akkupakk élettartama 4 dologtól függ: töltési ciklusok száma (~futott Km), idő (értsd 5 év alatt akkor is gyengül, ha egyáltalán nincs használatban), hőmérséklet (melegebb klímán mindegyik gyorsabban pusztul), gyorstöltések száma.

    Egyébként maga a felhasználó is “kérdésesnek” tartja az elektromos autózást megtérülés szempontjából, pont az autó értékvesztése miatt.
    “Economics seems questionable to Steve, especially because of value depreciation.”

  • 2017.10.28. at 04:34
    Permalink

    Az eredeti már egy régebbi cikk. Abban le van írva, hogy félúton megállt rátölteni. Másrészt az ingázás bő 200 km-t oda vissza értsd, tehát mondjuk oda 115 km, vissza 115 km, vagyis napi 230 km x 240 munkanappal =az 55 eKm + szombat vasárnap.

    Viszont a cikk sokkal inkább arról a téves nézetnek az eloszlatásáról szól, hogy 4-5 millió az akksi és 100000 km-t sem bír ki.

  • 2017.10.28. at 04:34
    Permalink

    Bocsi, ez a hír kamunak tűnik. Valószínűleg csak bújtatott reklám. 200 kilométer a korai változattal a magyar tesztek szerint elégé necces. Nem mondom, hogy lehetetlen, de az ember felett minden úton ott lebeg a Damoklész kardja. Jaj, csak a fűtést nehogy bekapcsoljam, jaj a légkondit be nem kapcsolom, az ablakot nem húzom le mert nő a légellenállás, stb. Tehát ez a fószer Amerika legkellemesebb éghajlatú, és lapos vidékén autózott, úgy, hogy a házából egy országútra hajtott ki és a cége ezen országút mellett székelt. Városon legfeljebb csak érintőlegesen haladt át és 100-110-nél soha sem ment gyorsabban. De sajnos így sem működhetett a történet, hiszen a cikkben is szerepel, hogy két év után 17%-ot csökkent az akkuk kapacitása. Ekkor hogyan tudta ezt a bő 200 kilométert megtenni? Mindég megállt egy töltőnél még fél-egy órára? Közelebb költözött a kocsi miatt? Érdekes, a 200 kilométeres munkába járás tök rendben van, de ha romlik az akku teljesítménye akkor meg közelebb költözik?

  • 2017.10.28. at 04:34
    Permalink

    Érik már a technológia. Két autós családokban az egyik autó simán lecserélhető lesz villanyosra, de reméljük, hogy hamarosan teljes értékű alternatíváj lesz a gázolajos/benzines társainak. 400 km felett és normális gyorstöltő hálózattal már rendben van, de ingázáshoz már most is egész jó. Már várom az autószerű villanyosokat, amik szépek is, nem csak jók és az áruk se annyi mint egy MOdel S-nek. Mondjuk a Model 3 elég jónak tűnik, de reméljük kijönnek a többiek is autó kinézetű, nagy hatótávolságú villanyosokkal.

  • 2017.10.28. at 04:34
    Permalink

    A tulajdonos muszáj lesz hamarosan autót cserélni, mert a kapacitás lassan annyira kevés lesz, hogy nem fog beérni dolgozni. Utána az autó még használható marad, csak arra amire vette, már nem.

    Ezeket az akkumulátorokat nem lehet amúgy formázni? Notebook akkumulátorokra létezik technológia, amikkel újra életképesek lehetnek, ha nem csal az emlékezetem, hasonló a felépítés, csak több darab van ugye egymás után kötve.

Vélemény, hozzászólás?