Körkép: német, prémium középkategóriás modellek az újautó-piacon

Az örök kérdés: Melyiket érdemes választani az Audi, a BMW és Mercedes trió közül?

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Öldöklő a harc a középkategóriában a német prémiummárkák között. A legfrissebb harcos a BMW 3-as sorozata, de nézzük meg, hogyan áll az árverseny!


Mindjárt az elején leszögezem, hogy nem kívánok egyik német prémiumautó mellett sem kardoskodni, hiszen egy új autó kiválasztásakor többnyire nem csak az észérvek döntenek. Főleg akkor, amikor három ilyen nagy névről van szó. Mindegyik márkának megvan a maga rajongótábora és tudom, hogy nehéz őket meggyőzni az átpártolásról. Ám most mégis szeretném valamelyest objektívebben szemlélni a kategóriát, illetve az Audi, a BMW és a Mercedes-Benz harcát. Mégpedig úgy, hogy megnézem az árszabást, illetve, hogy mit kínálnak az árukért. Természetesen bővíteni is lehetne a keresett autók listáját, ugyanis nem csak a német luxusmárkák palettáján található kiváló középkategóriás szedán, de tény, hogy itthon a három vizsgált autógyár termékei rendelkeznek a legnagyobb presztízzsel.
Hirdetés

A német triumvirátus méretei
Modell Hosszúság (mm) Szélesség (mm) Magasság (mm) Tengelytáv (mm) Csomagtér (l)
Audi A4 Limousine 4738 1842 1428 2820 480
BMW 3-as sorozat Limousine 4709 1827 1442 2851 520
Mercedes-Benz C-osztály Limuzin 4686 1810 1409 2840 480

Kezdjük az Audival, szépen ABC-sorrendben. A négykarikás márka középkategóriás típusa, az A4 jelenlegi, tehát ötödik generációja 2015-ben debütált a piacon. Azonban három év elteltével, pont tavaly végeztek rajta egy kis ráncfelvarrást, ám csak idén kerülnek a márkakereskedésekbe a friss modellek. Gyorsan hozzáteszem, hogy szüksége is volt erre a típusnak, hiszen a BMW teljesen új 3-as generációval száll ringbe, de erről később. Szóval tavaly módosítottak kicsit az Audi A4 lökhárítóin, új könnyűfém felniket kapott a 16 és a 19 col közötti méretosztályban, valamint, új S Line és S Line Competition csomagok is rendelhetők hozzá, amelyek segítenek sportosabbnak feltüntetni az amúgy elegáns limuzint. Létezik belőle persze kombi és emelt kombi is allroad quattro néven, ám most koncentráljunk csak a négyajtós változatra.

Motorpalettája négy tagot számlál. Kettő benzinest és kettő dízelmotort. A 35 TFSI jelölés egy soros négyhengeres, turbós benzinmotort takar, 150 lóerős teljesítménnyel, míg a 40 TFSI ugyanennek 190 lóerős változata, sőt ebben az Audi saját Valvelift rendszere is helyet kapott, ami lényegében egy szelepemelkedést vezérlő rendszer, és röviden annyi a feladata, hogy növelje a teljesítményt, miközben csökken a fogyasztás. A dízeleknél szintén egy 150 és egy 190 lovas (2,0 literes) változat kérhető, utóbbi azonban összkerékhajtással is.

Egy A4-eshez a beugró 9 600 780 forintnál kezdődik a Basis felszereltséggel. Választható még két másik szint, a Sport és a Design 10 294 200, illetve 10 289 120 forintért.

Tudni kell azonban, hogy a dízelmotoros változatok csak automatikus sebességváltóval rendelhetők. Itt már 10 488 040 forintról indulunk, és a középső szint is 11 millió forint felett jár. A két alapszínen, a feketén és a fehéren kívül 345 440 forint a különböző színek ára. Alaphangon 16 vagy 17 colos könnyűfém keréktárcsa jár az autóhoz, a nagyobb méretekért már kőkemény felárat kell fizetni. Mindazonáltal rendkívül gazdag az alapfelszereltség.

Jelenleg a BMW kínálja a legfrissebb technikát, ugyanis nemrég debütált a 3-as sorozat hetedik generációja. Ez meglátszik az árakon is, mert a belépőmodell 11 610 000 forintról indul. Ez egy 320d limuzin hátsókerék-meghajtással. Ezzel pedig el is árultam a bajor márka egyik legfőbb különbségét az Audihoz képest, hiszen a négykarikás márkánál fronthajtású autókat kínálnak az összkerékhajtásúak mellett. Utóbbiból persze a BMW palettáján is akad.

Egyelőre csak a dízelmotorhoz társítható az xDrive összkerékhajtás és kizárólag a Steptronic automatikus váltóval, amelynek a Sport változata is kérhető extraként.

A 320d jelölés egy soros, négyhengeres, 1995 köbcentis, duplaturbós dízelmotort takar, 190 lóerővel. Emellett egy benzinmotor, a 330i jelölésű, négyhengeres, szintén duplaturbós, de a számozással ellentétben kétliteres egység választható 258 lóerővel. Viszont ehhez kizárólag az automatikus váltó társítható, és az alapára is 13 029 000 forint.

Felszereltségi szintek terén eggyel többet nyújt, mint az Audi, viszont mindegyik feláras. Az Advantage a legalsó szint 430 000 forintért, fölötte a Sport Line következik 1 171 000 forintért, majd a Luxury Line 1 715 000 forintért, végül az M Sport modell 2 062 000 forintért. Szintén két alapszín, a fehér és a fekete választható felár nélkül, a többi 304 000 forintos extra. Az alap kerék 16 colos könnyűfém, nagyobbat csak a felszereltségi szint váltásával lehet kérni a konfigurátor szerint. Alapból szövetkárpitok járnak, ahogy az Audinál is, de az alapfelszereltség ugyanolyan gazdag és különböző csomagokkal bővíthető.

A Mercedes-Benz C-osztály a legöregebb a trió tagjai között a 2014-es debütálásával, ám az Audihoz hasonlóan tavaly frissítettek rajta. Ugyanakkor a legkedvezőbb árcédulával is ez rendelkezik, valamint a motorválasztéka is szélesebb. A C 160 alapára 7 928 000 forint, de egészen 22 184 000 forintig elmehetünk, ha a csúcs, AMG változatra vágyunk.

A legkisebb motor itthon a soros, négyhengeres benzines, 129 lóerővel. Utána következik C 180 jelöléssel a 156 lóerős, majd a C 200-as 198 lóerővel, ha a benzines vonalon maradunk.

A C 300 még mindig kétliteres, négyhengeres, de már 158 lóerőt ad, a C 400 viszont hathengeres, 333 lóerővel és ugyanez a háromliteres motor dolgozik az AMG változatban is 390 lóval. Dízel fronton a 180 D a legkedvezőbb, 8 733 000 forintért. Ezt egy négyhengeres, 1,6 literes dízelmotor hajtja 122 lóerővel és a BMW-hez hasonlóan a Mercedesnél is a hátsókerék-hajtás az alap, ám rendelhetők összkerékhajtású modellek is, de nem minden motorváltozathoz.

A C 200 és a C 200 d az első a lépcsőfokok között, ahol már elérhető a 4x4-es hajtás. A dízeleknél ez már kétliteres motor 150 lóerővel, míg a 220 d ugyanennek a 194 lóerős változata. A csúcsdízel a 300d összesen 245 lóerővel. Felszereltségi szinteket tekintve a fekete zongoralakkot és szövetkárpitot kínáló alapváltozaton kívül rendelhető Avantgarde és AMG line csomag, illetve ezek vegyíthetők is, például AMG line külső az Avantgarde belsővel. Szériában 16 colos könnyűfém kerekek járnak az autóhoz, a fényezések között csak a fehér és a fekete felármentes. A többi színért 312 400 forintot kérnek, de akad három designo fényezés, amikért még többet kell leszurkolni.

A márkák hivatalos oldalán a konfigurátor megmutatja részletesen a felszereltségek pontos tételeit, amelyeket itt most „hely hiányában” nem szándékoztam részletezni. Úgy vélem azonban, hogy nagyjából érzékeltetni tudtam a három német márka középkategóriás autói között fennálló különbségeket az árszabást tekintve, figyelembe véve persze a motorizáltságot és a frissességet is. Érzelmek nélkül azonban valószínűleg csak a flottakezelők tudnak választani közülük.
A német triumvirátus árai
Audi A4 BMW 3-as sorozat Mercedes-Benz C-osztály
Induló ár benzinmotorral 9 600 780 Ft 13 029 000 Ft 7 928 000 Ft
Induló ár dízelmotorral 10 488 040 Ft 11 610 000 Ft 8 733 000 Ft
Induló ár összkerékhajtással 11 947 270 Ft 13 089 000 Ft 10 249 000 Ft

Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2019.01.22. at 11:05
    Permalink

    A cikk meglehetősen kezdő szintű, egy olyan embertől aki érdeklődik az autók iránt de sosem tett saját maga lépéseket hogy meg is tapasztalja az autóvásárlást. Nem érti a különbséget a sima felszereltségi szint és a kivitel között, és bár megemlíti, kicsit elhanyagolja a belépő változatok jelentősségét az árajánlatokban. Az autóvásárlás egy külön tudmány (és szórakozás), aminek egy részét (tesztutak, árlisták) a szerző is ismeri, csak pont a végjátékot (árajánlat, akciók/alkudozás) hagyja le, amin a lényeg múlik.

    Az európai prémiumautóknál a lényeg a konkrét árajánlatokban rejlik, lista alapján tök egy szinten álló modellek áraiban 5-6 milliós eltérések lehetnek. Amikor a tesztelők nagyvonalúan odavágják, hogy az a 320d 20 millió, nos ott ilyan különbségek lesznek.

    A vevőnél pedig ez nem úgy fog megvalósulni, hogy 20 millióért egyik vagy másik, hanem, az 5 milla felár láttán kénytelen belemenni a megalkuvásokba. Nyilván, az alapáron 40 literes tank no go, de azért a digiklíma és az alufelni is férjen bele, és ott találja magát hogy egy fapados 12 millás autóra alkudozik, aminek semmi köze a csili-vili összehasonlítást nyert szuperkocsikhoz.
    Ehhez persze az kell, hogy a tömegeket odacsábítják az alapárral, ebben pedig a régi német összehasonlító tesztek okozátk a legnagyobb kárt, szerencsére az elég jó netes oldalak előretörésével, az autobild és tsainak a hatóköre lényegesen lecsökkent).

    Minden esetre látva egy csillagászati árat, a vevő ezzel az erővel akár vissza is mehetne a korábbi összehasonlításokhoz hogy újraszámolja, mert ezekkel az árakkal bizony a német versenyző nemhogy tesztbajnok nem lenne de olyan szinten maradna le a többi jobb árértékarányos konkurenssel szemben, hogy az már megalázó. A vevők egy része azonban már kitart a “tesztgyőztes” mellett (ahelyett hogy mengézné, mit kínál a Volvo, Lexus, Infiniti). Ennek fényében úgy tűnik, ezért az ilyen marketing elég sokat ér, főleg ha a modell friss, ezért a vásárló meg tudja mutatni hogy az ő autója “új”, és nem valami több éve piacon lévő elavultság.

    A többieknek marad viszont a tényleg versenyképes árajánlat (csak egy alfahím lehet), és ez az út ugyanúgy igaz a német trió épp nem nyertes tagjára. 3 éve a 3er BMW-t már elég jól szétakciózták (ez nálam valami 22%-ot jelentett), amihez kellett egy nagyon jól sikerült C klasse is. Öszehasonlításul, 2006-8 körül, egy korerktül felszerelt E90 (a totál elxett C klassénak köszönnetően is ) másfélszereséért kellette magát az akkori árajánlatokban, mint 2015-ben.

    • 2019.01.22. at 13:16
      Permalink

      Ha az újságíró leírná, hogy az autógyártók hivatalos árképzésének köze sincs a valósághoz, akkor valószínűleg soha többé nem kapna egyik márkától sem tesztautót. A mai magyar autós újságírás is abban a német mintában gyökeredzik, amit te is említesz – tudomásom szerint egyedül Az Autó szerkesztősége próbálkozott más megközelítéssel, azóta igencsak parkolópályára rakták őket.

      • 2019.01.22. at 15:04
        Permalink

        A korrektség kedvéért a magyar autós sajtót sokkal szvíesebben olvasom, amióta a korábban megszokott német teszteket saját tapasztalattokkal tudom szembesíteni. A hazai netes cikkek még mindig jobban kiállják a valóságpróbát…

        Van olyan hogy valamivel nem értek egyet, van olyan hogy a szerző személyes meggyőzését vitatom, de a magyar netes sajtó mentes attól az ideológia vezérelt újságírástól, ami a németet jellemzi.

        Egy átalgos Autobild összehasonlítás csak arra megy ki hogy a hazai ipart minden létező eszközzel támogassa, és nincs az a rossz adat amit ne lehetne úgy tálalni hogy az a hazai márkának jó legyen.

    • 2019.01.22. at 16:25
      Permalink

      Kedves zold!

      Nagyon örültem volna, ha nem megint kioktatással kezded.
      A hivatalos árlista alapján született a cikk és nem az alkudozásról szól, csupán megmutatja az arányokat.
      Az építő jellegű kritikának mindig örülök, de tőled sajnos nagyon kevés érkezik, ellenben úgy látom sportot csinálsz az újságírók leszólásából. Remélem a jövőben kevesebb személyeskedés és több értékes tartalom lesz a hozzászólásaidban.

      • 2019.01.22. at 18:18
        Permalink

        Utólag belegondolva tényleg nyithattam volna szebben, de sajnos ezen nem tudok utólag változtatni mint a Disqus kommentrendszernél vagy a FB-on 🙂

        Igyekeztem a kommentekben stratégiai jellegű, általánosabb érvényű megjegyzésekkel jönni, és nem belekötni apróságokba (pl hogy vannak márkák (pl BMW Volvo) amelyek minden évben frissítenek, mások (pl Lexus) csak faceliftnél), mert látszik a cikken hogy van munka rendesen.

        Értem hogy nehéz (sőt veszélyes) belekezdeni a konkrét akciók taglalásába, de még az akciók szintje előtt is számos eszköz áll a gyártók részére annak érdekében, hogy a régebbi modelleket versenyképesebbé tegyék , anélkül hogy arcukat vesztik listaár módosítással.

        Ezek egy része szerepel a cikkben csak pl nem tudatosul bennem hogy egy hiányzó alapmodell (ami miatt a Mercedes árai lentebbről indulnak) milyen jelentősséggel bír.

        Ha az ember csak a lista (pláne alap)árakat nézi, akkor teljesen felkészületlenül fogja érni az amit tapasztal az árajánlatoknál. Hatalmas különbségek lehetnek az árlistában azonosnak gondolt árú autók között. Ezért van pl az hogy a mostani autóm pótlása a 2015-ös vételár másfélszeresébe kerülne, mert 1. nincs kézis alapdízel FWD, + 2. az akciók sokkal soványabbak.

  • 2019.01.22. at 11:26
    Permalink

    Bár a Mercedes “belépő” ára alacsonyabb, ez kicsit csalóka mert egy friss modellt mindig fokozatosan vezetnek be (drágább motorokkal), így a friss modell presztízsével további töblbet pénzt csalnak ki. Aki ilyenkor ragaszkodna a márkához, annak rendszerint van teljesen más érfekvésű szétakciózott kifutó modell (így lehetett xenium XC60-ast venni 32,000 euróért, vagy raktári E180CDI-t hasonló összegért).

    A C klasse most teljes palettával bír, míg a többieknél nincs alapmotor. Akinek viszont már tényleg kérdésesen elégséges motorok ne játszanak, ott azonos motornál (pl 200CDI/18d/geynébbik 150LE 2.0TDI) a Mercedes mindig igyekszik felárat kérni, amit az igen nagy múlttal kialakított stabil vevőkör indokol. Ezek egy része akkor is kitart a márka mellett, ha épp a kategória legkevésbé bejövős versenyzőjét nyújtják, ezt szerintem a w204 ékesen bizonyította.

  • 2019.01.22. at 11:28
    Permalink

    Aki pedig nem érti miért tud a Merci ilyen felárat kérni, annak javaslom látogasson el a Mercedes gyári múzeumúba ( http://egzostive.com/mercedes-muzeum-2017/ ), ami egy 8 emeletes ultramodern és stílusos épület tele ékes bizonyítékokkal hogy minden évtizedben ők voltak a mérce. Amíg a BMW fél karját adná egy F1 bajnoki címért nekik minden évtizedben összejött egy-két cím. A Mercedesnél nem is veszik a fáradtságot, hogy a tucat DTM-bajnok autóból többet is kiállítsanak. De ott a sebességrekord, ami 80 évig megdöntetlen maradt, és már 100 éve egy multinacionális vállalat volt, ami olyan neves cégeket eredményezett mint a forradalmi Panhard vagy a brit Daimler, vagy épp a Monarchia autóiparát adó Austro Daimler. Ja igen a tárlat a Mercedes előtti időkkel kezd, amit egy csupasz fehér ló szemléltet : ).

  • 2019.01.22. at 11:32
    Permalink

    Persze ha valakinek csak simán egy jó árértékarányú és nagy tudású autó kell, akkor lehet hogy ezt mint letojja, viszont akit magába szív a „legjobb” marketingszöveg, ezekben az eredményekben kézzel fogható megerősítést nyer. Nem is véletlen hogy a BMW és az Audi nem is erőlteti ezt a Múzeum dolgot. Az Audi múzeum inkább az Auto Union múzeruma ( http://egzostive.com/audi-muzeum-2017/ ), a BMW pedig sokkal inkább a marketingről szól (decemberben jártam újra, most épp egy Drive Now tárlat váltotta a 70-es-80-as évek nagyjait mutató szekciót, gyakorlatilag ami megmaradt az pár mai modell múltját mutatja be meg az Art Car tárlat).

    • 2019.01.22. at 15:23
      Permalink

      Te Zöld!
      Marketinget tolod ám te is rendesen.
      Mi lenne ha nem itt reklámoznád a “múzeum járós” blogodat!
      Miért nem dobsz be néhány “privát gondolatot az autózás világából”?
      😁😉

      • 2019.01.22. at 15:46
        Permalink

        Mire lenne jó a “marketing”? Non profit oldal, reklámok nélkül.
        Ellenben nem kell ide egy csomó dolgot begépelnem vagy feltöltenem valami tárhelyre (mint régen az A5.hu-s időkben), mert ott a link ráadásul többynira magyar szövegre, amiről más még alig írt.

        Mi a baj a mottóval? Nem privát? Nem az autózáshoz kapcsolódik?

        • 2019.01.22. at 20:19
          Permalink

          Én már nem merek itt senkinek semmit írni,mert megint ostoba,tudatlan bunkó leszek mint tegnap.

          Minden oké,szuper amit csinálsz,ügyes vagy.Ezt most tényleg komolyan írtam.
          De legközelebb,ha egy autós vásáron-kiállításon jársz és elsétálsz a Yokohama,a Toyo,a Pirelli vagy az Aeolus,esetleg az AMG standja előtt.
          Akkor dobj egy likeot a jó istennek,hisz neked fogalmad sincs róla,hogy hány magyar kéz építette azt amit ott látsz.
          Na béke veled és sok sikert!

          És most én is beállok az egy bitesek közé,legalább Csalfa nem lesz egyedül.

          • 2019.01.22. at 22:33
            Permalink

            Klassz tudni hogy valaki olvassa is a linkeim 🙂
            Olyasmire gondolsz, mint amikor az 1989-es Landi üdvözölte „apukáit” Csernák Istvánt, Petróczy Ferencet, Farkas Nándit és Badics Tibort ? 🙂 (A Toyota Collectionből http://egzostive.com/toyota-collection/ )

            Érdekes aspektusra világítottál rá, eddig csak a Hoszteszek előtt figyeltem rá hogy ne mondjak semmi csúnyát magyarul. 🙂

            Essen?

          • 2019.01.23. at 07:28
            Permalink

            Nem igazán csípem, ha nulla teljesítménnyel leszól valaki. Mert bárhol kutatom, nem találom tőled az elmés kommentek tömkelegét. Tudod: ha kritizálsz, nem baj, ha te is fel tudsz mutatni valamit. Mert azt az óvodások csinálják, hogy “Buta vagy!” és utána vigyorogva néznek rád. A saját preferenciáimat autóvásárlás terén meg ugyanúgy felvállalom(ha netán ez a gondod), mint itt bárki más.

    • 2019.01.25. at 06:38
      Permalink

      Ember, te magaddal beszélgetsz, saját hozzászólásaidra válaszolgatsz vagy mi? Kevesebb reklám kéne mert senkit nem érdekel, hogy merre jársz vagy mit csinálsz!

  • 2019.01.22. at 22:49
    Permalink

    zold
    2019.01.22. at 22:33

    Essen!
    Igen,valószínűleg ott leszünk,a Yokohama mindig ott van,de közel sem biztos,hogy én vezettem az építést.Lehet a cégvezető-főnököm megy,már csak a jó csajok miatt is.😁

    • 2019.01.22. at 23:08
      Permalink

      Mondjuk ha hoszteszekről van szó akkor kár elhagyni az országot (AMTS sajtógalériái elég jól néznek ki, élőben még nem láttam). A nemzetközi kiállításokon a hoszteszek a kihalófélben lévő jelenségek közé tartoznak (essen inkább tuningsow, ebben is). De lassan a fél autóipar is ide fog tartozni, Párizsban a márkák fele hiányzott.

      Lassan én is úgy vagyok vele hogy ki fogom hagyni, ha nem találja fel újra magát a műfaj.

      Techno Classicára is mentek? Van pár érdekes autós látnivaló 100kmes körzetben…

  • 2019.01.23. at 09:32
    Permalink

    Csalfa Romeo 2019.01.23. at 07:28
    “saját preferenciáimat autóvásárlás terén … felvállalom … mint itt bárki más”

    Akkor írd már meg milyen komoly japán flottával bírsz, hogy ennyire lelkesedsz irántuk.

    Nem tudom milyen autót vezetsz, és hogy milyen autóid voltak korábban.

    Én annak idején az összes szóba jöhető konkurenset leteszteltem, és pont arra bíztattam minden ismerősöm, hogy legalább tegyen egy próbát a fenti trión felül is, mert lehet hogy sokkal jobb autót kap a pénzéért egy olyan gyártótól aki szeretne a három német piacából elhódítani.

    Az előző IS-en érződött hogy igyekeztek túlszárnyalni az E90 3ert (ami akkor nehéz dolog volt, mert azt speciel fenemód jól összehozták, cserébe elmebeteg árak jöttek ki), ezért egy érdekes alternatíva volt (mára kevésbé, szerintem), vagy épp am volvók, amelyek esetében az elmúlt 10 évben minden új modell (és a hozzájuk tartozó árajánlat) arról árulkodott hogy meg akarnak téged (mint vásárlót) hóditani.

    A magyar blogon végig is dokumentáltam hogy mennyiféle autót néztem meg, mi volt a benyomásom, és pl miért nem került be a döntősök közé.

    Szóval én egy nyitott könyv vagyok. 🙂

    Te esetedben csak egy olyan vak gyűlöletet és idelógiát vélek felfedezni, aminek nem látom az eredetét, okát. Ez nem így preferencia csak ideológia.

    • 2019.01.23. at 15:31
      Permalink

      Finoman fogalmazok, ha azt írom, hogy felfordul a gyomrom a mások pénztárcájában turkáló, pénzközpontú, anyagi helyzet alapján ítélő attitűdtől. Nekem ez baromi gépies – végül is emberek volnánk vagy mifene, akármilyen bolond világot is élünk. Ez sokat elmond rólad, mint emberről, de már amúgy sem süllyedhetsz lejjebb, mint ahol vagy. Már kb. 600-szor leírtam, hogy a preferenciám megbízhatóság-központú, a többi tényező huszadrangú(na jó, a helykínálat és a fogyasztás is nyilván fontos). A beltéri tip-top anyaghasználat nekem nagybetűs parasztvakítás, engem ezzel ne akarjanak lekenyerezni, miközben sokszor gyerekbetegségek garmadájával küzd a technika(főleg európai gyártóknál). Az én szemszögemből a gyengébb minőségérzetű beltér inkább előny, mert őszinte, magát adó autóbelsőt látok(és akkor még ott a tartósság is), ami alapján az autót is könnyebben el tudom helyezni a vetélytársaihoz viszonyítva. Azt meg már kitárgyaltuk, hogy az előbbiek miatt szervíztapasztalat-orientált vagyok. Nagyon furcsa szemüveget hordhatsz, ha az irományaimban “gyűlöletet” látsz, mert én csak a strapabíráson lévő hangsúlyt akarom kifejezni minden egyes alkalommal. És elhiheted – meg láthatod is, ha rendszeresen olvasol kommenteket – hogy egy extrém sok tagot számláló tábor tagja vagyok ezzel itt kis hazánkban. Mert itt nem belga, holland és liechtensteini viszonyok uralkodnak, hanem masszív árérzékenység, de ez már más lapra tartozik…

      • 2019.01.24. at 18:28
        Permalink

        Távol álljon tőlem, hogy túrkálok a zsebedben. Ha nincs is komoly flottád (én is egy autót koptatok lassan 3 éve) de onnan van ekkora véleményed hogy szereled őket, nepperkedsz, vagy Lexusokat és Porschékat parkolsz le egyenruhában egy Hotelnél egyre megy, a lényeg hogy van tapasztalatod.

        Vagy ha bárhonnan máshonnan is, de van valami saját tapasztalatod, csak írdd meg, akkor hogy mi az.

        De most személyeskdést minimalizálva, engem legalább annyira zavar hogy úgy alkotsz véleményt hogy autót még sosem szagoltál közelről. Hatalmas elméleteid vannak márkákról, konszernekről nációkról és kontinensekről, miközben sosem jártál ott és igazából nem is tapasztaltál belőlük.

        Itt most pont ezért nem “preferenciára”, gondoltam, hanem hogy reálisan mit sikerült ebből megvalósítani, vagy legalább milyen autókkal találkoztál közben.

        Érdekelne hogy ezket a “preferenciákat” sikerült már valaha is a valósággal konfrontálni mert néha épp ennek hiánya süt a mondataidból.

      • 2019.01.24. at 18:41
        Permalink

        1. “furcsa szemüveget hordhatsz, ha az irományaimban “gyűlöletet” látsz” lásd: “felfordul a gyomrom a … attitűdtől”, “Ócska vacak az összes.”

        2. “a strapabíráson lévő hangsúlyt … extrém sok tagot számláló tábor tagja ”
        Csak az a bibi hogy ebbe a “táborba” ugyanúgy beleférnek az általad gyűlölt német vagy pl svéd autók megszállott rajongói, mindenki simán gondolhatja hogy az ővé megbízhatóbb, masszívabb strapabíróbb. Vagy azért mert “van benne anyag”, vagy azért mert brutálisan néz ki, de mondjuk az egy új megközelítés, hogy azért spórolják ki a minőségi anyagokat mert nekik az nem is szükséges. Akkor mi a garancia arra hogy bármi másból nem spórolják ki?

  • 2019.01.24. at 14:49
    Permalink

    Valaki tudja esetleg, hogy miért nem kapható az S4-es Audi Magyarországon? A magyar honlapon mégcsak említésre sem kerül, a németeknél meg ott van. Hiányoltam a cikkből, ha már a C400-as meg lett említve, akkor ugyanezt tudja az Audi is…

Vélemény, hozzászólás?