20 év az autópiacon – mit hozhat a jövő, milyen volt a múlt?

Két évtized sok idő. Ha az 1999-es autópiacot kívánjuk magunk elé képzelni, akkor bizony a mainál kisebb, éves szinten 129 855 példányos, de a mostanihoz hasonlóan növekvő piacot kell látnunk. Bár ma ennél jóval jelentősebb számok adódnak, így idén már ismét 190 ezer példány feletti új autó eladása várható, ne feledjük, hogy 2009 és 2017 között még a 20 évvel ezelőtti szintjénél is szerényebb számokat hozott az új autók piaca.

1999-ben ugyanúgy egy esztergomi modell volt a vevők kedvence, mint ma.

Igaz, akkor még a sofőrsegédeket teljesen nélkülöző és passzív védelemből is keveset adó Suzuki Swift, vagy ahogyan a legtöbben ismerik, a "mi autónk" volt a listavezető, míg ma a városi koccanásgátlót alapból adó, de távolságtartós tempomatot is kínáló, 5 csillagos törésteszttel büszkélkedő Vitara. Bár piacrészével ma sem panaszkodhat a Suzuki, 20 évvel ezelőtt csupán a Swift is egészen elképesztő 23,7 százalékos piaci részt tudhatott magáénak. Azóta persze sokat változott a világ, egyre fontosabb lett a biztonság, immár 15 éve, 2004-től kötelező az EU-ban újonnan forgalomba helyezett autók esetén a blokkolásgátló-rendszer, de már 5 éve (2014-től) a menetstabilizáló elektronika, a guminyomás-szenzor és az Isofix gyerekülésrögzítés lehetősége is.

Ha a közlekedés jövőjét nézzük, az elmúlt 20 év és a jelenlegi trendek alapján is elmondható, hogy biztonságosabb lesz.

Az Európai Unióban 2050-re kitűzött cél, hogy a közúti közlekedés ne járjon halálos áldozatokkal, pontosan ezt szolgálja az, hogy egyre több biztonsági felszerelés lesz kötelező az autókban. 2022-től például minden új autónál szerepelnie kell majd intelligens sebességszabályozó berendezésnek, alkoholszint-ellenőrzőnek és a sofőr éberségét figyelő és őt figyelmeztető rendszernek, automata vészfékrendszernek és sávtartónak, valamint parkolást segítő rendszernek is, a már ma is kötelező guminyomás-szenzort pedig "pontos keréknyomás-figyelő" kell felváltsa, s a lista még így sem teljes. Egy biztos: haladunk az önvezető autók felé, hiszen a sok-sok szenzor azért kerül az autókba, hogy a legnagyobb veszélyforrás, az emberi tényező egyre kevésbé legyen meghatározó. A haladás már ma is egyértelműen látható: az 1999-ben, tehát kereken 20 évvel ezelőtt a Mercedes-Benz S-osztályban debütált távolságtartós tempomat ma már kisautókhoz is elérhető, a többi - néhány éve mindannyiunknak, de sokak számára még ma is különlegesnek számító - sofőrsegédhez hasonlóan. Azon már aligha lepődünk meg, hogy egy-egy autó jelez, ha sávváltáskor szenzorai a holtterekben autót látnak, de ma már ennél sokkal többre is képesek egyes modellek: a sávváltást akár saját maguk elvégzik, s távolságtartós tempomatjuk nem csak az autó előtti forgalmat figyeli, akkor is lassít, ha a táblafelismerő-rendszer a beállítottnál alacsonyabb sebességhatárt lát. Ezek ugyanúgy nagyban egyszerűsítik a sofőr dolgát, mint például az automatán kapcsoló, a közlekedés többi résztvevőjét nem vakító, ám amikor lehet, a legjobb fényt adó reflektor.
Nem csak az új autókban vannak sofőrsegédek
Sokan gondolhatják, hogy a fenti rendszerek a 14,2 éves átlagéletkorú autóparknál még csupán ritka példák, ami részint igaz is, hiszen a Használtautó.hu statisztikája is szerint 10 autóból csak egyben vannak jelen az említett asszisztens-rendszerek. A mintegy 100 ezer hirdetett személyautóból több mint 10 ezer rendelkezik automata reflektorral, 8961 távolságtartós tempomattal, 8907 sávtartó asszisztenssel, 8459 táblafelismerővel (amelyek persze még elég ritkán vannak összekapcsolva a távolságtartós tempomattal). Továbbá a hirdetett autók közül további 8139 holttérfigyelőt és több mint 5600 sávváltó asszisztenst is ad. Igaz, utóbbi alatt nem feltétlenül a sávváltásra magától is képes „aktív sávváltó asszisztenses” autók értendők, az ugyanis még meglehetősen ritka, s a sávváltó asszisztens kapcsán sokan a holttérfigyelőre gondolnak. A kényelmet is szolgáló elemek ugyanakkor még elterjedtebbek, 18 414 tolatókamerás, 10 770 „távolsági fényszóró asszisztenses”, azaz automata reflektoros autót is találhatunk.
Vajon milyen sofőrsegédekkel rendelkeznek, milyenekre vágynak az autósok?
Az idén 20 éves, havi szinten csaknem 2 millió honfitársunk által felkeresett Használtautó.hu felmérése szerint a hazai autók több mint 38 százaléka rendelkezik már valamilyen sofőrsegéddel, igaz, sokan a blokkolásgátlót is annak tartják. Az aktív, vagyis akár a vezetésbe is belenyúló biztonsági rendszerek közül a legmagasabb (16%) a vészfék asszisztens aránya, de a válaszadók 12 százaléka jelölte meg a távolságtartós tempomatot is, 8,5 százalékuk a sávtartó asszisztenst. Használt autó vásárlásakor ugyanakkor még kevéssé preferáltak ezek az aktív biztonsági felszerelések: a válaszadók 35 százaléka egyiket sem tartja fontosnak, ugyanakkor 26 százalék szerint fontos a vészfék asszisztens, 25 százaléknak a távolságtartós tempomat, 13 százaléknak a sávtartó asszisztens.
A kényelmi rendszerek jelentősebb térhódítása az igények mentén is jól látható: a válaszadók több mint harmada szerint használt autó vásárlásakor is fontos tényező a tolatókamera megléte, csaknem negyedük számára pedig a holttérfigyelő rendszer, 12 százalékuknak az automata reflektor, 7,4 százalékuknak a táblafelismerő is. A vezetésbe még nem belenyúló, csupán a sofőrt támogató rendszerek köre csupán a válaszadók 21 százaléka számára nem fontos tényező, azaz négyötödük elvárja őket.
Egyértelműen látható: már ma az autók csaknem tizede fejlett sofőrsegéd-rendszerekkel szerelt, közel ötödük egyéb sofőrsegédeket adó, s van olyan tétel, ami már a használtautó-vásárlók több mint harmada által elvárt. Kétségtelen, hogy haladunk az önvezető autók felé, ez viszont nem szabad megfeledkeztessen az alapvetésről: az emberi tényező még sokáig alapvető és megkerülhetetlen, a közlekedés egésze szempontjából még odébb van a sofőrmentes autók kora, bár az tény, hogy az egyre több sofőrsegéd egyértelműen ahhoz vezet.