Kalandozás a Peugeot tanulmányautók világában

Habár most többnyire a közelmúlt tanulmányautóiból szemezgetünk, néhány korábbi példány is felbukkan majd, hiszen ezek a járművek egyidősek az autóiparral, illetve minden egyes márka saját történelmével. Armand Peugeot például 1890-ben alkotta meg első benzinmotoros járművét, a Type 2-t. A gépezettel az egy évvel korábban bemutatott gőzhajtású triciklivel, a Type 1 modellel szerzett tapasztalatok alapján kívánt olyan automobilt alkotni, amely rövid távon piacképesebbnek, így hosszabb távon ígéretesebbnek bizonyulhat. Armand Peugeot tervezés filozófiája visszaköszön a későbbi évtizedek tanulmányautóin is, hiszen a márka mindig törekedett arra, hogy öncélú, elszigetelt formai kalandozásnál többet jelentsenek a tanulmányautói. A kezdetektől életszerű, vezethető járműveket alkottak, amelyek létező vagy fejlesztés alatt álló technológiákat vonultattak fel. Egy tanulmányautó elkészítése már-már művészetnek is nevezhető. A dizájnerek – akárcsak a divattervezők, az építészek vagy a képzőművészek – igyekeznek ráérezni azokra a trendekre, amelyek a jövőben meghatározónak bizonyulhatnak. A formaterv, az anyaghasználat, a színvilág és a funkcionalitás terén évekkel előre kell gondolkozniuk. Persze olykor előfordul, hogy nem jönnek be a jóslatok, vagy nem úgy, ahogy és amikor számítanak rá, mert a világ időközben más irányt vesz. Ilyenkor lehet azzal vigasztalódni, hogy messze megelőzték a korukat. Kiváló példa erre a Heuilez vezető dizájnere, Yves Dubernard által 1972-ben tervezett Peugeot Taxi, amely az alapját adó Peugeot 204-esnél is rövidebb volt, nagy belmagassággal, körkörös üvegfelületekkel, az utastértől elkerített vezetői környezettel. Másfél évtizeddel később sokkal relevánsabb lett volna a tágas gépkocsi, azonban a hetvenes években még nem érett meg a világ a városi egyterű fogalmára. A Peugeot egyébként jellemzően belső pályázatot ír ki dizájnerei számára, így mindig a legfrissebb, legötletesebb elképzelés érvényesül, miután a cégvezetés megszabta az irányt. A digitális modelleket méretarányos, majd életnagyságú makettek követik. Ugyanezen a folyamaton halad végig a belső tér kialakítása, majd miután véglegesítették a formai, ergonómiai és esztétikai jellemzőket, az arra szakosodott műhelyek folytatják a munkát. A tanulmányautók többségénél nem csak anyagokkal, új megoldásokkal és technológiákkal, hanem együttműködésekkel is kísérletezik a Peugeot. Egy-egy különleges elgondolás megvalósításához olyan partneri kapcsolatokat hoznak létre más szakmák vezető képviselőivel, amelyek szerencsés esetben hosszú távú, akár sorozatgyártásban is megvalósuló együttműködéssé fejlődnek. Léteznek olyan koncepciójárművek, amelyek extravagáns megoldásaik, vagy épp lenyűgöző megjelenésük miatt beivódnak az emlékezetbe. Másokra viszont tényleg csak évek múltán csodálkozunk rá, amikor egy szériamodellben látjuk viszont egy-egy, a maga idején még radikálisnak számító megoldásukat. Ilyen volt például a márka motorsport-dicsőségét hirdető Peugeot Quasar (1984) és Peugeot Oxia (1988). De nem kevésbé emlékezetes a Peugeot Hoggar 2003-ból, amelynek mindkét tengelyét külön erőforrás hajtotta, előrevetítve az összkerékhajtású plug-in hibrid modelleknél ma már bevált megoldást. Vagy ott van a 2009-ben bemutatott Peugeot BB1, amely a radikálisan új városi koncepcióautók táborát erősíti. Ugyan még nem jött el az ideje, de nagyon is megfelel a városi közlekedés jövőképének. Peugeot Touareg (1996)
A homokfutókat idéző, merészen fiatalos megjelenés mögött egy forradalmian újszerű technológiai koncepció rejlett. A villanymotoros Peugeot Touareg fedélzeti akkumulátor-csomagja négy üzemórára elegendő áramot tárolt, és miután lemerült, beindult egy fedélzeti áramfejlesztő. Ma ezt a megoldást hatótáv-növelőként ismeri a világ. Peugeot Sesame (2002)
Hosszú út vezetett az 1996-os Peugeot Tulip tanulmányautótól a Peugeot 1007 közvetlen elődjéig. A tökéletes városi autót kutató alapgondolat azonban ugyanaz volt: függőleges oldalfalak, nagy belmagasság, helytakarékosan nyíló ajtók.
Peugeot EX1 (2010)[/b]
Kétszázadik évfordulóját egy sebességrekorder tanulmányautóval ünnepelte a márka. A Peugeot EX1 tisztán elektromos hajtása napjaink villamosított forradalmát vetítette előre. A gyorsulási világcsúcsokat pedig azon a Montlhery versenypályán érte el, ahol 45 évvel korábban a radikális Peugeot 404 Diesel szintén sebességi rekordokat döntött.
Peugeot SR1 (2010)
Hibrid hajtásláncával, újszerű formavilágával, összkerékhajtásával és különlegesen ergonomikus vezetői környezetével tíz évre előre meghatározta a Peugeot márka formai és műszaki arculatát az SR1. A HYbrid4 és az i-Cockpit fogalmakkal is ekkor találkozott először a világ. Peugeot Onyx 2012
Az Onyx egy egész formatervezési irányzatot indított el. A matt fekete és a réz kombinációja a mai napig visszatér a márka különleges kivitelű típusain, az olyan fenntartható megoldások pedig, mint a használt újságpapírból készített „fabetétek”, már a modern fogyasztók környezettudatosságát célozzák. A Peugeot Onyx dízelmotoros, összkerékhajtású hibrid hajtáslánca ráadásul Le Mans-i génekkel rendelkezett. Peugeot Exalt (2014)
Krómozott zongorabillentyűkkel kapcsolható funkciók, szélesen elhúzott, jellegzetes dupla fényszórók, oroszlánkarmokat rajzoló hátsó lámpatestek – ismerős ugye? Az Exalt szedán minden mai Peugeot stiláris ősének – és a 2018-as Peugeot 508 közvetlen előfutárának – tekinthető. Peugeot Quartz (2014)
Az Exaltnál jóval radikálisabb volt a Quartz, formailag mégis közelebb állt a későbbi Peugeot 3008-ashoz – bár annak idején aligha hitte volna bárki is, hogy a márka ilyen merész, formabontó szabadidő-járművel újítja frissíti a palettáját. A szárnyas ajtók és a tereprali versenyautókat idéző farkialakítás természetesen nem maradt meg, viszont a holografikus műszeregység az új generációs Peugeot 208-ba már bekerült. Peugeot Fractal (2015)
A Fractal a 2010-es évek irányelvei szerint értelmezte újra a Peugeot 205 T16 rali versenyautót. Apró testét szinte szétfeszítette az erő, amely elektromos motorokból származott. Mégsem ezért tekinthető mérföldkőnek, hanem a francia Focal audiomárkával közösen megvalósított, innovatív 9.1.2 hangrendszere miatt, illetve azért, mert komponenseinek 80 százalékát 3D nyomtatással hozták létre. Peugeot Instinct (2017)
Az Instinct volt az első olyan Peugeot tanulmányautó, amelyet nem autós, hanem telekommunikációs szakkiállításon mutatott be a márka. Nem véletlenül, hiszen a sportkombi karosszéria fejlett önvezető technológiákat rejtett. A tervezők elképzelése szerint az autó képes volt teljes körű, kétirányú kapcsolatot létesít a felhasználó okostárgyaival, illetve okosotthonával. Peugeot e-Legend (2018)
A végére hagytam azt a tanulmányautót, ami talán a legtöbb ember fantáziáját mozgatta meg. A Peugeot e-Legend akkora sikert aratott, hogy a rajongók aláírásgyűjtésbe fogtak, hogy rábeszéljék a márka vezetését a hetvenes évek egyik legszebb európai autóját, a Peugeot 504 Coupét idéző elektromos autó sorozatgyártására. Hogy valóban szériaéretté válik-e, az még kérdéses, ám látva a felfokozott várakozást, talán hajlik rá a Peugeot, hogy lefölözze a népszerűségből fakadó bevételt. A lista természetesen nem teljes de jó képet ad arról, hogy a Peugeot miket tekint mérföldkőnek. Ugyanakkor a kommentek között nyugodtan írd le, hogy számodra melyek a legmeghatározóbb Peugeot tanulmányautók.