0 új cikk érkezett
0 új hozzászólás

Továbbra is sokan autóznak veszélyesen, téli gumival nyáron is

Nyárigumi Kommandó: nem minden tekintetben javult az autósok gumihasználata

·

Bár a május második fele már nyárias időt hozott, a nonstopgumi csapatával végzett Nyárigumi Kommandó továbbra is sok autón talált téli gumiabroncsot.

%KA%Május végén is az autók több mint felén találtunk téli gumikat, a budapesti utcákon ráadásul ennél is rosszabb arány tapasztalható%KA%

Május végén is az autók több mint felén találtunk téli gumikat, a budapesti utcákon ráadásul ennél is rosszabb arány tapasztalható

Miként az elmúlt években, idén is csaknem 200 budapesti, illetve főváros környéki autón néztük meg a nonstopgumi.hu csapatával, hogy a május második felében tapasztalt nyárias időben tulajdonosaik milyen abroncsokkal vágtak neki az utaknak. Fontos lenne, hogy nyárival, illetve legalább jó négyévszakossal tegyék, hiszen mint arra idei Nyárigumitesztünk is rámutatott, egy nem megfelelő gumi, ami lehet téli, rosszabb négyévszakos, vagy akár elhasznált nyári is, már száraz aszfalton és csupán a városban sem ritkán tapasztalható 60 km/óráról vészfékezve is autóhossznyival növelheti a fékutat. Vizes aszfalton, illetve magasabb tempóról még rosszabb a helyzet!

%KA%Jó hír, hogy csökkent az abroncsok átlagéletkora, magasabb az átlagos profilmélységük%KA%

Jó hír, hogy csökkent az abroncsok átlagéletkora, magasabb az átlagos profilmélységük

Bár a legfontosabb jelzőszám, az autók téli, nyári, illetve négyévszakos abronccsal szereltsége kapcsán a teljes minta átlaga pontosan ugyanazt hozta, mint tavaly, javulás mindenképp látható. Mivel tavaly júliusban végeztük a felmérést, most pedig közel 2 hónappal korábban, már az is javulásnak tekinthető, hogy idén már most az autók kétharmadán nyári abroncsot találtunk, ugyanakkor rémisztő, hogy az autók több mint negyede még a májusi, nem ritkán több mint 20 Celsius fokos időben is téli abroncsokon fut. Akár új a téli gumi, akár korosabb, mindenképpen veszélyes, hiszen hosszabb fékutat ad, de amennyiben a még jó abroncsot hagyjuk ilyen időben az autón, az nagyon hamar tönkremegy, a következő télen már nem lesz használható.

%KA%Taxi téli gumival a hőségben. Csak gratulálni tudunk hozzá, de voltaképp a rendelet rossz, csak a téli gumiabroncsot írja elő október 15-től március 15-ig, ami pont lehet az időjáráshoz nem passzoló%KA%

Taxi téli gumival a hőségben. Csak gratulálni tudunk hozzá, de voltaképp a rendelet rossz, csak a téli gumiabroncsot írja elő október 15-től március 15-ig, ami pont lehet az időjáráshoz nem passzoló

Nyárigumi Kommandó 2017 − eredmények
Soroksár Fót Szentendre Budaörs Budapest Teljes átlag
Nyári-téli-négyévszakos gumik aránya 68-29-3% 71-23-6% 71-26-3% 71-16-13% 55-39-6% 67-26-7%
Prémium-budget gumimárkák aránya 68-32% 65-35% 61-39% 71-29% 65-35% 66-34%
5 évnél fiatalabb-idősebb gumik aránya 71-29% 68-32% 58-42% 68-13% 52-48% 63-37%
Átlagos profilmélység 5,3 mm 5,4 mm 5,6 mm 5,2 mm 5,4 mm 5,4 mm

Javult az átlagos profilmélység is, nem is kevéssel, több mint 10 százalékkal (0,7 cm), ehhez hasonló mértékben 52-ről 66 százalékra emelkedett a prémium abroncsmárkák aránya a vizsgált autókon. Szerényebb mértékben, 56-ról 63 százalékra emelkedett az 5 évnél fiatalabb gumiabroncsok aránya, ami tekintve azt, hogy az abroncsok kora csak gyártásuktól, nem pedig első felszerelésüktől kezdve állapítható meg, s egy szakszerűen tárolt abroncs akár 10 éves koráig is használható, abszolút jónak számít.

%KA%Az ORFK Teve utcai központja előtt is megnéztük, milyen abronccsal érkeznek oda az autósok%KA% %KA%Az ORFK Teve utcai központja előtt is megnéztük, milyen abronccsal érkeznek oda az autósok%KA%

Az ORFK Teve utcai központja előtt is megnéztük, milyen abronccsal érkeznek oda az autósok

Mi újság az ORFK előtti parkolóban?

A Nyárigumi Kommandó eredményeit idén is az ORFK OBB-vel közös sajtótájékoztatón ismertettük. Bár nem az ORFK saját parkolója, hiszen a Teve utcai székház elé (fizetés ellenében) bárki beállhat, de "versenyen kívül" ott is megnéztük, hogy a rendőrség központja előtt parkírozók milyen abroncsokkal közlekednek. Az eredmények szerint június 2-án az ORFK-hoz látogató autósok 78 százaléka már nyári gumival érkezett, a teljes minta átlagánál ugyancsak jobb, 81 százalékos volt az 5 évnél fiatalabb abroncsok aránya, míg a prémiummárkáké pontosan olyan volt, mint a teljes átlagban: 65 százaléknyi. A nem megfelelő abronccsal közlekedők bírságot ezúttal sem kaptak, csupán figyelmeztetést, hogy érdemes lenne váltaniuk, míg a többieket ajándékkal jutalmaztuk. Bírság sajnos a közúton is csak akkor jár, ha már végletesen elhasznált, 1,6 milliméter alatti profilmélységű az autó abroncsa, pedig már annak közelében is veszélyes fegyver lehet bármelyik személyautó is. Nem árt tudni, hogy a casco biztosítás megtagadhatja a térítést, ha nem megfelelő abroncsot "viselve" törjük össze autónkat.

Bár a legtöbb téli abroncsot továbbra is fővárosi szemléjén találta a felmérőcsapat, a budapesti autóknál javult a nyári abroncsok aránya. Az átlagos profilmélység is a budapesti autóknál nőtt a legjelentősebben, kereken 1 milliméterrel. A tavaly az egyik legkevesebb téli gumis autót tartalmazó soroksári parkolóban most átlag feletti, 29 százaléknyi autón volt még téli abroncs, viszont ahogyan Budaörsön, ott is az átlagosnál jelentősebb volt a prémium abroncsok aránya, s a gumik kora is ott volt a legjobb, azaz vélhetően arról van szó, hogy az ottani autósoknak még nem jutott ideje/figyelme a gumiváltásra. Elítélendő, hiszen mint írtuk, a téli gumi nyári használata semmilyen szempontból sem megtérülő.

%KA%Bírságolandóan rossz abroncsot nemigen találtunk a felmérés során, Nyárigumi Kommandónkon az autósok nem csak figyelmeztetést kaptak az esetlegesen időszerű abroncscserére, ajándékot is%KA%

Bírságolandóan rossz abroncsot nemigen találtunk a felmérés során, Nyárigumi Kommandónkon az autósok nem csak figyelmeztetést kaptak az esetlegesen időszerű abroncscserére, ajándékot is

Mit javasol nyárra az ORFK OBB?

Kiss Csaba rendőr alezredes, az ORFK-OBB főtitkára külön felhívta az autótulajdonosok figyelmét, hogy a balesetmentes vezetés érdekében mekkora jelentősége van annak, hogy jó minőségű és megfelelő profilmélységű gumiabroncsokkal vegyenek részt a közúti közlekedésben. Különösképpen emlékeztette a járművezetőket – a pünkösdi hosszú hétvégére való tekintettel – a körültekintőbb közlekedés kiemelt fontosságára.

Jó hír, hogy veszélyesen kopott, 3 milliméter alatti profilmélységű abroncsot mindössze tucatnyi autón talált a vizsgálat, ebből mindössze egy volt a KRESZ által előírt 1,6 milliméter alatti. Mi egyikkel sem ajánljuk a közlekedést, 3 milliméteres profilmélység, illetve 10 éves kor felett mindenképp ajánlott az abroncsok lecserélése. Egy garnitúra új gumi ára jellemzően a legkisebb koccanás káránál is szerényebb. Nem is beszélve arról, hogy akár életek múlhatnak rajta. Vásárlás előtt érdemes a teszteket átnézni, ugyanis a jó abroncs felára kilométerre vetítve minimális, hosszabb élettartama miatt pedig sokszor nincs is.

Ez is érdekes lehet:
 

Brutális gyorsulást ad a világ legfürgébb gokartja

Jó móka a gokartozás, főként ha komoly gyorsulás is társul hozzá. A világ legfürgébbjét egy villanymotor...

Minden, amit a motorolajokról tudni érdemes

A belső égésű motorok megfelelő működése érdekében a legfontosabb „alkatrész” a motorolaj, spórolni...

Még közelebb kerül egymáshoz a benzin és a gázolaj ára

Drágább ugyan a benzin, mint a gázolaj, de közelítenek egymáshoz az árak. Szerencsére a benzin...

Megépült az új szuper-körforgalom Budakalászon. Jobb a lámpatenger, mint egy sima kereszteződés?

A folyton dugót és szenvedést okozó budakalászi, az M0-ás hídra is felvezető körforgalom erősen...

Videón mutatta meg az Audi az új A8-as autonóm parkolását

Alig három hét múlva mutatkozik be a német gyártó vadonatúj zászlóshajója, az A8-as. A képek...

Suzuki Swift 1.0 GLX SHVS teszt

Az alap után ezres turbósával és a Balenonál hatékonyabb hibridrendszerével vallott nálunk az...

Láttuk az új Volkswagen Polót, sokat nőtt, hangja is nagyobb lett

Berlinben láthattuk élőben először a Volkswagen új kisautóját. A Polo hatodik generációja az...

Kia Optima EX Premium 1.7 CRDi 7DCT teszt

Kombik közül eddig a legcsábítóbb az Optima SW, minden jóval megtömve kényelmes, és már-már prémiumban...

Füvezett, aki szerint a kamion alatt átszáguldó Tesla sofőrje filmet nézett

Újabb részletek derültek ki a tavalyi szörnyű Tesla balesetről. Eddig a kamiont vezető férfi...
 
Hirdetés

A cikk galériája

FB_share
Küldés e-mailben

Tetszett a cikk?

Iratkozzon fel hírfigyelőnkre! 
(Mi ez?)Ne maradjon le a legfrissebb autós hírekről, bemutatókról, tesztekről, benzinár-változásokról! Írja ide e-mail címét, és a fontos hírekről értesítjük.

(E hírfigyelőről bármikor leiratkozhat a küldött levél alján lévő linkkel. Az adatvédelmi elveket maximálisan tiszteljük, a címet nem adjuk ki harmadik félnek.)
Jogi nyilatkozat* Hozzájárulok ahhoz, hogy a Használtautó Kft. részemre közvetlen megkeresés módszerével a saját, illetve harmadik személyek áruira és szolgáltatásaira vonatkozó reklámot közöljön (pl. promóciós célú elektronikus levelet, hírlevelet, vagy reklámot tartalmazó elektronikus levelet küldjön) és a fentiekben ebből a célból megadott adataimat kezelje és felhasználja.
A Használtautó Kft. a megadott személyes adatokat bizalmasan kezeli és harmadik fél számára nem adja át. A reklám közléséhez, illetve a személyes adatok kezeléséhez megadott hozzájárulás visszavonásig érvényes.
A hozzájárulás bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható.
Feliratkozom

Új hozzászólás írása

Hozzászólás *
 (BBCode formázások engedélyezettek) A következő BBCode formázások engedélyezettek:
[url=http://www.pelda.hu] Link neve[/url]
[b]félkövér[/b]
[i]dőlt[/i]
[u]aláhúzott[/u]
egyéb más BBCode és HTML kód használata nem megengedett.

F
D
A
URL

Hozzászólások (52 db)

vidi500 írta: múlt héten
gabesz81 írta: múlt héten

"Jó hír, hogy veszélyesen kopott, 3 milliméter alatti profilmélységű abroncsot mindössze tucatnyi autón talált a vizsgálat,"



Fura a Michelin nem igazán ért egyet ezzel a 3 mm dologgal:)



http://totalcar.hu/magazin/technika/2017/05/16/az_igazsag_kopott_gumi_ugyben/


A 2mm es folyamatos vízréteg már igen kemény dolog.
Száraz úton a teljesen sima futófelület rendkívül jól szolgál.
A kopott, kisebb profilmélységű gumiknál inkább az a legnagyobb gyakorlati veszély, hogy fokozottan sérülékennyé válik, "felszed" olyan anyagokat, amire az új kevésbé érzékeny, azaz defektes lesz. Minél kopottabb, annál nagyobb esélye van az ilyen kényszerű útmegszakításnak. Számomra legalábbis ebből a szempontból nagy megnyugvás, amikor újra cserélem.

A válaszoláshoz belépés szükséges
gabesz81 írta: múlt héten

"Jó hír, hogy veszélyesen kopott, 3 milliméter alatti profilmélységű abroncsot mindössze tucatnyi autón talált a vizsgálat,"

Fura a Michelin nem igazán ért egyet ezzel a 3 mm dologgal:)

http://totalcar.hu/magazin/technika/2017/05/16/az_igazsag_kopott_gumi_ugyben/

A válaszoláshoz belépés szükséges
vidi500 írta: múlt héten
Forticors írta: múlt héten

Nézd, én tudom, ha valaki végletekig hisz valamiben akkor semmilyen józan észérvvel nem lehet arról eltéríteni, (a tények sem zavarják) nincs is szándékomban. Ha van egy összeesküvés elméleted és a tények ennek ellenkezőjét bizonyítják akkor nekem semmi jogom nincs hozzá hogy ettől eltérítselek ha te ezt nem akarod. Írsz dolgokat aminek sajnos nincs valóságalapja (pedig hidd el én is szeretném ha ez a "téligumi" dolog csak marketing lenne, a gonosz multik célja csak az lenne hogy egyel több garnitúra abroncsot eladjanak szegény fogyasztóknak akiknek ez semmilyen előnnyel nem jár). Az én célom inkább az hogy aki esetleg veszi a fáradságot és elolvassa ezt a kommentfolyamot kicsit elgondolkozzon azon hogy mi is lehet az igazság. Vajon tényleg érdemes-e téli gumit venni? Talán nem lehet hogy mégis "van benne valami"? Talán mégsem egy víz filmrétegen közlekedik minden autó lefagyott úton, hanem a gumi tényleg érintkezik a jéggel? És akkor van jelentősége a gumi anyagának és mintázatának (téli)?



Egyre meredekebb dolgokat írsz, bár nincs közöm hozzá, de gyanítom nem műszaki pályán mozogsz és nem műszaki végzettséged van. Íme az autonavigátor nagy gumitesztje, ezekből szedtem az adatot:

https://www.autonavigator.hu/tippek_tanacsadok/teligumiteszt_2016_szokott_csapattal_szokott_helyen_fagyban-18083



Vetted a fáradtságot és pontokba foglalva cáfoltad az általam írottakat, én most ettől megkíméllek, csak pár dolog:

40 km/h-s sebességnél jégen (mondjuk város) a téli gumis autó fékútja 18m, a nyári gumisé 45m. Tehát ha azonos sebességgel mentek, akkor a "normál" követési távolsághoz (reakcióidő stb.) hozzá kell még adni kb 27 m-t. Tehát irreálisan magas (mondjuk legalább 40m-es) követési távolság így jön ki. Vagy mész utána 20-szal normál követési távolsággal (most ekkor eltekintve hogy így folyamatosan távolodik tőled, de mindegy), ő hirtelen fékez egyet akkor tudsz utána megállni ütközés nélkül, mert kb ezen a tempón lesz azonos a fékutad. De másik példával (mert ügye 40-nel megy akkor 20-szal nem mehetsz utána mert folyamatosan nő a távolság): kétsávos út gyalogátkelőhellyel. te mész hússzal, pont melléd ér egy téli gumis autó 40-nel (jégről beszélünk még mindig természetesen) ekkor hirtelen lelép a gyalogos, mindketten vészfékeztek, ekkor fogtok kb azonos távolságra megállni a fékezés kezdeti helyétől. Tehát ha 20-szal lassabban mész akkor közlekedsz ugyanolyan biztonságosan (és alacsony tempóról beszélünk)!



A másik ami zavar, bár nem írtam, de te úgy értelmezted hogy az 1dl benzin hőjétől olvad meg a jég szerintem. Nos odaírtam, hogy az "energiamegmaradás törvénye" miatt kell a benzinből nyerhető energiával számolni, mely természetesen a motorban elégetve szabadul fel, áttételesen jut csak el a jeges felületre. Tehát nem a benzin elégetésének a hője, hanem az abból keletkező energia egy része (kis része!) jut csak a jég olvasztására. És akkor azt írod "legnagyobbrészt" a jég olvadása köszönhető "a felületére ható nyomásnak, ami a gépkocsi súlyából" jön. Te már azt vizionálod, hogy csak maga a tény hogy a gumik felületi nyomást idéznek elő a jégen elég ahhoz hogy az megolvadjon, mert szerinted ez a nyomás akkora hogy olyan sokkal leviszi a jég olvadási hőmérsékletét hogy akár -4 c.fokon is olvad (csak hogy a példámnál maradjunk). Halmazállapot változáshoz energia kell, de most ettől is tekintsünk el (gördülés során minimális hőtermelés lehet, mondjuk hogy az "elég" ha a nyomás hatására az olvadáspont -10fokra csökken).

Amit írsz, az egy létező dolog, tehát a nyomás növekedésével a jég olvadáspontja csökken, de egy képkocsi esetén tudod hogy mekkora ez az érték, mennyivel csökken a jég olvadáspontja?!?!?

Számoljunk újra egy kicsit: 175mm széles a gumi, egyszerre 10cm hosszan éri a talajt (csak hogy könnyebben számoljunk). ez 175 cm2 felület egy gumin. 4 db gumi esetén ez 700 cm2. Ezen a 700 cm2-en nyomja az autó a talajt. Legyen a példánkban szereplő autó 1400 kg súlyú (illetve tömegű). akkor 1 cm2-re 2 kg jut.

Nemes egyszerűséggel ez nevezzük 2 atmoszféra nyomásnak (összemosva a fizikai és a technikai atmoszféra fogalmát), ezt váltsuk át 0,2 MPa-ra. De felkerekíthetjük 0,3-ra vagy 0,5-re vagy akár 1-re is.

Most jön a kérdés: 1MPa nyomáson hány fokkal csökken a jég olvadáspontja?!?!? Még csak nem is tizedekkel!!! talán ha egy tized fokkal....

Tehát a -4 fokos jeget legalább -0,1 fokosra kell melegíteni ahhoz hogy a halmazállapot változás létrejöjjön. Ehhez mekkora energia kell? keletkezik-e akkora hőenergia a gumi gördülési felületén hogy az autó mozgását befolyásoló víz filmréteg keletkezzen a gumi és a jég között?





Mégegyszer: nem meggyőzni akarlak (tudom nem is lehet), csupán az érdeklődő kommentolvasók számára szerettem volna érvekkel, számokkal alátámasztani a mondanivalómat, illetve hogy rávilágítsak a te általad közöltek aggályos pontjaira. Hiszem azt, hogy ha tényeket, valós tapasztalatokat osztunk meg egymással akkor azzal talán segítjük a másikat bizonyos döntések meghozatalában. Tehát ha valaki eddig vacillált hogy ősszel vegyen-e téli gumit, vagy "majd hajt 5-tel lassabban és úgyis ugyanolyan biztonságban lesz" között akkor most el tud gondolkodni és okos döntést hoz.






Előzmények megtekintése

Ebből a véleményből valami nagyon hiányzik, mert ez így csak fél vélemény. Miért? Rámondod egy dologra hogy NEM. Utána nem lépsz semmit ezt illetően. Mi a fő kérdés most? Mi okozza a jég csúszását? Ezt elhallgattad, megkerülted, helyette átmentél marketingbe.
Én meg éppen rólad gyanítom, hogy nem vagy műszaki. Egy műszaki ugyanis más gondolatvilágban él. Vagyis Á után zsigerből mondja a B-t. Te a B-vel adós maradtál. Megálltál a NEM-nél és kész.
Gondoltam "fél" szavakból is értjük egymást, (elvégre műszaki vagy), azért nem részleteztem az áttételes értelmezést előző válaszomban, ("az energia megmaradás törvénye") amit most ismét elkezdesz itt magyarázni. Nem kell.
A gyakorlati példákról: Volt olyan, hogy az egyik autómon téli, a másikon nyári (prémium) gumi volt. Használtam mindkettőt hóban, sózott latyakban, szárazon, stb. A gyakorlati közlekedés során semmi, de semmi különbség nem volt! Sem sebességben, sem fékezésben, sem feltorlódott vastag hóban lámpánál való elindulásnál stb.
2014-ben cseréltem a robogómat (nem 50ccm), ami igen kellemes csalódás volt. Lényeg, akkor végigmotoroztam vele az egész telet, minden egyes napot! A motor pedig veszélyes szerszám ilyenkor! Semmi bizonytalanságot nem jelzett vissza a gumi tapadása, sőt fékezése sem. Ott azért jobban nyomon követhetők ám a viszonyok, mint 4 keréknél... Megdöbbentő tapasztalat volt. Nem 30-40-50 km/h-s tempóról van szó, és nem csak száraz hideg útról.

A válaszoláshoz belépés szükséges
Forticors írta: múlt héten
vidi500 írta: 2 hete

1, Első szakaszhoz. A gyakorlatban az általad megjelölt "jeges úton" 20-25 km/h sebességkülönbség eltúlzott, különösen indulásnál, és kis sebességnél.

2, Milyen idézett cikkre gondolsz? Semmit nem linkeltél be, de fölösleges is. Szándékosan használtam a statisztika szót, mert nincs többről szó. Közös jellemzőjük, hogy túlnyomórészt irányított kísérletek, ami a meglévő előnyt felnagyítja, a többit meg elhallgatja.

3-ik szakaszod: Itt már nagyon eltértél a miért csúszik a jég elmélettől. Nem vízátfolyásról van szó, meg "felhőszakadásról", amikor nagy mennyiségű vizet kell elvezetni.

4-ik szakasz. A keletkező vízfilm miatt csúszik a jég, logikus, ezt nem mi találtuk ki. Nem "özönvíz", hanem csak század vagy ezred mm-ekről lehet szó, ami a "behatás" megszűnése után azonnal vissza is fagy.

5-ik szakaszod. Szépen számolgatsz, csak a kiindulási pont a rossz. Megint vissza kell oda térni, hogy a víz fagyási-olvadási pontja csak a légköri nyomáson 0 C. Elsősorban és legnagyobbrészt az olvadását nem az általad számokkal kalkulált gördülési ellenállásnak kell hogy előidézze, hanem a felületére ható nyomásnak, ami a gépkocsi súlyából, azaz a gravitációból jön, és nem az általad számolt elégetett üzemanyag hőjéből. Elég rosszul raktad össze ezt a képet.

Úgy összességében, azért azon is érdemes elgondolkodni, hogyan visszük fel a gépkocsi teljesítményét az útra? Súrlódással. 50-60-80 LE, stb súrlódással? Ez mivel jár? Hőtermeléssel. Ez meg úgy is felfogható, hogy "fűti" a gumit. :D (Nem csak jeges havas út létezik télen, hanem száraz is).

Vagyis a valós körülmények jelentős részénél ez a nyári gumi tulajdonságait javítja. :D

Azaz ez is a téli gumi előnyeit szűkíti. Vagyis tulajdonképpen a téli gumi előnyei csak egy igen szűk intervallumban emelkednek ki. Vagyis azért mondtam még a legelején, hogy átlagban mintegy 5 km/h sebességelőnnyel lehet számolni összességében, a többi marketing.


Előzmények megtekintése

Nézd, én tudom, ha valaki végletekig hisz valamiben akkor semmilyen józan észérvvel nem lehet arról eltéríteni, (a tények sem zavarják) nincs is szándékomban. Ha van egy összeesküvés elméleted és a tények ennek ellenkezőjét bizonyítják akkor nekem semmi jogom nincs hozzá hogy ettől eltérítselek ha te ezt nem akarod. Írsz dolgokat aminek sajnos nincs valóságalapja (pedig hidd el én is szeretném ha ez a "téligumi" dolog csak marketing lenne, a gonosz multik célja csak az lenne hogy egyel több garnitúra abroncsot eladjanak szegény fogyasztóknak akiknek ez semmilyen előnnyel nem jár). Az én célom inkább az hogy aki esetleg veszi a fáradságot és elolvassa ezt a kommentfolyamot kicsit elgondolkozzon azon hogy mi is lehet az igazság. Vajon tényleg érdemes-e téli gumit venni? Talán nem lehet hogy mégis "van benne valami"? Talán mégsem egy víz filmrétegen közlekedik minden autó lefagyott úton, hanem a gumi tényleg érintkezik a jéggel? És akkor van jelentősége a gumi anyagának és mintázatának (téli)?

Egyre meredekebb dolgokat írsz, bár nincs közöm hozzá, de gyanítom nem műszaki pályán mozogsz és nem műszaki végzettséged van. Íme az autonavigátor nagy gumitesztje, ezekből szedtem az adatot:
https://www.autonavigator.hu/tippek_tanacsadok/teligumiteszt_2016_szokott_csapattal_szokott_helyen_fagyban-18083

Vetted a fáradtságot és pontokba foglalva cáfoltad az általam írottakat, én most ettől megkíméllek, csak pár dolog:
40 km/h-s sebességnél jégen (mondjuk város) a téli gumis autó fékútja 18m, a nyári gumisé 45m. Tehát ha azonos sebességgel mentek, akkor a "normál" követési távolsághoz (reakcióidő stb.) hozzá kell még adni kb 27 m-t. Tehát irreálisan magas (mondjuk legalább 40m-es) követési távolság így jön ki. Vagy mész utána 20-szal normál követési távolsággal (most ekkor eltekintve hogy így folyamatosan távolodik tőled, de mindegy), ő hirtelen fékez egyet akkor tudsz utána megállni ütközés nélkül, mert kb ezen a tempón lesz azonos a fékutad. De másik példával (mert ügye 40-nel megy akkor 20-szal nem mehetsz utána mert folyamatosan nő a távolság): kétsávos út gyalogátkelőhellyel. te mész hússzal, pont melléd ér egy téli gumis autó 40-nel (jégről beszélünk még mindig természetesen) ekkor hirtelen lelép a gyalogos, mindketten vészfékeztek, ekkor fogtok kb azonos távolságra megállni a fékezés kezdeti helyétől. Tehát ha 20-szal lassabban mész akkor közlekedsz ugyanolyan biztonságosan (és alacsony tempóról beszélünk)!

A másik ami zavar, bár nem írtam, de te úgy értelmezted hogy az 1dl benzin hőjétől olvad meg a jég szerintem. Nos odaírtam, hogy az "energiamegmaradás törvénye" miatt kell a benzinből nyerhető energiával számolni, mely természetesen a motorban elégetve szabadul fel, áttételesen jut csak el a jeges felületre. Tehát nem a benzin elégetésének a hője, hanem az abból keletkező energia egy része (kis része!) jut csak a jég olvasztására. És akkor azt írod "legnagyobbrészt" a jég olvadása köszönhető "a felületére ható nyomásnak, ami a gépkocsi súlyából" jön. Te már azt vizionálod, hogy csak maga a tény hogy a gumik felületi nyomást idéznek elő a jégen elég ahhoz hogy az megolvadjon, mert szerinted ez a nyomás akkora hogy olyan sokkal leviszi a jég olvadási hőmérsékletét hogy akár -4 c.fokon is olvad (csak hogy a példámnál maradjunk). Halmazállapot változáshoz energia kell, de most ettől is tekintsünk el (gördülés során minimális hőtermelés lehet, mondjuk hogy az "elég" ha a nyomás hatására az olvadáspont -10fokra csökken).
Amit írsz, az egy létező dolog, tehát a nyomás növekedésével a jég olvadáspontja csökken, de egy képkocsi esetén tudod hogy mekkora ez az érték, mennyivel csökken a jég olvadáspontja?!?!?
Számoljunk újra egy kicsit: 175mm széles a gumi, egyszerre 10cm hosszan éri a talajt (csak hogy könnyebben számoljunk). ez 175 cm2 felület egy gumin. 4 db gumi esetén ez 700 cm2. Ezen a 700 cm2-en nyomja az autó a talajt. Legyen a példánkban szereplő autó 1400 kg súlyú (illetve tömegű). akkor 1 cm2-re 2 kg jut.
Nemes egyszerűséggel ez nevezzük 2 atmoszféra nyomásnak (összemosva a fizikai és a technikai atmoszféra fogalmát), ezt váltsuk át 0,2 MPa-ra. De felkerekíthetjük 0,3-ra vagy 0,5-re vagy akár 1-re is.
Most jön a kérdés: 1MPa nyomáson hány fokkal csökken a jég olvadáspontja?!?!? Még csak nem is tizedekkel!!! talán ha egy tized fokkal....
Tehát a -4 fokos jeget legalább -0,1 fokosra kell melegíteni ahhoz hogy a halmazállapot változás létrejöjjön. Ehhez mekkora energia kell? keletkezik-e akkora hőenergia a gumi gördülési felületén hogy az autó mozgását befolyásoló víz filmréteg keletkezzen a gumi és a jég között?


Mégegyszer: nem meggyőzni akarlak (tudom nem is lehet), csupán az érdeklődő kommentolvasók számára szerettem volna érvekkel, számokkal alátámasztani a mondanivalómat, illetve hogy rávilágítsak a te általad közöltek aggályos pontjaira. Hiszem azt, hogy ha tényeket, valós tapasztalatokat osztunk meg egymással akkor azzal talán segítjük a másikat bizonyos döntések meghozatalában. Tehát ha valaki eddig vacillált hogy ősszel vegyen-e téli gumit, vagy "majd hajt 5-tel lassabban és úgyis ugyanolyan biztonságban lesz" között akkor most el tud gondolkodni és okos döntést hoz.


A válaszoláshoz belépés szükséges
vidi500 írta: 2 hete
Forticors írta: 2 hete

Egyrészt abban igazad van hogy a téli gumi sok embert (túlzottan) magabiztossá tehet, igen ez gond, de azt állítani hogy ha nyári gumival lassan közlekedsz akkor ugyanolyan biztonságosan tudsz menni mint egy téli gumis, erős ferdítés, persze megoldható biztosan, de ez a "jeges út" példában úgy jönne ki hogy a téli gumis megy 40-nel, a nyári gumis meg 15-20-szal (pl egy zöld hullámba egy ilyen autós szépen bekavar, hiába megy ugyanolyan biztonságosan mint egy téli gumis)

Az általam is idézett cikkben meg nem statisztika van (amit meghamisítottak) hanem kísérlettel alátámasztott mért adatok! Ez nagy különbség! Persze vitathatjuk magát a módszert, annak helyességét, de azt hogy kb azonos feltételek mellett lettek az adatok mérve azt nem (autó, tesztpálya, gumiméret azonos, az éjszaka haladtával a hőmérséklet picit csökkent, de ez a valóságban is pont így zajlik, tehát "életszagú" a dolog)

Eddig azt mondtad, hogy azért ugyanúgy viselkedik a téli és a nyári gumi mert egy víz filmréteg keletkezik a gumi és a felület között, tehát a gumi nem éri el a felületet (utat), most meg azt mondod hogy a téligumi mégis a "mikro vízelvezető csatornáknak" köszönhetően eléri a talajt (utat). A téli gumi vízelvezetése rosszabb mint a nyári gumié, azok a bevágások a mintán azért vannak hogy a gumi könnyebben tisztuljon (pl a közé ragadt hótól, és itt ez a havas felületes példád is megbukik), illetve könnyebben kapaszkodjon (filmrétegtől függetlenül). mert ha már csak víz van a felületen akkor a nyári gumi jobb vízkiszorítása miatt rövidebb fékutat kell hogy eredményezzen (és a kísérlet során ez így is történt, vizes felületen is picit jobban tapad a nyári gumi).

Tehát valószínűleg vagy nem keletkezik értelmezhető víz filmréteg a jégen, vagy ha keletkezik az nem befolyásolja jelentősen a gépkocsi viselkedését, a gépkocsi gumijai érintkeznek az adott felülettel (jég).

De számoljuk egy kicsit: -4 c.fokban 175mm széles gumival megy egy autó 60-nal. A nyomásnak és súrlódásnak köszönhetően víz filmréteg keletkezik (igazából itt gördülési ellenállás van de mindegy): 1 perc alatt 1km tesz meg, 2x175 mm szélességben érinti a jeget, ekkora felületen kell hogy lejátszódjon a halmazállapot változás, mondjuk azt hogy -4 C.fokról +1 C.fokra emelkedik a víz hőmérséklete és filmréteg keletkezik. Ha 1mm "vastagságban" olvad fel a jég és keletkezik a víz filmréteg amin csúszik az autó akkor az 1 km alatt 350 liter víz keletkezik. (abba most ne menjünk bele, hogy a gumi mondjuk 15 cm hosszan tartózkodik egyszerre a jégen, kevesebb mint 1 század másodperc van arra hogy maga az olvadás és a felúszás is megvalósuljon [mert ez kb az aquaplaning jelenség lenne viszonylag kontrollált körülmények között, hiszen ha a kerék nem érintkezik az úttal közvetlenül hanem csak a felette lévő vízréteggel akkor ez az.])

Számoljunk azzal hogy a víz fajhője 4,2 kJ/kg (jégé kevesebb, de a halmazállapot változás energiaigényével sem számolok). Tehát a 5 fokkal emelkedik a hőmérséklete 350 l víznek akkor 7,35 MJ energia szükséges hozzá.

Az autó legyen benzines és fogyasztása legyen 10l/100km. Ekkor 1 km-en 0,1dl-t fogyaszt, ami legyen durván 0,08kg (sűrűsége kisebb). Így ennek a mennyiségű benzinnek a fűtőértéke kb 3,5 MJ lesz (43 MJ/kg fűtőértékkel számolva).

Energiamegmaradás törvénye miatt tehát 1 mm-es víz filmréteg nem keletkezhet. Akkor keletkezhet kisebb. Igen, de mekkora? Mert a motornak van egy hatásfoka, a benzinből kinyerhető energia az autó mozgatására kell, van hőveszteség stb... mekkora energia juthat arra hogy a jeget vízzé olvassza és az a vízmennyiség vajon elég a filmrétegen való csúszás megvalósításához?

Ezt gondold át!



Egyébként menőmanó is azt mondja ha jól értem, hogy a téli gumi száraz aszfalton, vizes aszfalton kicsit rosszabb, jeges úton (és havon) viszont akár nagyságrenddel (!) jobb mint a nyári. És valóban nálunk nem jellemző a sok havazás, viszont ha a pára/köd stb. egyik pillanatról a másikra lecsapódik az útra és ráfagy akkor még kis sebességnél is (mondjuk 40) esélytelen hogy megállj egy hirtelen fékező téli gumis autó mögött, csak ha irreálisan nagy követési távolságot tartasz ( mondjuk 40-50 méter). Ha pedig óvatos vagy és mész 20-szal, nem veszed fel a forgalom ritmusát mekkora gondot okozol a többi autósnak? Autópályán is mennyire utáljuk a 80-90-nel a belső sávban poroszkálókat... Tehát a téli gumi felszerelése sajnos indokolt (persze csak annak aki közlekedik is télen), nem mondható az hogy "majd hajtok 5-tel lassabban, vagy 10-zel...




Előzmények megtekintése

1, Első szakaszhoz. A gyakorlatban az általad megjelölt "jeges úton" 20-25 km/h sebességkülönbség eltúlzott, különösen indulásnál, és kis sebességnél.
2, Milyen idézett cikkre gondolsz? Semmit nem linkeltél be, de fölösleges is. Szándékosan használtam a statisztika szót, mert nincs többről szó. Közös jellemzőjük, hogy túlnyomórészt irányított kísérletek, ami a meglévő előnyt felnagyítja, a többit meg elhallgatja.
3-ik szakaszod: Itt már nagyon eltértél a miért csúszik a jég elmélettől. Nem vízátfolyásról van szó, meg "felhőszakadásról", amikor nagy mennyiségű vizet kell elvezetni.
4-ik szakasz. A keletkező vízfilm miatt csúszik a jég, logikus, ezt nem mi találtuk ki. Nem "özönvíz", hanem csak század vagy ezred mm-ekről lehet szó, ami a "behatás" megszűnése után azonnal vissza is fagy.
5-ik szakaszod. Szépen számolgatsz, csak a kiindulási pont a rossz. Megint vissza kell oda térni, hogy a víz fagyási-olvadási pontja csak a légköri nyomáson 0 C. Elsősorban és legnagyobbrészt az olvadását nem az általad számokkal kalkulált gördülési ellenállásnak kell hogy előidézze, hanem a felületére ható nyomásnak, ami a gépkocsi súlyából, azaz a gravitációból jön, és nem az általad számolt elégetett üzemanyag hőjéből. Elég rosszul raktad össze ezt a képet.
Úgy összességében, azért azon is érdemes elgondolkodni, hogyan visszük fel a gépkocsi teljesítményét az útra? Súrlódással. 50-60-80 LE, stb súrlódással? Ez mivel jár? Hőtermeléssel. Ez meg úgy is felfogható, hogy "fűti" a gumit. :D (Nem csak jeges havas út létezik télen, hanem száraz is).
Vagyis a valós körülmények jelentős részénél ez a nyári gumi tulajdonságait javítja. :D
Azaz ez is a téli gumi előnyeit szűkíti. Vagyis tulajdonképpen a téli gumi előnyei csak egy igen szűk intervallumban emelkednek ki. Vagyis azért mondtam még a legelején, hogy átlagban mintegy 5 km/h sebességelőnnyel lehet számolni összességében, a többi marketing.

A válaszoláshoz belépés szükséges
Forticors írta: 2 hete
vidi500 írta: 2 hete

E cikkhez való hozzászólásomat a legelején azzal a céllal tettem, hogy lépjünk már túl azon, hogy ennyit meg annyit mértek. A jelenség ennél sokkal többet érdemel.

Egy ismert angol szerint: Csak annak a statisztikának hiszek, amit én hamisítottam. Így vagyok ezekkel az összehasonlító mérésekkel, más esetben is. Sok tényezős dolog, "a lejt a pálya" futballszleng könnyen megvalósítható, bizonyos érdekek, terelések mentén. Amint látom, jó hatásfokkal.

Te mondasz ellent, mégis Te kérdezel? Nem az lenne az evidens, ha azt mondod, figyelj már, ez és ez a jelenség zajlik, emiatt nem minden esetben pontos az, amit állítasz...

De hogy válaszoljak is a kérdésedre helyetted.

A téli gumin látsz mikro vízelvezető csatornákat. Ezeknek többek között az is a feladata, hogy megtörje az említett vízfilmet, legalább részben. A probléma akkor keletkezik, ha a jégre olyan szennyeződés kerül, ami gátolja ezeknek a mikro csatornáknak a működést, azaz idő előtt feltöltődnek. Mondjuk a jégre bizonyos hóréteg kerül stb. Rögtön "nyári" gumivá válik. :D Egyformán fog viselkedni. :D

A köztudat abba az irányba lett terelve, hogy aki téli gumival mondjuk 15-20 km/h val nagyobb sebességet választ rossz téli időben, mint azt nyárival tenné, az teljesen normális, elfogadható jelenség. Aki viszont ugyanitt, nyárival ugyanennyivel lassabban megy, húú az aztán egy "fillérb@szó" rettentően felelőtlen gazember, aki szándékosan tör a másik életére. Holott a kettő közé egyenlőségjelet kellene tenni!!! Ezért említettem átlagban csupán a + 5 km/h-nyi gyakorlati sebességelőnyt. (Mint menőmanó célzott rá, van helyzet, amikor picivel több is lehet, mint 5 km/h, van ahol meg nulla, illetve negatív a különbség). Ezek elvont szélsőséges határértékek, de mint tudjuk, határértéken sohasem szabad autózni.


Előzmények megtekintése

Egyrészt abban igazad van hogy a téli gumi sok embert (túlzottan) magabiztossá tehet, igen ez gond, de azt állítani hogy ha nyári gumival lassan közlekedsz akkor ugyanolyan biztonságosan tudsz menni mint egy téli gumis, erős ferdítés, persze megoldható biztosan, de ez a "jeges út" példában úgy jönne ki hogy a téli gumis megy 40-nel, a nyári gumis meg 15-20-szal (pl egy zöld hullámba egy ilyen autós szépen bekavar, hiába megy ugyanolyan biztonságosan mint egy téli gumis)
Az általam is idézett cikkben meg nem statisztika van (amit meghamisítottak) hanem kísérlettel alátámasztott mért adatok! Ez nagy különbség! Persze vitathatjuk magát a módszert, annak helyességét, de azt hogy kb azonos feltételek mellett lettek az adatok mérve azt nem (autó, tesztpálya, gumiméret azonos, az éjszaka haladtával a hőmérséklet picit csökkent, de ez a valóságban is pont így zajlik, tehát "életszagú" a dolog)
Eddig azt mondtad, hogy azért ugyanúgy viselkedik a téli és a nyári gumi mert egy víz filmréteg keletkezik a gumi és a felület között, tehát a gumi nem éri el a felületet (utat), most meg azt mondod hogy a téligumi mégis a "mikro vízelvezető csatornáknak" köszönhetően eléri a talajt (utat). A téli gumi vízelvezetése rosszabb mint a nyári gumié, azok a bevágások a mintán azért vannak hogy a gumi könnyebben tisztuljon (pl a közé ragadt hótól, és itt ez a havas felületes példád is megbukik), illetve könnyebben kapaszkodjon (filmrétegtől függetlenül). mert ha már csak víz van a felületen akkor a nyári gumi jobb vízkiszorítása miatt rövidebb fékutat kell hogy eredményezzen (és a kísérlet során ez így is történt, vizes felületen is picit jobban tapad a nyári gumi).
Tehát valószínűleg vagy nem keletkezik értelmezhető víz filmréteg a jégen, vagy ha keletkezik az nem befolyásolja jelentősen a gépkocsi viselkedését, a gépkocsi gumijai érintkeznek az adott felülettel (jég).
De számoljuk egy kicsit: -4 c.fokban 175mm széles gumival megy egy autó 60-nal. A nyomásnak és súrlódásnak köszönhetően víz filmréteg keletkezik (igazából itt gördülési ellenállás van de mindegy): 1 perc alatt 1km tesz meg, 2x175 mm szélességben érinti a jeget, ekkora felületen kell hogy lejátszódjon a halmazállapot változás, mondjuk azt hogy -4 C.fokról +1 C.fokra emelkedik a víz hőmérséklete és filmréteg keletkezik. Ha 1mm "vastagságban" olvad fel a jég és keletkezik a víz filmréteg amin csúszik az autó akkor az 1 km alatt 350 liter víz keletkezik. (abba most ne menjünk bele, hogy a gumi mondjuk 15 cm hosszan tartózkodik egyszerre a jégen, kevesebb mint 1 század másodperc van arra hogy maga az olvadás és a felúszás is megvalósuljon [mert ez kb az aquaplaning jelenség lenne viszonylag kontrollált körülmények között, hiszen ha a kerék nem érintkezik az úttal közvetlenül hanem csak a felette lévő vízréteggel akkor ez az.])
Számoljunk azzal hogy a víz fajhője 4,2 kJ/kg (jégé kevesebb, de a halmazállapot változás energiaigényével sem számolok). Tehát a 5 fokkal emelkedik a hőmérséklete 350 l víznek akkor 7,35 MJ energia szükséges hozzá.
Az autó legyen benzines és fogyasztása legyen 10l/100km. Ekkor 1 km-en 0,1dl-t fogyaszt, ami legyen durván 0,08kg (sűrűsége kisebb). Így ennek a mennyiségű benzinnek a fűtőértéke kb 3,5 MJ lesz (43 MJ/kg fűtőértékkel számolva).
Energiamegmaradás törvénye miatt tehát 1 mm-es víz filmréteg nem keletkezhet. Akkor keletkezhet kisebb. Igen, de mekkora? Mert a motornak van egy hatásfoka, a benzinből kinyerhető energia az autó mozgatására kell, van hőveszteség stb... mekkora energia juthat arra hogy a jeget vízzé olvassza és az a vízmennyiség vajon elég a filmrétegen való csúszás megvalósításához?
Ezt gondold át!

Egyébként menőmanó is azt mondja ha jól értem, hogy a téli gumi száraz aszfalton, vizes aszfalton kicsit rosszabb, jeges úton (és havon) viszont akár nagyságrenddel (!) jobb mint a nyári. És valóban nálunk nem jellemző a sok havazás, viszont ha a pára/köd stb. egyik pillanatról a másikra lecsapódik az útra és ráfagy akkor még kis sebességnél is (mondjuk 40) esélytelen hogy megállj egy hirtelen fékező téli gumis autó mögött, csak ha irreálisan nagy követési távolságot tartasz ( mondjuk 40-50 méter). Ha pedig óvatos vagy és mész 20-szal, nem veszed fel a forgalom ritmusát mekkora gondot okozol a többi autósnak? Autópályán is mennyire utáljuk a 80-90-nel a belső sávban poroszkálókat... Tehát a téli gumi felszerelése sajnos indokolt (persze csak annak aki közlekedik is télen), nem mondható az hogy "majd hajtok 5-tel lassabban, vagy 10-zel...

A válaszoláshoz belépés szükséges
vidi500 írta: 2 hete
Forticors írta: 2 hete

ok, igazad van, te azt mondtad hogy jégen "nincs különbség" a két gumi között. De akkor hogy lehet az hogy a tesztek során óriási különbség van a téli és nyári gumi viselkedésében?

Ha elolvasod a tesztet az látszik benne, hogy ha jégen az UG9-es téligumival 40-ről fékezünk 0-ra akkor 18,15 m kell, ha a "tesztgyőztes" Bridgestone nyári gumival fékezünk 30-ról 0-ra 25,6 m kell hogy megálljunk. ez igen alacsony sebesség, +10 km/h van a téli gumi javára és mégis 7m-rel hamarabb állt meg! Mondom, úgy hogy a sebessége 33%-kal nagyobb mint a nyári gumié és a fékút még így 30%-kal rövidebb. Ha nincs különbség a két gumi között hogyan lehet az hogy a mért számok ilyen erős eltérést mutatnak? Az nem lehet hogy magyarázhatunk itt akármilyen "filmréteget" mégis komolyan számít jégen hogy milyen gumi van az autón?!


Előzmények megtekintése

E cikkhez való hozzászólásomat a legelején azzal a céllal tettem, hogy lépjünk már túl azon, hogy ennyit meg annyit mértek. A jelenség ennél sokkal többet érdemel.
Egy ismert angol szerint: Csak annak a statisztikának hiszek, amit én hamisítottam. Így vagyok ezekkel az összehasonlító mérésekkel, más esetben is. Sok tényezős dolog, "a lejt a pálya" futballszleng könnyen megvalósítható, bizonyos érdekek, terelések mentén. Amint látom, jó hatásfokkal.
Te mondasz ellent, mégis Te kérdezel? Nem az lenne az evidens, ha azt mondod, figyelj már, ez és ez a jelenség zajlik, emiatt nem minden esetben pontos az, amit állítasz...
De hogy válaszoljak is a kérdésedre helyetted.
A téli gumin látsz mikro vízelvezető csatornákat. Ezeknek többek között az is a feladata, hogy megtörje az említett vízfilmet, legalább részben. A probléma akkor keletkezik, ha a jégre olyan szennyeződés kerül, ami gátolja ezeknek a mikro csatornáknak a működést, azaz idő előtt feltöltődnek. Mondjuk a jégre bizonyos hóréteg kerül stb. Rögtön "nyári" gumivá válik. :D Egyformán fog viselkedni. :D
A köztudat abba az irányba lett terelve, hogy aki téli gumival mondjuk 15-20 km/h val nagyobb sebességet választ rossz téli időben, mint azt nyárival tenné, az teljesen normális, elfogadható jelenség. Aki viszont ugyanitt, nyárival ugyanennyivel lassabban megy, húú az aztán egy "fillérb@szó" rettentően felelőtlen gazember, aki szándékosan tör a másik életére. Holott a kettő közé egyenlőségjelet kellene tenni!!! Ezért említettem átlagban csupán a + 5 km/h-nyi gyakorlati sebességelőnyt. (Mint menőmanó célzott rá, van helyzet, amikor picivel több is lehet, mint 5 km/h, van ahol meg nulla, illetve negatív a különbség). Ezek elvont szélsőséges határértékek, de mint tudjuk, határértéken sohasem szabad autózni.

A válaszoláshoz belépés szükséges
menőmanó írta: 2 hete
vidi500 írta: 2 hete

Azért dobtam ezt fel ezt így, ebben a formában, mert mindenütt csak azzal az együgyű mantrával találkozunk, hogy azért kell a téli gumi, mert lágyabb anyagból van, emiatt hidegben kevésbé keményedik fel, ezért jobban tapad, stb, meg a profilmélység, és így tovább stb. stb. Ezzel nem azt mondom, hogy ez nem igaz. Mindenki megáll itt, és nem lép tovább! Nem foglalkozik azzal, vajon milyen jelenség zajlik akkor, amikor a jég elkezd csúszni.

Röviden: Halmazállapot változás történik. A jég olvadáspontja csak légköri nyomáson 0 C fok. Rámegy a kerék, nyomás alatt már olvad is, (meg a súrlódás által keletkezett hő hatására is). A baj az, hogy a jég, és a gumi között egy vízfilm keletkezik, ami megemeli a kereket, azaz nincs közvetlen kapcsolat a talaj és a gumi között. Vízfilm van, mint a kenésnél a motorban az olajfilm.

Egy adatot megadni erre, hogy pl. 30 méterrel rövidebb a fékút, így baromság. Miért? Azért, mert csak ott és csak akkor, csak azzal a téli-nyári kombóval, csak azon a felületen, és csak azon a hőmérsékleten annyi! Bármely más összetevővővel más érték lesz! Más - 5 C fokon, más mínusz 20 C-nál és megint más pl. mínusz 50 C-nál. Úgy is mondhatnánk, mínusz 50C-nál már nem is lesz különbség a két gumi fékútjában. :D


Előzmények megtekintése

"A jégen a téli gumi ugyanúgy viselkedik mint a nyári! Jégen nincs különbség a kettő között!"

Ezt így az általad megfogalmazott formában kár volt leírnod, mert úgy hülyeség ahogy van.
Az a baj, hogy még mindig csak vetítesz, okoskodsz, aminek semmi köze ahhoz amiről szó volt.
Korrektebb lenne belátnod, hogy hülyeséget írtál, mint küzdened és csak jobban lejáratnod magad.

A 30m-t pedig csak kiragadott sokkoló példának írtam azoknak, akiknek halvány fogalmuk sincs a különbségről. Érteni kéne a lényeget és nem kötözködni, plusz megmagyarázni a megmagyarázhatatlant.

A téli gumi száraz időben egyébként nem jobb a nyárinál még mínuszban sem egy határig, sőt vizes úton sem mindig jobb. Pluszban egyértelműen rosszabb, hiszen az emlegetett 7 fok is egy baromság. A silika keverék nem mindenható.
Ezt elvileg tudnia kéne annak aki utána olvas és érdekli a téma, de a jeges példáddal pont nagyon mellé lőttél. :)

A válaszoláshoz belépés szükséges
Forticors írta: 2 hete
vidi500 írta: 2 hete

"...azzal az állítással ellentétben amit te mondtál, hogy a gumi anyaga lényegtelen!!!"

Ezt már te fogalmaztad így át. Én nem azt mondtam, hogy a gumi anyaga a lényegtelen, hanem azt, hogy jégen nincs különbség a két gumi között. A kettő nem ugyanaz. Meg persze olyat is mondtam, hogy a téli gumi jelent + 5 km/h-t (bizonyos körülmények között), ez sem ugyanaz.

Nyilván tisztán laboratóriumi körülmények ritkán adódnak, de itt a lényeg az, amire rá akartam mutatni, és ezt kell megérteni, hogy a vízfilm ugyanúgy "megemeli" a téli gumit is, mint a nyárit. Vagyis egyik esetben sem lesz közvetlen kapcsolat a talajjal.


Előzmények megtekintése

ok, igazad van, te azt mondtad hogy jégen "nincs különbség" a két gumi között. De akkor hogy lehet az hogy a tesztek során óriási különbség van a téli és nyári gumi viselkedésében?
Ha elolvasod a tesztet az látszik benne, hogy ha jégen az UG9-es téligumival 40-ről fékezünk 0-ra akkor 18,15 m kell, ha a "tesztgyőztes" Bridgestone nyári gumival fékezünk 30-ról 0-ra 25,6 m kell hogy megálljunk. ez igen alacsony sebesség, +10 km/h van a téli gumi javára és mégis 7m-rel hamarabb állt meg! Mondom, úgy hogy a sebessége 33%-kal nagyobb mint a nyári gumié és a fékút még így 30%-kal rövidebb. Ha nincs különbség a két gumi között hogyan lehet az hogy a mért számok ilyen erős eltérést mutatnak? Az nem lehet hogy magyarázhatunk itt akármilyen "filmréteget" mégis komolyan számít jégen hogy milyen gumi van az autón?!

A válaszoláshoz belépés szükséges
vidi500 írta: 2 hete
Forticors írta: 2 hete

Ez a "miért csúszik a korcsolya" egyik lehetséges magyarázata....

A lényeg: kísérletek (és a valóság) azt bizonyítja hogy jégen igenis jobb a téli gumi, azzal az állítással ellentétben amit te mondtál, hogy a gumi anyaga lényegtelen!!! Minél nagyobb a sebesség annál szignifikánsabb a különbség. A mi égövünkön mínusz húsz is ritkán van, de hidd el, ott is jobb a téligumi

Szerintem inkább mond azt "bocs srácok benéztem" és ne próbáld tovább bizonyítani a lehetetlent...

Emellett persze lehetsz téligumi ellenes, a tesztek is kb azt hozzák ki hogy hó és jég esetén sokkal jobb a téligumi, egyéb esetben nincs jelentős különbség (sőt 1-2 méter előnye van a nem téli guminak 60-nál). Ez alapján én is azt mondanám hogy aki keveset használja ne vegyen téli gumit, csak mi van akkor ha az amúgy "normálisnak" tűnő úton az egyik kanyarban a fák között lecsapódik és lefagy a pára? Ilyenkor jön a tragédia, amikor az autó átcsúszik a szembesávba és ott jön a busz.... (sajnos az ismerősi körben volt egy ilyen...)


Előzmények megtekintése

"...azzal az állítással ellentétben amit te mondtál, hogy a gumi anyaga lényegtelen!!!"
Ezt már te fogalmaztad így át. Én nem azt mondtam, hogy a gumi anyaga a lényegtelen, hanem azt, hogy jégen nincs különbség a két gumi között. A kettő nem ugyanaz. Meg persze olyat is mondtam, hogy a téli gumi jelent + 5 km/h-t (bizonyos körülmények között), ez sem ugyanaz.
Nyilván tisztán laboratóriumi körülmények ritkán adódnak, de itt a lényeg az, amire rá akartam mutatni, és ezt kell megérteni, hogy a vízfilm ugyanúgy "megemeli" a téli gumit is, mint a nyárit. Vagyis egyik esetben sem lesz közvetlen kapcsolat a talajjal.

A válaszoláshoz belépés szükséges

Friss tesztek

Kia Optima EX Premium 1.7 CRDi 7DCT teszt

Te drága! - Optima SW

Kombik közül eddig a legcsábítóbb az Optima SW, minden jóval megtömve kényelmes, és már-már prémiumban érezhetjük benne magunkat. Imádni való, főleg akkor, ha kevesebbet költünk rá.


Peugeot 3008 1.6 BlueHDi M6 Allure teszt

Tartalmas második felvonás – Peugeot 3008 1.6 BlueHDi

Újra próbára tettük a Peugeot 3008-at, ezúttal már az Ev Autója cím győzteseként. A franciák SUV-ja továbbra is elképesztően izgalmas, mégis ésszerű autó, de vajon megérdemelten nyert?


Suzuki Swift 1.0 GLX SHVS teszt

Teszten a turbós és hibrid Swift

Az alap után ezres turbósával és a Balenonál hatékonyabb hibridrendszerével vallott nálunk az új Suzuki Swift. Vajon másfél millióval drágábban is megéri?

Még több teszt

Hirdetés

Címlapon


Friss cikkek

Összevarrtak három Ladát, hogy őrült sebességgel foroghassanak

A háromfejű orosz sárkány története Videó

5 órája – Sztori

Mond valamit az, hogy fidget spinner? Nem baj, ha nem, csak ez most egy új őrület, na persze a fiatalok körében. Viszont néhány orosz is feldolgozta az ötletet, mutatjuk, hogyan.


Miért van álca alatt a Volvo legújabb kombija?

Szerinted milyen kamerát cipel ez az álcázott Volvo V90?

14 órája – Sztori

Épp gyanútlanul tartottunk a reptér felé a Kia Stonic leleplezése után, amikor egyszer csak véletlenszerűen előbukkant egy álcázott Volvo V90.


Itthon vezettük a Peugeot 5008 második generációját

Felnőtt az Év Autója - Peugeot 5008 menetpróba

17 órája – Újdonság

Idehaza is bemutatkozott a Peugeot új négyszámjegyű modellje, az 5008 második generációja. A SUV-ok piacán fog hódítani a legnagyobb oroszlán. Lássuk, vajon ő lesz-e a kategória királya?


Használtautó.hu

FORD FOCUS 1.4 Ambiente ///NAVIGÁCIÓ / 3 kulcs

FORD FOCUS 1.4 Ambient...

Ár: 1.490.000 Ft

Évjárat: 2008 / 12

Kivitel: Ferdehátú

Üzemanyag: Benzin

CHRYSLER VOYAGER 2.5 CRD SE (7 személyes )

CHRYSLER VOYAGER 2.5 C...

Ár: 970.000 Ft

Évjárat: 2002 / 12

Kivitel: Egyterű

Üzemanyag: Dízel

VOLKSWAGEN PASSAT VII Variant 2.0 CR TDI Comfortline BMT DSG

VOLKSWAGEN PASSAT VII...

Ár: 3.111.111 Ft

Évjárat: 2012 / 2

Kivitel: Kombi

Üzemanyag: Dízel

Még több autó

Kövess minket a Facebookon is!