Mennyire kell még dízel autó a vevőknek?
Tovább esett a dízel autók keresettsége - nem is kicsit
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Bűnbakként van kikiáltva a dízel autó, ez az eladásokon is meglátszik. Mutatjuk a számokat, mennyire vesznek, illetve vettek az elmúlt években gázolajos modelleket a vevők.
Nem, nem így kell elképzelni a mai dízeleket, az Euro 6-osok már tiszta üzeműek, ám csak hosszabb távok megtételére ajánlhatók
Döbbenetes számokat láthatunk a különféle üzemanyaggal hajtott autók keresettségének alakulását vizsgálva. Letette névjegyét a dízelválság, ami persze felfogható jótékony hatásként is - mindez persze egy külön cikk témája lehetne. Most viszont maradjunk a számoknál, cikkünkhöz két alapvető forrást használtunk. A nemzetközi, pontosabban nyugat-európai piacok kapcsán az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szolgált adatokkal, egészen 1990-ig visszatekintve és az újautó-eladásokat mutatva, míg a hazai DATAHOUSE Kft. a magyarországi új és használt (vagyis import) regisztrációkat is megmutatta.
Ami az európai trendeket illeti, míg 1990-ben a dízel autók aránya az újautó-eladásoknál mindössze 13,8 százalékos volt, később már az autóknak akár több mint fele gázolajos motorral fogyott.
A csúcsérték 55,7 százalékos dízelaránnyal 2011-ben adódott, igaz, a 2007-es válság okozott egy átmeneti visszaesést a benzines autóknál jellemzően drágább dízelek népszerűsödése kapcsán. Voltak persze országonkénti extremitások is, 2008-ban Franciaországban az eladott autók 77,3 százaléka volt gázolajos. Ennél jelentősebb dízelarányt ért el ugyanabban az évben a szerényebb piaccal rendelkező Belgium és közel ilyet Luxemburg is. Helyhiány miatt a teljes európai táblázatot nem közöljük, de akit érdekel, az ACEA oldaláról letöltve böngészheti.
Szerte Európában csökken a dízelek népszerűsége, 2012 óta több mint 10 százalékkal, 55,2-ről 44,4 százalékra esett a piacrészük - annak ellenére, hogy voltak országok, amelyekben 2007 körül még 70 százalékban azok fogytak
Az utóbbi időszakban - nyilván a 2015 őszén kirobbant dízelbotrány hatására is - évről évre csökken szerte Európában a gázolajos autók aránya, 2017-ben már csupán 44,4 százalékos volt a gázolajos arány. A tavalyi év kapcsán egyelőre háromnegyedéves adatok állnak rendelkezésre, szeptember végéig az EU-ban 34,7 százalékra esett vissza a dízelek piacrésze, ami azt jelenti, hogy eladásuk az amúgy növekvő piacon is közel ötödével, 18 százalékkal csökkent. Bár a dízelek helyett a legtöbb vevő benzinest vesz, közben 37,4 százalékkal nőtt az elektromos, 37,1-gyel a hibrid, 24,5 százalékkal a konnektoros hibrid modellek kereslete, persze meg kell jegyezni, utóbbiak szerényebb bázisról indulva még mindig csak mellékes, bár egyre jelentősebb szereplők a piacon. Vannak márkák ugyanakkor, amelyek épp ezekben a szegmensekben hódítanak, látható szereplővé, a semmiből nőtt ki például a kizárólag elektromos autókat kínáló Tesla, a világ egyik leginkább meghatározó gyártójának számító Toyota/Lexus európai eladásainak pedig 61 százalékát adják már a hibridek (márkánkénti bontásban 45% a Toyotánál, 95% a Lexusnál a hibridek aránya).
A magyar piacon kevesebb dízel autó fogy ma, mint 2008-ban, míg a benzinesek eladása már a 2007-es szintet is beérte
Új személygépjármű forgalomba helyezés (Forrás: DATAHOUSE Kft.)
| 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | |
| Benzin | 104.520 | 40.032 | 25.608 | 24.163 | 29.579 | 29.838 | 36.991 | 43.970 | 59.903 | 74.493 | 96.471 |
| Dízel | 48.019 | 19.962 | 17.558 | 20.515 | 22.723 | 25.570 | 29.837 | 32.127 | 34.616 | 36.997 | 32.344 |
| Hibrid | 806 | 324 | 280 | 338 | 365 | 499 | 524 | 843 | 1.845 | 3.981 | 6.411 |
| Elektromos | 0 | 0 | 0 | 9 | 8 | 10 | 32 | 115 | 172 | 749 | 1.300 |
A magyarországi számok mindenképp jobban átláthatók, már csak azért is, mert itt csupán 10 éves távlatra és persze csupán egyetlen piac kapcsán tekintünk vissza. A hazai, árérzékenyebb piacon - az új autók körében - sosem érte el az 50 százalékos szintet a dízelek aránya, ám 2010 és 2015 között szerényebb ingadozásokkal 40-46 százalék között mozgott. Jegyezzük meg, hogy ekkoriban volt a legalacsonyabb szinten a magánvásárlók aránya, s 2016-ban már a visszatérésük, valamint a már említett dízelbotrány hatására is 36 százalékra esett az dízelek aránya. 2017-ben már csupán 32 százalékos, tavaly pedig 2007 óta nem tapasztalt mértékben szerény arányban, mindössze 24 százalékban keltek el dízel autók.
A dízelautók aránya 2010-2015 között tetőzött a magyar piacon, tavaly a piac jelentős bővülése ellenére is szerényebb számban fogytak
Üzemanyagfajták arányának alakulása a magyarországi újautó-eladásoknál (Forrás: DATAHOUSE Kft.)
| 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | |
| Benzin | 70% | 68% | 66% | 59% | 54% | 56% | 53% | 55% | 57% | 62% | 64% | 71% |
| Dízel | 30% | 31% | 33% | 40% | 45% | 43% | 46% | 44% | 42% | 36% | 32% | 24% |
| Hibrid | 0% | 1% | 1% | 1% | 1% | 1% | 1% | 1% | 1% | 2% | 3% | 5% |
| Elektromos | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 1% | 1% |
Utóbbi érték azt jelenti, hogy a dízelek eladása a 17,5 százalékkal bővülő piacon több mint 12,5 százalékkal (4653 példánnyal) csökkent. Közben a hibridek eladása 61, az elektromos autóké 73,5 százalékkal bővült, a piaci átlagot meghaladó, 29,5 százalékos bővülést mutattak a benzines autók is, melyekből csaknem 22 ezer példánnyal több fogyott, mint az előző évben, hiszen a dízelektől elpártolók legnagyobb számban nem alternatív hajtású, hanem továbbra is csupán belső égésű motoros, ám nem gázolajos modellt választanak.
A dízelektől való elfordulás a használt autók piacán is megfigyelhető. Míg a hazai használtautó-piac - hirdetési állomány és látogatottság alapján - legjelentősebb hirdetési felületének számító Használtautó.hu oldalon 2012-ben még az érdeklődők mintegy kétharmada gázolajos autóra szűrt (ha megadott üzemanyag preferenciát), tavaly már csupán harmaduk volt rájuk kíváncsi. Ezt a pálfordulást természetesen a használtan regisztrált (azaz importált) autók üzemanyag-aránya is hűen visszatükrözi. Míg 2007-2009 között a használtan behozott (akkoriban persze a regisztrációs adó sajátosságai miatt elsősorban prémium kategóriás) használt autóknál 73 százalékos volt a dízel modellek aránya, s 2011-2014 között is 64-66 százalék körül mozgott, 2015 óta megfigyelhető a dízel-fajsúly csökkenése. Az elmúlt két évben már az importon belül is 50 százalék alá, konkrétan 46 százalékosra esett a gázolajosok aránya, míg a hibrideké (több mint 5000 példány regisztrálásával) 3 százalékot ért el. Igaz, esetükben meglepő, hogy annak ellenére szerényebb az arányuk, mint az új autók esetén, hogy feláruk az évek múltával csökken.
A gázolajos autók sokáig az importban is kedveltek voltak, 2016 óta azonban mérséklődik a dominanciájuk, az elmúlt két évben meg is előzték őket a benzinesek, tavaly pedig a bővülő használtautó-behozatal mellett is kevesebb dízel érkezett, mint a megelőző évben
Import alakulása üzemanyagfajta szerint (Forrás: DATAHOUSE Kft.)
| 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | |
| Benzin | 6.272 | 3.865 | 4.601 | 9.923 | 17.973 | 22.861 | 33.224 | 48.551 | 62.580 | 73.707 | 78.688 |
| Dízel | 17.145 | 11.269 | 12.716 | 20.712 | 34.312 | 46.713 | 61.734 | 71.698 | 75.603 | 76.116 | 73.216 |
| Hibrid | 154 | 299 | 326 | 455 | 384 | 360 | 833 | 1.320 | 2.382 | 3.826 | 5.132 |
| Elektromos | 0 | 0 | 3 | 3 | 9 | 9 | 38 | 64 | 275 | 509 | 609 |
Bár hazánkban egyelőre nem érinti gyakorlatilag semmilyen megkülönböztető korlátozás a dízelmotoros autókat, s a nyugat-európai, egyelőre csupán egy-egy városban bevezetett és csak a régebbieket érintő behajtási korlátozások egyértelműen lefelé vitte az árukat, ennek ellenére jól láthatóan kevesebbeknek kellenek már. Ez voltaképp jó hír, hiszen a benzinesekénél jellemzően szerényebb fogyasztásuk és szén-dioxid emissziójuk mellett egyéb káros anyagokból, például nitrogén-oxidokból és szén-hidrogénekből, valamint a 2014-ben bevezetett Euro VI-os norma alatt koromrészecskékből is többet pufognak ki, ami egyértelműen káros a légminőségre, így az egészségünkre is. Lenne persze még hova fejlődni, hiszen a behozott autók több mint fele 10 évnél idősebb, azoknak is csaknem 50 százaléka gázolajos, épp olyan (legfeljebb Euro 4-es) emissziós normával, amilyennel Hamburg vagy Stuttgart belvárosába már be sem lehet hajtani. Utóbbiból alsó hangon 35 ezer példány érkezett tavaly hazánkba, ami a vázolt visszaeső dízel-kereslet mellett sem mondható túlzottan pozitívnak.
Bár a dízelek tiltása még Nyugat-Európában is csak egy-egy városban, s csak a korosabb modellek esetén kezdődött meg, a tőlük való viszolygás már a hazai piacon is érezhető
Üzemanyagfajták arányának alakulása a használt autók importjánál (Forrás: DATAHOUSE Kft.)
| 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | |
| Benzin | 27% | 27% | 25% | 26% | 32% | 34% | 32% | 34% | 40% | 44% | 47% | 50% |
| Dízel | 73% | 73% | 73% | 72% | 66% | 64% | 66% | 64% | 58% | 53% | 49% | 46% |
| Hibrid | 0% | 1% | 2% | 2% | 1% | 1% | 1% | 1% | 1% | 2% | 2% | 3% |
| Elektromos | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% | 0% |
Régen olvastam a ‘navin ennyire tendenciózus cikket. Nincs is kedvem megint egyenként leírni hogy mennyi xarság van benne.
Hazugságok és féligazságok egymásra hajtogatása majd ezeknek akar öniagozolást keresni a számokban.
Olyan mintha a politikai tv-t látnám…
Zöldike, ismered azt a nótát, hogy “Úúúúú…te durcás kisfiúúúú…”? 😀
A dieselautók negatív társadalmi megítéléséhez nagyban hozzájárul a lead kép illusztrációja is..
Nem is értettem ezt a dízelbaromságot sosem. Teherautóba, haszongépbe igen. Aki meg cégben nem tudja kifizetni a benzint, meg ne csináljon vállalkozást annak kárára, aki tüdőrákot kap miatta.
Gyűlölöm a dízelt, 4-5 komoly hátránya is van a benzin üzemű motorokhoz képest. Kívánom, hogy minél előbb pusztuljon ki a dízel műfaj!
Miért hiszitek, hogy egy dízel mindig elromlik, a benzines pedig soha? Mindegyiket arra kell használni, amire való. Akkor mindkettő jó lehet.
A dízellel nem csak az a baj, hogy költségigényes a javítása. Ezen kívül még vagy négy gyakorlati hátránya is van a benzineshez képest.
Például?
Például majd az amikor a tüdőben laphámrákot diagnsztizálnak olyannál, aki sosem cigizett, meg érdekes módon mindig por van a lakásban, pedig két naponta feltakarítasz, akkor majd elkezdesz gondolkodni a dízel hátrányáról.
A japók tudták előre, de Európában, ahol szíjas vezérlés van, mert akkor lehet a gyártáson faszarágiskodni-de azért a pénzt meg elkérni-a dízelt erőltették, mert nem tudtak normális benzinest gyártani.
A hibridek meg hiba nélkül futkosnak lassan 20 éve.
Kell a francnak diesel. Szarabbul megy, mint a benzines, hangos, büdös, környezetszennyező, télen nagyon nehezebben melegszik be, mert túl hatékony. És amit meg megspórolsz az üzemanyagon (bár ez is kétséges ma már), ráköltöd az érzékenyebb motor miatti szervizre. És még a motorok karakterisztikája sem mindenkinek jön be, pl. nekem. 1800 alatt döglött az autó, 3800 felett meg csak a hangja lesz nagyobb, de nem megy.
Gázolaj menjen a traktorokba, autókba benzin való!
a benzines autók most nagy fejlődésen mennek keresztül, ezért is kezd kiszorulni a dízel. egyébként megfelelő karbantartással, és odafigyeléssel lehet hosszútávon lehetne jó a gázolajos autó. csak mikor már nem az első tulajdonosnál van akkor aztán leshetünk utána, ki mennyire foglalkozott vele. sokan mondják, hogy 160 ezernél így meg úgy széthullott, csak azokról tudni kell, hogy 360-ról van visszatekerve az órája, elvégre a magyar vásárló azt kapja a piacon annyi kilóméterrel, amennyit látni szeretne benne.. egy dízel megfelelő odafigyeléssel el tud gurulni 300 ezerig is, kétségkívül aztán kezdenek tönkremenni a méregdrága alkatrészek.
Soha nem volt még dízel autóm, de jó párat vezettem rendszeresen céges autóként. A dízel bizonyos éves futásteljesítmény fölött éri meg. Tény, hogy kevesebbet fogyaszt, de az is tény, hogy drágább a karbantartás, javítás. Számolgatni kell, kinek mi éri meg.
Korábban azért is vettek sokan dízel autót, mert szerették a motor (turbo diesel) karakterét, azt, hogy erős, nyomatékos és mindemellett keveset fogyaszt. Egy felső közép kategóriánál sokkal több a dízel, és a nagyobb SUV-ok, családi egyterűek szegmensében is. Az A és a B kategóriában nyilván több a benzines, a kompaktban vegyes a kép. Szerintem amúgy nagyon túl van lihegve ez a dízel botrány.
Persze, hogy túl. Kíváncsi lennék, hány magyar háztartás van berendezkedve egy villanyautó napi töltésére? Nem sok. És amikor este hazaér egy 30.000 lakosú lakótelep? Hova dugja a töltőt? Sokat menni dízel kell, városba pedig kicsi benzines.
(Magyarországon mindenhol elérhető a 3 fázis (400V / 32 A) bekötése – ez fut kint a házad előtt a villanyoszlopon, gyakorlatilag nálunk nem kérdés egy Tesla feltöltése sem. Ha már túllihegés.)
Én pont annyiért vettem meg a dieselt, mintha benzinest vettem volna, mivel “szerencsére” annyira nem kellett senkinek új diesel autó, hogy lehetett szépet alkudni a nullkilóméteresre is. Ha most szeretnék DI benzinest venni, nagy valószínűséggel már lenne benne részecskeszűrő is, lendkerékkel, szivattyúval, meg kokszosodó szelepekkel.
Amikor szívó benzinessel jártam, akkor ugyanolyan felhasználás mellett 6.3 litert evett az autó, most a diesel 4,7 körül fogyaszt. Kötelező szerviz 25ekm helyett 20e után (nem használom városban) pollenszűrő és levegőszűrő cserével, olajjal, márkaszervizben 85e forint. Ebből csak az olaj volt 25e forint 😉
“Magyarországon mindenhol elérhető a 3 fázis (400V / 32 A) bekötése”
A valóságban persze, ez úgy néz ki, hogy:
– sok helyen még az 1f/230v se működik
– van egy szép hosszú utca, ahol minden 2. házban be van kötve. Beadod a kérelmed, kijönnek felmérni(fizetsz 15-20 ezret), majd 1 hónap múlva közlik, hogy bocsesz(nem szóltak a kollégák) 20 millió lenne a hálózat kiépítése, meg kb 2 év
– megkéred a 3f/230v-ot, kijönnek felmérni(kifizeted a pár tizezret) minden rendben meg lehet csinálni. Jönnek 2 hét múlva, hogy csinálják.. de hát itt nem lehet bekötni, me csak.. telefonálgatsz, veszekedsz, kiabálsz, végül kijönnek felmérni második alkalommal is(fizetsz pár tizezret), majd közlik, hogy földkábelt kell kiépíteni, meg leszelszives a szomszédok villanyorajat, is athelyeztetni az utcai dobozba, meg kifizetni 600 ezret. Aztán megbaszhatod magad, vezesd be újra a házadba, meg a szomszédokoz is a villany bekötési pontjait, csak 240 ezerért
@boborján: csúsztatások tönkelegét öntötted ide.
Furcsamódon a dízelparáztatott Magyarországon kétszer annyian halnak meg tüdőrákban, mint pl Németországban.
A japók nem tudtak semmit, főleg dízelt fejleszteni. Erről elég jól árulkodott amikor 2.2-es dízellel hozták ki az UFO civicet. Helyette inkább dízelellenes civil szervezetekre költik a pénzt…
“A japók nem tudtak semmit, főleg dízelt fejleszteni. Erről elég jól árulkodott amikor 2.2-es dízellel hozták ki az UFO civicet.”
Rajtad kívül szerintem mindenki tudja, hogy az a 2.2-es dízel a valaha gyártott legjobb CR dízelek egyike.
Ez bizony így van.
‘zold’ unalmában kommentel autós oldalakon? Mert érteni nem ért hozzá, és ezt bizonyítja is jó hangosan.
Ja valódi kasszasiker volt, millió számra fogyott. 🙂
Apró baki hogy senkinek sem kell ekkora motor egy alsóközepesbe… Innentől lehet bármilyen csendes vagy kultúrált, ha fennakad a rostán egy kritériumban.
Mielőtt nekiálltak a fejlesztésnek első körben meg kellett volna nézni hogy mire van igény, 2.2-es dízel egy Civicbe értelmetlen. Aztán meg kértek érte egy vagyont.
Idő kérdése, hogy a személyautók között minimálisra csökkenjen a dízelek értékesítése. Amúgy elgondolkodtató, hogy miért erre vannak kihegyezve, mikor a tengeri szállítás sokkal durvább gondot jelent:
http://hajozas.hu/magazin/kulfold/legszennyezes-tengerjaro-hajo-oceanjaro-utasszallito-fust-pp-cruises/
A magyar autós média, mármint a rosszabbik fele, ahová ez is tartozik, halmozza el a netet a dízelre vonatkozó negatív szemlélettel. Mert nekik 0.8as matizuk van… Szerintem meg, minden divat elmúlik 1x. Ez a dízel fikázás is. Az elektromos autó 90%, hogy vakvágány. Városi autónak megfelel, ha kertesházad van és van napelem a tetőn, ennyi. A benzines meg olyan amilyen. A legerősebbek jók, (amg, M, RS stb.) a többi meg csak jármű. Én egy gyárilag 313 lóerős dízellel járok a mindennapokban, és köszönöm jól megvagyok vele. 8literrel, méghozzá. Az , hogy ha elromlik nekem benne valami, az drága lesz? Rád tartozik? Neked nem kell? Ne vedd meg. Viszont a nép kábítása, ilyen szinten valami borzasztó. Egy ismerősöm emiatt vett egy 540i-t dízel helyett.Mert ő is hitt ennek a sorosozás szintű dizel démonizálásnak. És őszintén, nem szereti a kocsit. Olyannyira, hogy már másik tipust nézeget, de dízelt. Na ennyit erről. Akinek tényleg jó dízel autója volt, az élvezte az utóbbi évek fejlesztéseit. Akinek meg valami tdci,dci stb, az meg tényleg vegyen benzinest, mert ugyanolyan szar lesz, de legalább nyugodtan aludhat, hogy egy gyógyegér újságiró, helyeselné a döntését.
Ostoba hülye vagy. Rákkeltő módon élsz. Kell a francnak dízel. Szarabbul megy, mint a benzines, hangos, büdös, környezetszennyező, télen nagyon nehezebben melegszik be, mert túl hatékony. És amit meg megspórolsz az üzemanyagon (bár ez is kétséges ma már), ráköltöd az érzékenyebb motor miatti szervizre. És még a motorok karakterisztikája sem mindenkinek jön be, pl. nekem. 1800 alatt döglött az autó, 3800 felett meg csak a hangja lesz nagyobb, de nem megy.
Gázolaj menjen a traktorokba, autókba benzin való!
Szerintem ez csak egy illúzió, amiben élni akarsz hogy te majd eldöntöd, hogy diesellel vagy benzinnel jársz. Ha az elöljáróság rárakja a nagy adót, kitiltja a belvárosból, szigorított műszaki vizsgára kötelezi, akkor nem fogsz. Márpedig van ok arra, hogy ezek közül egyet vagy akár többet Magyarországra is bevezessenek – aki “okosított” (kihegesztett részecskeszűrős, chiptuningos, stb.) diesel autóval jár az már például biztos, hogy nem fogja sokáig élvezni az előnyeit, mert pár éven belül megjelennek a műszaki vizsgákon a jelenleginél sokkal fejlettebb károsanyag-kibocsátás mérési eljárások, amiket nem lehet majd olcsó trükkökkel becsapni (ha más nem, ennyi előnye legalább volt a VW dieselbotránynak, hogy ilyen eszközöket kezdtek fejleszteni).
Csakhogy ez fordítva is igaz. Nyugaton azért van a dízelknek ekkora tarolása a piacon, mert a környezetvédelmi és szociális megfontolásból kivetett adók és terhek alapján ez a legoptimálisabb.
Ne vegyél erős autót (csúcsteljesítményre, jó esetben kis engedménnyel hogy a villanymotor nem számít bele) vagyis kiesik az összes szívóbenya és a legtöbb T-benya mert annak csúcsteljestményét sosem érzed jó esetben harmadát felét éled meg (kivéve ha annyira gyenge de akkor meg zabál és szennyez). Ha semmiképp nem akarsz dízelt akkor léteznek lebutított T-benyák, ahol a nyomatékot dízelesen ejtik, esetleg 1 db dízel hajtáslánc (2.4 HSD) ami már elég és még nem sok de akkor sem optimális (szinte az összes PHEV kiütve).
Legyen alacsony a co2, mert erre halad minden nyugati adórendszer (amelyik még nem lepte meg): ezzel a szívóbenyákat már rég elúzték ellentétben a sok dítelparás ökörséggel. Esetleg hibrid ha az első pontban nem vérzett el.
És persze legyen jó kultúrált és praktikus.
Hidd el, a köztpontosított és precízen vezetett belga vagy luxembourgi műszaki állomáson egy más méretű téligimért is elővesznek, egy kiütött szűrő után akár emigrálhatsz az országból…
Látszik, hogy sok téves, félreértett magyarázat van a dízel üzemű autókkal kapcsolatban. Azzal egyetértek, hogy a régebbi nem részecskeszűrős, mechanikus befecskendezős dízelek sok károsanyagot bocsátanak ki. Az utóbbi években kifejlesztett motorok bizony sok tekintetben jobban teljesítenek mint a benzinesek. Ma már az agyonturbózott benzinesek fenntartása is legalább annyiba kerül mint egy korszerű dízelé, ráadásul fogyasztásuk közela duplája mint az olajosoknak. A hisztériát maguk a gyártók gerjesztik mert el kell adniuk a milliárdokért kifejlesztett hibrid és elektromos hajtású autókat is. Ezek egyenlőre drága játékszerek. Mi lesz a tönkrement méregdrága aksikkal? Honnan lesz 50-100kW-os töltéshez villanyenergia a sok tízezer villanyautónak? Válasz??
1. A régi dieselek valóban sokkal több károsanyagot bocsátottak ki, de mivel a porlasztás és az égés nem volt olyan tökéletes, így például a finom, kis méretű (PM2.5) részecskékkel nem kellett foglalkozni – most meg kell ezzel is, meg egy csomó minden mással.
2. Nem hiszem, hogy a hibrid és elektromos hajtások fejlesztésére többet kéne költeni – hacsak nem az egy autógyár célja, hogy a munkanélküliséget leszorítsa, s ezért felvesz minden jött-ment mérnököt és szakmunkást. A Tesla legalábbis sokkal kevesebb anyagi és emberi ráfordításból csinált olyat, amit a többiek eddig nem tudtak, de egy olyan egyszerű elektromos autó alá sem kell csúcstechnika, mint mondjuk a Mitsubishi i-miev. Ez gyakorlatilag egy közönséges elektromos targonca közúti rendszámmal és alacsonyabb súlyponttal – s láss csodát, tökéletesen működik. Tudomásom szerint a Bosch és Continental rendszereinek ára sem ér fel azzal a költséggel, mint amibe mondjuk egy új belsőégésű motorcsalád fejlesztése kerülne.
3. A kibocsátási normák teljesítéséhez a ’90-es években elég volt, ha az 500$-ba kerülő motorra rácsaptak egy 100$-os katalizátort és 600$-ért gyártották tovább. EURO4 környékére már 1000$ volt egy motor ára. Diesel esetén ma már 2000 $ környékén járnak – pusztán az emissziós normák miatt -, de a benzinesek sem sokkal olcsóbbak. Ezek már az új autók árában is érezhető számok – a fejlesztési és gyártási költségek éppen itt mennek felfelé, s nem az elektromos autóknál. S lehet, hogy ma még megéri a kényes belsőégésű technikával foglalkozni, de ahogy szigorodnak a szabványok (és egyre kiszámíthatatlanabb lesz a nemesfémek világpiaci ára), úgy fognak egyre inkább közeledni egymáshoz az elektromos és belsőégésű motoros autók fogyasztói árai.
4. Jelenleg az elektromos hálózaton épp az a baj, hogy nem tudják eladni az éjszakai áramot (ezért kapod csúcsidőn kívül olcsóbban), az erőművek és szolgáltatók így első körben nagyon is örülni fognak annak, ha megnövekszik az éjszakai fogyasztás. Aztán egy bizonyos elterjedtség fölött persze új kapacitások bekapcsolása elkerülhetetlen lesz – de hogy ez mennyire távoli jövő, ahhoz elég abba belegondolni, hogy ha idéntől minden forgalomba helyezett új és használt autó elektromos lenne Magyarországon, akkor is 10-15 évbe telne az egész hazai járműpark lecserélődése.
Víz-,nap-,szélenergia. Esetleg földgáz,biogáz,stb. Van bőven lehetőség,nem azon kell aggódni,hogy honnan lesz áram.
Inkább azon,hogy az elhasznált akkumulátorokkal mi lesz.
Hogyne, csak kiépített hálózat nincs, és nem is látszik az akarat csírája se. Mondom, este hazaér egy lakótelep. Be szeretné dugni a csatit… Egyszerre, mindenki. Szerinted hány évtized múlva van ennek realitása? Vidéken tök mindegy, mert elberreg a belsőégésűvel. A város, ahol villannyal kéne autózni, hova dugja?
Ez már a ti,vagyis akarom mondani Magyarország problémája.(amúgy írunk)
Én már nem ott élek és nem is vagyok magyar,csak ott születtem.
De itt a “mocskos” nyugaton ez nem fog gondot jelenti,már most mennek a fejlesztések és beruházások.
Na ja! Mi is a szlogen: “Magyarország jobban teljesít!”
Akkor hajrá!
Bocsánat a kis politikai offért.
Városban autózni? 🙂 1st world problem – az USA-ban még megérteném, ha valaki komolyan felteszi ezt a kérdést, de az európai városoknak (köztük Budapestnek is) van olyan tömegközlekedése és fejlesztési terve, hogy egy kis közteher rásegítésével bőven el lehet rettenteni az autózástól a helyi lakosokat. A Japán példa meg azt hiszem magáért beszél hatékonyság tekintetében. Úgy hogy ne aggódj – a BKV majd leveszi a saját járműveihez szükséges elektromos áramot a hálózatról mikor épp az a dolga, hogy téged elfuvarozzon, de egy lakótelepnek sem lesz gond, hogy mindenki egyszerre be akarja dugni a kocsiját a konnektorba. Az urbanizációval járó komfort, hogy ezzel nem kell törődni.
Korrekt!👍 Köszi.😁😉
Honnan-honnan? 🙂
Majd Paks 2, 3, 4, 5-ből orosz mintára! Azt meg ugye ismerjük…
Vagy alternatív energiákból mint pl a madarak vonulását zavaró ezért magyarországon nem túl népszerü szélkerekekből vagy a napellemekből amit senki nem enged ingyen a “kertjébe” telepíteni.
Ugyhogy (Váji Pistát nem pontosan idézve) marad a fosszílis tüzelőanyagokkal működő erőművekben előállított villamos energia. az meg ugye megintcsak “környezetbarát”!
Az akksik kérdésére is van ötletem!
Szerintem a használtat majd kilökik az Indiai partoknál mint az elhasznált hajókat…
Az új akkumlátorokhoz meg mint eddig is a líthiumot az afrikai kontinens bányáiban kézzel kaparják ki az éhező 6-12 éves árvák a föld alatt.
De legalább “mi” kultúrált európai emberek utazhatunk villannyal és óvhatjuk a környezetet, azt a környezetet amibe beleeregetik a rézkábelről leégetett müanyag füstjét nagyvárosaink határában!
Ja, bocsánat nem nálunk hanem a térképen egy vonallal elválasztott keletebbi országok kissebbségei.
Tiszta szerencse hogy a müanyag füstje is okos és tudja hogy nem szabad azt a bizonyos vonalat átlépnie ami a térképen egy másik “kultúrált” környezettudatos ország határa!
Remélem megvan a sorok köze. 🙂
Kedves Viktor!
A világ és Magyarország társadalmi,gazdasági,politikai problémáiért mindenki felelős.Te is,én is!
A Magyarországi gondokért pedig nem azt a párszázezer magyart kell hibáztatni,akik kivándoroltak és elhagyták szülőhazájukat egy jobb élet reményében.A saját indokaimat most nem sorolnám fel,mert senkire nem tartozik.Nagyon sajnálom,hogy neked ez nem tetszik,de ez van.
De ha már idézgetünk,akkor idézek én is pontosan,Weöres Sándortól:
” Alattad a föld,feletted az ég.
Benned a létra!”
Úgyhogy hajrá! Mászd meg!
De mint látod,én azonnal bocsánatot kértem a politikai offért.Úgyhogy itt és most befejeztük a politikát,mert nem ide tartozik.
PONT!
Ez a hülye dízel üldözés megint! Sok sok baromság. Lesz még dízel nagyon sokáig ebben biztos vagyok.
Remélem, a családod körül összpontosul az összes maradék, rákkeltő, környezetszennyező, büdös, traktorhangú dízel.
Tudod, hogy százalékos arányban mennyi a gázolaj-benzin fogyasztás? Elmondom 95-5%. Nem a személyautókkal van a gond, meg sem látszik a változás a Mol statisztikáiban. Hiszti az egész.
Nem mintha nem mondtam volna már el ezt az elmúlt 20 évben több tucatnyiszor (amikor is majdnem minden alkalommal az egy agysejtes koromdízel buzik azonnal nekem estek, de csak azért, hogy minden áldott alkalommal újabb és újabb megsemmisítő erejű vereséget mérjek rájuk LOL! :), de hát nem tagadom imádom ezt is leírni, valamint az igazság közléséből sohasem lehet elég. 😉
Elavult környezetpusztító zsákutca koromdízelt – ebbe beletartozik a juró minusz végtelentől a juró plusz végtelenig az összes baromság – elsősorban a legtudatlanabb, legprimitívebb és leggyökerebb véglények vesznek és használnak, tehát akik vagy szívből gyűlölnek mindent ami élő és a lehető legnagyobb pusztítást próbálnak minden élőn elkövetni (azaz a sátánista kretének), vagy a normál kretének, akiknek semmiről semmi fogalmuk sincs de ha netalán valamiről mégis, akkor azt is teljesen rosszul tudják, ebből következően autót is úgy vesznek, hogy megnézik egy másik birka mit vett és azt hiszik akkor az jaó lesz nekik is. LOL! 🙂
A totális zsákutcát jelentő, büdös, kerregő, koromdízelnek soha semmilyen esélye nem volt a személygépjárművek hajtásláncában, nem véletlen, hogy európán kívül sehol még egy tíz méteres póznával sem piszkáltak hozzá ilyen járművek esetében. Múló néhány évtizedes fellobbanása európában jónéhány milliónyi plusz halottat és megnyomorodott embert hagyott maga után ahhoz képest, mintha szépen idejében megdöglött volna az egész koromokádó katasztrófa még mielőtt számottevő részesedést érhetett volna el.
Sok-sok év/évtized távlatából én úgy látom, hogy az átlag emberek egyre kevesebbet tudnak. A világ IQ-ja bizonyíthatóan csökken. Hiába került több információ elérhető közelségbe, az emberek butulnak és butulnak. Ezt a fórumot (is) az átlag autóst meghaladó tudással rendelkezők látogatják. Ennek ellenére annyi sületlen tévedés van leírva, hogy az ember feladja és nem is próbál belejavítani, magyarázni. Akinek nem inge…
Ami biztos: a dízel jogosan süllyed és innen már egész biztos nem fog felállni. Marad pár nagyobb teljesítményű SUV-ban és nagyautóban, de a többiben megszűnik. Egy a baj, hogy a folyamat lassú. 🙁