Kétszínű 2-es – BMW M240i Coupé xDrive teszt

BMW M240i Coupé xDrive teszt

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Durrog, szipog, hátba ver, a sorhat üvölt, gyorsulásával letépi a fejed, majd átnyomod Ecóba és 7 liter alatt jársz vele. Mi van?


Nem éppen a vadság az első szó, ami eszünkbe jut egy 2-es Coupéra tekintve. Visszafogott vonalaival, apró testével inkább nőies, mint férfiszíveket rabló klasszikus BMW. Van azonban egy, a BMW listájában is különállóként szereplő M Performance modell is 2-es sorozat palettáján. Ő az M240i, ami bár külsejével szintén elhiteti, hogy szerény – főleg ballonosabb téli gumikon, legbelül egy dög. Az M Performance lökhárítók és a 17 colos felnik mögött megbújó sötétkék féknyergek persze több BMW-fannál lebuktatták, kapott is kihívást számtalanszor. Arányaival a klasszikus sportautókat idézi, hosszan elnyújtott orra sorhatot rejt, oldalról nézve az autó közepén ülünk. Hihetetlen stabilitása többek között ennek is köszönhető. A külső és az utastér is kapott apró M logókat, de csak finoman tudatja velünk, hogy mire képes valójában. Vaskos kormánya kisebbnek érződik, mint amilyen valójában, tesztautónkban a feláras infotainment rendszer dolgozott, ami ismét jelesre vizsgázott frissített, akár osztott felületével és praktikus kezelőjével is. Az M240i felett már csak az M2-t találjuk, persze utóbbi sokkal kihegyezettebb játékszer. Tesztalanyunk viszont a hétköznapokban is tökéletesen élhető. Bebizonyította: nem véletlenül nyilatkozott a szaksajtó elismerően róla.
A módválasztó a lelke, amit a BMW mesterien tud hangolni. Engem letaglózott, hogy ezzel a 3,0 literes soros hathengeres motorral, ami az M240i-ben 340 lóerőt és döbbenetes 500 Nm nyomatékot ad le, lehetséges 7,0 liter alatt járni, persze minimális városi forgalomban. Eco Pro módban mintha csak 100 lóerős lenne, kulturáltan, hangtalanul siklik, és még sűrű városi forgalomban is 8,5 literes átlaggal közlekedtem vele. Extraként egyébként M-es futóművet kapott a tesztautó, ami nyugodt állapotában a teljesítménymodellektől szokatlan puhasággal kényeztet, Sport módban viszont befeszül. A módválasztó tehát nem csak dísz, tényleg teszi a dolgát. Sorhatos motorja egyébként már vallott nálunk, ám akkor 14 lóerővel szerényebb teljesítménnyel és a közel 250 kilóval nehezebb BMW 440i-ben. Belegondolni is hátborzongató, hogy a már 4-es kabrióban is erősnek számító motort egy sokkal kisebb testbe passzírozták. A végeredmény pont olyan jó, mint amilyennek hangzik, érdekes módon semmiféle összeférhetetlenséget nem okoz a kis test-nagy motor összeállítás.

Sport módban más autó lesz, az alapként járó változó áttételű sport kormánymű felkeményedik, enyhe durrogás is megjelenik gázelvételkor és visszaváltáskor. Ez olyan élményfaktor, hogy nem tudjuk abbahagyni; és ez az a mód, ami még talán városban sem pofátlanság. A Sport+ már abszolút versenypályára született, a váltások ütnek, a megszokott BMW-s váltáshang kíséretében, közel tiltásig pörgeti a motort, a menetstabilizátort pedig sport fokozatba teszi, hogy játékosabb legyen a fara. A mérnökök munkáját dicséri, hogy az M240i a prémium teljesítménymodellektől szokatlanul igen intenzíven adja át a lóerőket. Velünk együtt él, minden apró kormánymozdulatra azonnal reagál, az egész autó mozgékony és aktív. A menetstabilizátor gombja közvetlenül a módválasztó elé került, nem véletlen. A stop-start is ügyes, hideg motorral és nagy igénybevétel után sem állította le egyszer sem a motort, a Sport módok alapból deaktiválják.
Valahogy úgy tudom elképzelni, hogy az M-es mérnökök mindent beleraktak, ami épp raktáron volt és elfért a kasztni mögött. Erejét 8 sebességes Steptronic Sport automataváltón keresztül viszi át mind a négy kerékre. Az xDrive összkerékhajtásnak köszönhetően hihetetlenül kezes, egy szimulátor könnyedségével vezethető. Még teljesen kikapcsolt ESP-vel is jó indulatú marad, pont annyit engedi csúszni a hátsóját, hogy még épp elmosolyodunk, de még bőségesen uraljuk. Ereje arra is elég, hogy aszfalton elforgassa a kerekeit, érződik, hogy a hátsó kerekek kapják a több nyomatékot. Kigyorsításkor az autógyártás egyik legszebb hangja szól hozzánk, a sorhat üvöltését a távolban is hallani. Gyakran lett kinyitva az egyébként 266 200 forint felárat jelentő napfénytető, hiszen kívül még szebb az orkánja, amit egy hangszórókkal elkorcsosult világban értékelni kell.
Hirdetés

A motordinamika egyetlen hátráltatója a TwinScroll turbófeltöltőt érinti, ami rajtoláskor még ügyes, viszont ha a visszafogott vezetésről hirtelen szeretnénk vadra váltani, esetleg egy lepadlózással tudatjuk vele akaratunkat, gyakran hosszas gondolkodási idő kell neki. A motor karakterére igaz az is, hogy a nagyobb sebességi fokozatokban szépen lelapul a teljesítmény, mintha kevesebb turbónyomást kapna. A kb. 2500 fordulat/percről ellövő rajtautomatikát a váltó Sport fokozatában lehet előhozni. Nem csak az ülésbe nyom, a lélegzetünk eláll, nem kapunk levegőt amikor elrajtol. Az xDrive-nak köszönhetően hihetetlen a tapadás, így mindössze 4,6 másodperc kell neki állóhelyzetből, hogy elérje a 100 km/h-t, persze egyetlen guminyikkanás nélkül. Itt valóban uraljuk az erőt, amihez kényelmes, jó oldaltartású, csípőtámaszában és combtámaszában is állítható sportülések járnak, az M240i esetében alapáron. Ha már utastér, sok újdonságot nem érdemes keresni, a 2-es sorozatban megszokott nagyszerű minőség és kényelem az uralkodó, hátul a kategóriájának megfelelően kicsi fej- és lábtérrel, ami egy ekkora sportkupéban teljesen érthető.
Van helye a palettában, az M-es kezek által felkészített 2-es sportkupé azoknak nyújt alternatívát, akiknek egy M2 túl puritán és túl kemény, de egy apróságban élveznék a bajor kezek munkáját. Épp annyira visszafogottan, hogy az tökéletesen élhető legyen a hétköznapokban. Ugyanis az M240i xDrive 14 354 000 listaáron, ami egy prémium teljesítménymodelltől egyáltalán nem rossz. Cserébe egy tökéletes autót kapunk, ami hibátlanul hozza, amire szánták: ha akarjuk egy nyugodt túrázó autó két személynek, ha akarjuk egy vad sportautó, a komolyabb teljesítménymodelleket megszégyenítő közvetlenséggel és tudással. Emellett 14 milliós alapára jónak mondható, bár a mi minden jóval megpakolt tesztautónk ára már 18 084 800 forintra rúg. Csak érdekességként: az M2 alapára 17 400 000 Ft.
Értékelés
Pozitív
Erős, szép hangú, de ha kell, takarékos sorhatos, stabil összkerékhajtás, prémium kidolgozás, kényelmes beltér, átgondoltság, indokolt alapár
Negatív
Nem az én nevem szerepel a forgalmiban
Árak
Tesztmodell alapára
14 354 000 Ft (2017.03.18.)
Tesztautó ára
18 084 800 Ft (2017.03.18.)
Műszaki adatok
Hengerűrtartalom:
2998 cm3
Teljesítmény:
250 kW (340 LE) 5500 1/min-nél
Nyomaték:
500 Nm 1520-4500 1/min-nél
Gyorsulás 100 km/h-ra:
4,4 s
Végsebesség:
250 km/h
Gyári vegyes fogyasztás:
7,4 l/100km
Méretek
Hosszúság:
4432 mm
Szélesség:
1774 mm
Magasság:
1418 mm
Saját tömeg:
1615 kg
Össztömeg:
2050 kg
Terhelhetőség:
510 kg
Tengelytáv:
2690 mm
Karosszéria-kivitel:
kupé
Csomagtér:
390 l
Belső szélesség elöl:
1480 mm
Belső szélesség hátul:
1430 mm
Belmagasság elöl:
890-960 mm
Belmagasság hátul:
870 mm
Hátsó lábtér 180 cm-es vezető mögött:
200 mm
Ülőlap hossza elöl:
520-560 mm
Ülőlap hossza hátul:
470 mm
Csomagtér maximális szélessége:
1320 mm
Csomagtér szélessége a kerékdobok között:
970 mm
Csomagtér magassága:
480 mm
Csomagtér hossza:
910 mm
Csomagtér hossza üléshajtással:
1550 mm
Raktérnyílás szélessége:
790-1040 mm
Raktérnyílás magassága:
470 mm
Motor és váltó
Motor:
Benzines
Motorosztály:
Euro 6
Hengerűrtartalom:
2998 cm3
Hengerek/szelepek száma:
6/24
Sebességváltó:
automata (8 fokozatú) sebességváltó
Nyomaték:
500 Nm 1520-4500 1/min-nél
Teljesítmény:
250 kW (340 LE) 5500 1/min-nél
Menetteljesítmény
Végsebesség:
250 km/h
Gyorsulás 100 km/h-ra:
4,4 s
CO2-kibocsátás:
169 g/km
Gyári vegyes fogyasztás:
7,4 l/100km
Fogyasztás a használónál:
14,4 l/100km
Menetzaj
Menetzaj 50 km/óránál:
58 dB(A)
Menetzaj 90 km/óránál:
63 dB(A)
Menetzaj 130 km/óránál:
67 dB(A)
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.27. at 20:45
    Permalink

    Az biztos hogy az 540i komolyabb autó, hétköznapokra is sokkal praktikusabb, de ez a kis M240-es simán megcsócsálja az 540-est, de még a 440-est is. Ugyanaz a motor egy kisebb kaszniban, ráadásul remek futóművel nemcsak gyorsulásban (talán ott a legkevésbé), de bármilyen úton/pályán megveri a két nagytesót. Ez tipikusan az “alamuszi nyuszi nagyot ugrik” autó: megmosolygod hogy milyen kis méregzsáknak akar látszani az a kis autó, pedig…. és kiderül hogy egy vadálllllllat!
    Aki ilyet vesz (újan), annak biztos van legalább egy, a hétköznapokban használhatóbb – mondjuk 530d – autója, ez nem az egyautós családok első számú célpontja.
    Amúgy 18m forintból én is inkább egy 540-est vennék

    • 2018.10.28. at 16:45
      Permalink

      aki a nagytesót veszi, nagyívbe lesz.rja, hogy egy gokart pályán mennyit megy ez a kis gyösz, az övé meg véletlenül sem érdekli : D talán egy nurb-on van értelme.

  • 2017.10.27. at 20:45
    Permalink

    aha, gondolom 0 megállással legmagasabb fokozatban 800rpm-nél lehet eszik 7 litert 😀 de akkor minek az erő? vagyen az ilyen ignist vagy bkv bérletet.
    mikor jön a 2-es gc?

Vélemény, hozzászólás?