Keményen az igazi? – Mazda MX-5 RF teszt

Mazda MX-5 RF G160 Revolution Top teszt

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Targatető vagy vászontető? Oly mindegy. Egy Mazda MX-5-nél továbbra is a közvetlen vezetési élmény a legfontosabb.


Mazda MX-5-ből sosem elég, valljuk a szerkesztőségben, és valószínűleg bármely benzinvérű sorstársunk osztja a véleményünket. Szerencsére újra és újra van okunk találkozni korunk talán legközvetlenebb utcai élményautójával. Járt nálunk kisebb és nagyobb motorjával is, keménykobakkal viszont most először. Alapból kupésabb a forma, lenyitva targatetős a japán szamuráj, a Retractable Fastback kifejezés után egyszerűen csak RF betűkkel illetik és különböztetik meg a palettában a harmónikatetős társaktól, vagy ahogy szerintem az MX-5 fanok egyetértenek velem, a hagyományos és valódi MX-5 modellektől. Szerencsére kéziváltóval – merthogy az erősebb RF-ből létezik automata, micsoda förtelmes boszorkányság szülhette az ötletet - és vadiúj prémium színében, Machine szürke árnyalatban drifteltük teszteltük az RF-et.
Érdekes értekezés lenne, hogy melyik MX-5 számít az igazinak, az előző generáció óta azonban mindenképp együtt kell élni a tudattal, hogy létezik keménytetős változat is. Eddig talán még könnyű is volt megemészteni, azonban most először targatetős kivitelezést vetettek be. Ettől még nem kell leírni, sőt. Cserébe olyan gyönyörű kupéformát alkottak felhúzott tetővel – persze a KODO irányelvet szem előtt tartva –, mint még soha, és amit kívánkozó tekintetek fürkésznek bármerre járunk. Reggel, lehúzott tetővel már más a helyzet. Na akkor nagyon utál minket mindenki, kivéve a többi MX-5 tulaj, akik boldogan integetnek ránk már távolról, természetesen karjukat a tetőn kidugva, mert megtehetik.

Van a búskomor forgalom, meg mi, kiválasztottak az MX-5-ben, kaján vigyorral, mert épp az előbb rúgtuk el egy fényes aszfalttal felkent kanyarban. És amúgy is ma (is) hosszabb úton jöttünk az irodáig.


Gyári adat szerint 13 másodperc a tető fel-, lehúzás, mi 14-15 másodperc között mértünk a valóságban, már az ablakok felhúzásával együtt, de lehet, hogy csak túl melege volt. Ez az idő pont elég, hogy egy piros lámpánál felhúzzuk a tetőt a középkonzolon diszkréten elhelyezett gombról, de már a gurulást is megkezdhetjük, hiszen 9,5 km/h-ig mozgatható a szerkezet. Az egész folyamatot a fedélzeti komputer képernyőjén is követhetjük egy grafika segítségével, így fejforgatás nélkül látjuk, ha elkészült, de egyébként hangjelzéssel is figyelmeztet.
A motoros tetőmozgatás nyilván sokkal lassabb folyamat, mint a ponyva magunk mögé dobása, amit saját kezünkkel ennyi idő alatt háromszor, de ha gyorsak vagyunk, akár négyszer megteszünk. Hanyag mozdulattal lepöccinteni a tetőt persze komfortosabb, bár a puhatetős átalakítását sem nevezném munkásnak. Mindez még nem magyarázza a 775 000 forintos felárat. Kell lennie más előnynek is.
Nagyobb műsort rendez tető hajtogatáskor az RF, viszont olyan lassú, hogy ennyi idő alatt minimum háromszor lenyitjuk a ponyvatetőt. A közreműködésért köszönet Gere Tomi kollégámnak Nagyobb műsort rendez tető hajtogatáskor az RF, viszont olyan lassú, hogy ennyi idő alatt minimum háromszor lenyitjuk a ponyvatetőt. A közreműködésért köszönet Gere Tomi kollégámnak
Amúgy sem figyeljük sűrűn a fogyasztást, akkor legalább a tető mozgását lehessen figyelni a fedélzeti komputeren Amúgy sem figyeljük sűrűn a fogyasztást, akkor legalább a tető mozgását lehessen figyelni a fedélzeti komputeren

Van is egyéb pozitív oldala: az első, ami feltűnik, az az elképesztő szélvédelem. A kupola felső része nélkül csak a fejtetőnket suhintja a kellemes nyári szellő, a kabint finoman lehűti, de ami a legjobb, hogy autópályatempónál sem kell hajhullástól tartanunk. Kb. 100 km/h-tól lesz fokozott a szélzaj, tetőállástól függetlenül, felette pedig már fennhangon beszélgetünk a mellettünk ülővel. Kora reggel recseg az egész tetőszerkezet, később azonban, ahogy kimozogta magát, már egy szót sem hallunk. Valószínűleg jobb lesz időjárásvédelemben is, ami fontos, hiszen esőzés után úgy kerülnek elő az MX-5-ösök, mint a hernyók a föld alól. Nem is értem, miért.
Nincs benne sok szék, de nem is kell több. Persze széknek túlzás nevezni a félbőr, félvelúr, Bose hangszórós (amiből egyébként 9 is van) Recaro sportüléseket, amik nyáron tapadósnak, de legalább jó tartásúnak bizonyultak. Passzolnak a gokart üléspozícióhoz, az MX-5 jóval a forgalom alatt manőverezik, mint egy idegesítő apró ellenfél egy kosármeccsen, aki folyton átbújik a lábunk alatt. Egy MX-5-be nem beszállunk, hanem belelépünk és magunkra húzzuk. Mégis mindennek van helye, de nem a szemünk előtt. Mi most vezetünk, ne zavarjanak. A Mazda legkisebb modelljében érvényesül leginkább a Jinba ittai elv, tehát a Ló és lovasa filozófia. Nem mintha, bármikor eszünkbe jutna mással foglalkozni, mint a vezetéssel, a Mazda MX-5 folyamatos rezgése és sportos hangjai lekötnek minket, ahogy a far játékossága is.
A 2,0 literes Skyactiv szívómotor karaktere enyhén szólva is lenyűgöző. A teljesítményleadása egyenletes. Kb. 4000 fordulat/perctől kap egy újabb löketet, majd a 7000-hez közelítve leforog. Ércesen szól, a váltó sír, mint egy Ladában, az egész közvetlen, mint egy versenyautó. 50 extra kiló ide vagy oda, az MX-5 RF túlsúlyosként is könnyedebben és nyugodtabban driftelhető, mint a nagyobb konkurensek. Néha kell neki a fordulat, de nagy gázadásra könnyen megvan a koppkereszt. Ha már elforogtak a kerekek, a sperrdiffinek köszönhetően mintha sínre rakták volna, elég a gázzal játszani. Arra az ívre tehetjük, ami nekünk tetszik, és onnan már nehéz is kizökkenteni.
Mindez persze munkás, tekerni kell azt a méretes volánt, a fokozatokat is keményen be kell nyomni a helyére, de pont ez adja meg az irányítás ízét. No meg az, hogy a kormánymű minden apró mozdulatra azonnal reagál, a váltó pedig olyan rövid úton és precízen kapcsolható, hogy a Mustang kézijével verseng. Aztán tankolás után jön a végső hanyattesés. És nem a bitang számlák miatt, ahogy a legtöbb sportautónál, de nem ám. Az igen vegyes, autópályázós, néha dugóban ülős, nem ritkán driftelős, szabadon autókázós, majd szerpentinezős tesztátlag több mint 500 kilométerre 6,7 liter/100 km lett, ami mindössze egyetlen tizeddel marad el a gyári ígért értéktől. Ha nem ezt ígérnék, akkor is elképesztő lenne ez a szám, hiszen élményben többször ennyit ad.
A 160 lovas, erősebb változat egyébként nagyobb féktárcsákat és feszesebb Bilstein lengéscsillapítókat is kap, ennek ellenére nem fájóan kemény a futása. Az úttartása elképesztő, nagyot lehet vele szerpentinezni, főleg friss gumikon, amiket előttünk szereltek fel, így legalább kicsit a kerekek mögé is láthattunk. Állítólag 50-50 a tömegelosztás aránya, ráadásul a farban ülünk, ahol hajt, így még inkább érezhetjük, hogy mi történik alattunk. Ez a maximális gokartérzés, nem, amit a Mini nyújt.
Hirdetés

Az RF felára 775 000 forint és élből az Attraction felszereltséggel kezd. Ezen kívül valamivel nehezebb is, a tetőnyitás pedig lassabb. A kupéforma, valamint a keménytető adta kényelem és biztonságérzet így is eladhatja. A mi fullon-full tesztalanyunk 9 514 900 Ft. Drága? Az ég világon senkit sem érdekel. Aki az őszinte, közvetlen autózást keresi, úgyis az MX-5-öst fogja választani, legyen az puha-, vagy keménytetős. Bár valószínűleg inkább puha lesz az.
Értékelés
Pozitív
Kipörgetésre éhező, sportos orkánú, takarékos szívómotor, közvetlen vezethetőség, könnyed drift tudás, jobb zaj- és szélvédelem, a legjobb kéziváltó evör
Negatív
A puhatetőshöz képest többlet súly, lassú tetőmotor, felár. Egyébként meg mi rosszat lehetne elmondani egy MX-5-ről?
Árak
Tesztmodell alapára
8 854 900 Ft (2017.08.30.)
Tesztautó ára
9 514 900 Ft (2017.08.30.)
Műszaki adatok
Hengerűrtartalom:
1998 cm3
Teljesítmény:
118 kW (160 LE) 6000 1/min-nél
Nyomaték:
200 Nm 4600 1/min-nél
Gyorsulás 100 km/h-ra:
7,5 s
Végsebesség:
215 km/h
Gyári vegyes fogyasztás:
6,6 l/100km
Méretek
Hosszúság:
3915 mm
Szélesség:
1735 mm
Magasság:
1236 mm
Saját tömeg:
1055 kg
Össztömeg:
1305 kg
Terhelhetőség:
250 kg
Tengelytáv:
2310 mm
Karosszéria-kivitel:
roadster
Csomagtér:
127 l
Belső szélesség elöl:
1420 mm
Belmagasság elöl:
900 mm
Ülőlap hossza elöl:
550 mm
Csomagtér maximális szélessége:
1460 mm
Csomagtér szélessége a kerékdobok között:
960 mm
Csomagtér magassága:
270-460 mm
Csomagtér hossza:
540 mm
Raktérnyílás szélessége:
800 mm
Raktérnyílás magassága:
350 mm
Motor és váltó
Motor:
Benzines
Motorosztály:
Euro 6
Hengerűrtartalom:
1998 cm3
Hengerek/szelepek száma:
4/16
Sebességváltó:
6 sebességes kézi
Nyomaték:
200 Nm 4600 1/min-nél
Teljesítmény:
118 kW (160 LE) 6000 1/min-nél
Menetteljesítmény
Végsebesség:
215 km/h
Gyorsulás 100 km/h-ra:
7,5 s
CO2-kibocsátás:
154 g/km
Gyári vegyes fogyasztás:
6,6 l/100km
Fogyasztás a használónál:
6,7 l/100km
Menetzaj
Menetzaj 50 km/óránál:
62 dB(A)
Menetzaj 90 km/óránál:
66 dB(A)
Menetzaj 130 km/óránál:
70 dB(A)
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.27. at 15:49
    Permalink

    Ha nem is “tipikus” elönyugdijas auto, azert valoban jellemzöen nem a nagyon fiatal, vagy nagyon öreg korosztaly kedvence. Inkabb azt mondanam, hogy 45-60-ig korosztalyra jellemzö, akar egyedüllalokra, akar parokra.
    Nagyon gyakran latok peldaul nyugdijas mamikat a Porsche különbözö modelljeiben, gyakran kabrio valtozatokban is…
    de azert, ha megteheti, beleül a fiatalabb generacio is…
    En is megtennem…ha belefernek, meg tudnek ra penzt költeni…
    A multkor a Fiat modelljeben ültem, hat tenyleg eleg passzentos, bar talan meg kibirhato, rövid utakra mindenkeppen! 🙂

  • 2017.10.27. at 15:49
    Permalink

    Az a furcsa, hogy a “hanyatló nyugaton” ez a tipikus (elő)nyugdíjas autó. Fiatalok még karrierrel és családalapítással vannak elfogallva, előtte meg jó ha az öreg Polo/Golf belefér nekik. 50 éves korukra viszont beértek anyagilag, a gyerkőcök is már sínen vannak (lásd előző pont), a hétvégéken pedig irány a hegyek és elő a kis MX5öst vagy a Z3-ast.

    Szóval leggyakrabban ilyen 50-es párokat látok Mx5-ösben. És általában vagy ilyen “gondtalan” kabrió vagy valami haladóbb szintű oldtimer, de nemrég láttam olyan házat hol mindkettő volt (NB és egy valami tényleg régi Citroen) 🙂 .

  • 2017.10.27. at 15:49
    Permalink

    [i]A cikkben ecsetelt “reggeli utálatot” tapasztaltam, egy Polo-s nő azon pörgött, hogy sapka volt rajtam lenyitott tetővel, aztán jött a körforgalom és kissé lemaradt… :-)[/i]

    Emellett az összes kutas, apuka, rendőr ecseteli, hogy ő is akart/akar ilyet venni és a) mekkora jó lesz b) rájött, hogy ilyet csak nemi identitásukban kérdőjeles egyének vesznek és hát ő inkább maradt a 20 éves német rom bmw-nél vagy bármely random tömegautónál (nem mintha mx5 nem lenne az:)). Ez egy ilyen biznisz, “diverz helyeken” meg miután kiderül, hogy ilyet hajt az ember, a második mondatba nem árt, ha beleszövi az ember, hogy van barátnője, mielőtt Jürgen elkezd érdeklődni.:D Na nem mintha bármely karakteresebb autónál más lenne a helyzet, a “szakértők” mindig megtalálják az embert.:)

  • 2017.10.27. at 15:49
    Permalink

    Hát azért a jelenlegi méretében is simán lehetne egy csomó helyet nyerni benne, ha akarnának. NC esetében pl. kb. hat-hét centit csak azon buktak, hogy az ülőlap túl magasra volt emelve, illetve a sofőr feje felett vitték át közvetlenül a merevítést. De szintén sokat segíteni egy tengelyirányban állítható kormány is. Vagy gt86 mintájára a “csúcsos” tető (lásd rf, csak ott sikerült elcseszni).

    Gyakorlatilag nulla változtatással meg lehetne ezeket oldani, anélkül, hogy a kocsihoz érdemben nyúlni kéne. Btw, a legviccesebb az volt, amikor az usa nd bemutatójára kihívtak egy miniatűr amerikai Mazda mérnököt és ott volt a háttérben egy normál méretű társa. Majd az egyik újságíró megkérdezte, hogy végre egy átlag ember belefér e a kocsiba. Erre a pici mérnök mondta, hogy hát ő simán belefér és nyilván jinbai ittai, stb., majd az újságíró visszakérdezett, hogy és a társa egyáltalán bele tudott ülni fejlesztés során. Az arc, amit a két mérnök vágott mindent elmondott.:D

  • 2017.10.27. at 15:49
    Permalink

    A sokadik képen szereplő NB személyes kedvencem, azzal a bézs belsővel és fakormánnyal valódi hommage a brit roadstereknek (bár valahol maga az MX5 is az). Kár hogy a Mazda nem ad ki többet ilyen változatokat, ahogy olvasom, a sorszámozott NB Memories változatok elég nagy megbecsülésnek örvendenek. Persze az is igaz hogy az NC-vel a Mazda inkább modernre, míg ezzel az MD-vel már egyenesen futurisztikusra vette a formai koncepciót, a fakormány elég furcsán hatna benne.

    Az biztos hogy az összes MX5 rém passzentos, de az a helyzet, hogy ennek is köszönheti, hogy nincs igazi konkurense, olyan ez, mint amikor a boxoló felhizlalja magát nagyobb súlycsoportba. Ott várná a Boxter és az SLK (vagy mi most a neve), így meg zavartalanul portyázik a mélynövésű és karcsú és/vagy klausztrofóbiától nem szenvedő vevők között. 🙂

  • 2017.10.27. at 15:49
    Permalink

    Tényleg így van, múltkor néztem egyet egy márkakereskedésben, fura volt. Minden dimenziójában kicsi, olyan, mint egy matchbox. 1.3-as szorzóval tökéletes lenne.

  • 2017.10.27. at 15:49
    Permalink

    A vicc, hogy már a fórumok azt találgatják, hogy meddig kell az eladásoknak bezuhanni, hogy ezt a japánok is észrevegyék. Eredetileg arról volt szó, hogy majd az rf-nél végre lesz legalább fejtér, erre kisebb belül… De legalább a kormány sem állítható még mindig tengelyirányban. Végül is, így kell kilőni a potenciális vásárlók felét. Okos… Na sebaj, addig lehet youtube video-n magyarázni a bizonyítványt.:D (https://www.youtube.com/watch?v=Y4C3laCcDGY)

Vélemény, hozzászólás?