Renault Clio Grandtour 1.5 dCi – egy év után 60 000 kilométerrel

Tartós teszt: Renault Clio Grandtour 1.5 dCi. 60 000 km 1 év alatt

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Nem gyári tesztautó, a Használtautó.hu egyik cégautója az, amivel egyetlen év alatt 60 000 kilométert ment egy kolléga. Vajon milyen volt?


Clio Grandtour tesztből nem szenvedünk hiányt. Már megjelenése után nem sokkal megállapította róla a kolléga, hogy jó autó. Céges flottafrissítéskor pedig ügyvezetőink is erre jutottak, meg arra, hogy „jóárasított”, a Renault 5 év/100 000 kilométer garanciájával, pláne annak 200 000 kilométeresre bővítésével jó vétel is. Tavaly októberben négy darab, szinte teljesen azonos (2 példányban hangyányit több az extra) Renault Clio Grandtour állt szolgálatba a Használtautó.hu értékesítési csapatánál, az egyik kolléga - és autója - nem egész egy év alatt letekert 60 000 kilométert. Adta magát, hogy megnézzük autóját, átbeszéljük a tapasztalatokat.
Hirdetés

Be kell vallani, ő volt az egyetlen, aki nagyobb kategóriájú autóból, egy Focus II-ből ült át. Máig nem lett a Clio barátja, annak ellenére, hogy igazából hibamentes volt az elmúlt esztendő. Vitathatatlan persze, hogy bár a pofás puttonyos többnek mutatja magát, többnek tűnhet, valójában csak egy kisautó. Kisautóhoz mérten pedig óriási csomagteret ad, kisautóhoz mérten a kicentizett hátsó lábtér is elfogadható, a megjelenése pedig egészen jó. Talán emiatt is esett rá a választás, mert van arca, mert feltűnő, az eltalált céges matricázással szemeket vonzó. És persze azért, mert a kisautós mércével óriási, könnyedén bővíthető csomagtérbe munka közben is bőven tudnak pakolni használóik, illetve családi autóként is tudják használni munkaeszközüket. A Clio Grandtour sokoldalúságáról sokat elmond, hogy a tavalyi első teszt során egy hűtőszekrényt is elnyelt (aki nem hiszi, nézze csak meg abban a videót!), dögösségét az idén próbált hirtelensárga EDC automata váltós példány is mutatja, tesztjében pedig az 1.5 dCi mesés takarékosságáról is sokat regéltem. Nálam 4,4 l/100 km tesztátlagot hozott az 1.5 dCi, igaz, nemigen siettem vele.
A kollégák mindig azt, mondják, hogy ők nem érnek rá nem sietni. Ajánlom figyelmükbe vonatkozó cikkünket a tempó, az utazási idő és a fogyasztás viszonyáról, de a Clio Grandtour 1.5 dCi legfőbb előnye, hogy gyakorlatilag mindenképp takarékos. Nehéz étvágyát 5 liter fölé vinni. Városban és autópályán van rá lehetőség, ám akkor sem sokkal. E Clio használója szerint autópályán, 130 km/órás utazótempóval is csak egy-két deciliterrel megy 5 liter fölé a fogyasztás. Országúton pedig mélyen alá csökken, így autója étvágya is 5 liter alatti. A gyári vegyes – 3,6 l/100 km érték természetesen laboratóriumi, ám országúton valóban nem csak 5, 4 liter alá menni sem mutatvány. A 90 lóerős dízellel közben bőven jó a menetdinamika, a 11,7 másodperces 100 km/órára gyorsulás fickós, a 178 km/órás végsebesség kiautózhatatlan, fontosabb, hogy autópályán is viszonylag csendes, tempomatjával kellemes budget hosszútávfutó a Clio Grandtour.
És mennyire mutatkozik tartósnak a francia kisautó? Egyelőre maximálisan. Sem a műanyag kormányon, sem a műbőr bevonatú váltógombon, sem a pedálokon nem látható még kopás. A sofőrajtó plasztikján viszont egy hangyányi igen, de alapvetően tényleg strapabírónak mondható az utastér. Bár az ülések lehetnének méretesebbek, kényelmükre az akár napi több száz kilométeres autózások során sincs panasz. Amire van, az például az átlós kilátás előre, a járdára parkoláskor nyöszörgő műanyagok, a lassú navigáció és a gyatra hangú, autópályán kevéssé használható kihangosító. Utóbbi rendszerrel főként nincs kibékülve a Renault-ért bevallottan nem rajongó kolléga, a gyári egység ugyanis nem egész háromnegyed év után bekrepált, s lassan érkezett meg a cseredarab.
Viszont azért legyünk őszinték, ha 60 000 kilométer alatt mindösszesen annyi probléma adódik egy autóval, hogy a nyilvánvalóan külső beszállítótól érkező érintőképernyős navigáció-audió-kihangosító meghal, akkor az nem egy rossz modell. Eddig pont három karbantartást jelentett a 20 000 kilométeres ciklus, olaj és szűrők cseréjével. Olajfogyasztás nincs, a gyári Continental EcoContact abroncsok is alig koptak még - október végétől áprilisig, tehát szinte az eltelt idő felében nem ezekkel ment az autó, hanem télekkel. A fékek még a gyáriak, de a héten történt 60 ezres szervizen jelezték a szerelők, hogy 5000 kilométer múlva ajánlott az első fékbetétek és a tárcsák cseréje is. Hátul pedig dobfék van, ami köpködhető, de a fékezhetőséget nem rontja, ellenben tartós.
Problémamentességével, egy év, illetve 60 000 kilométer után is újszerű, de persze már nem teljesen új megjelenésével a Clio jól vizsgázott. Igaz, ehhez a használati mód, a sok autópályás futás, illetve használója is kellett. Nem üti, hanem józanul használja, akkor is, ha éppenséggel ez az autó neki nem a szerelme. Neki túl könnyű mindene. Nem véletlenül, ugyanis a Clio tényleg könnyedén, könnyen vezethető, nyilván azért, hogy a hölgyek viszont imádhassák. Imádják is, már azok is, akik csak látják. Feltűnési faktorból is jó a Clio Grandtour, csak javasolni tudjuk, de ha van rá mód, nem fekete színben. Nyáron állítólag úgy fel tud hevülni, hogy kevés hozzá a légkondi kapacitása. Persze van az a helyzet, amikor a fekete is elfogadható, amikor például raktáron van, s kimagasló kedvezményt adnak rá. Esetünkben így volt, nem bántuk meg, mosni viszont gyakorta kell.
Mennyire tartható tisztán?
Céges és tesztautóink mosását a víztakarékosan gőzzel tisztító EZ Wash Lurdy Ház végzi. Ez a Clio is kétheti rendszerességgel járt hozzájuk, van is tapasztalatuk tisztíthatóságáról. Alább a mosósok különvéleménye a négy, szinte azonos autó havi szinten összesen nyolc, az elmúlt évben csaknem 100 mosása alapján.
Francia autó lévén lehet utálni, vagy „szerelmesen” rajongani érte. Nálunk is vegyesen vizsgázott, van kolléga, aki szereti és van, aki annyira azért nem. Mint minden autónak, neki is vannak jó, rossz és „hmmm…elmegy” kategóriájú tulajdonságai. Bár mosós szemszögből ezek elég érthetők, de a potenciális autóvásárló szemszögéből valójában megmosolyogható észrevételek. Mindazonáltal az alább felsorolt pozitív, avagy negatív tulajdonságokon érdemes elgondolkodni mielőtt a potenciális autóvásárlóból autóvásárló lesz.
Negatívumok:
  1. A padlókárpitot nehézkes porszívózni, mert tisztítás közben meg-megemeli a szívóerő, de az is lehet, hogy csak nálunk nagyon erős a porszívó.
  2. Az ajtók alján elhelyezett – egyébként tetszetős – műanyag díszítőelemek rögzítése hagy némi kívánnivalót maga után, ezért kicsit nehézkesebb a tisztítása.
  3. A belső műanyagok hajlamosak a visszafoltosodásra ápolás során.
  4. A navigáció környékén lévő lakozott felület igen érzékeny, karcolódásra hajlamos anyagból készült (de ez mondjuk nagyon sok mai autóról elmondható).
  5. Az üléspozíciót rögzítő mechanika nem elég tartós konstrukció, ez jellemző a francia autókra, de a Fordok is produkálják ezt a hibát.


Vegyes:
  1. A lakkja puha. Ez hátrányos abból a szempontból, hogy a szennyeződések, bogármaradványok hamar belesülnek, viszont lényegesen egyszerűbb polírozni, és lényegében makulátlan felületet lehet kialakítani rajta.


Pozitívumok:
  1. Ha kárpittisztításra kerülne sor, akkor ez az autó maga az álommeló. Egyszerűen, könnyen, gyorsan tisztítható.
  2. A felnitisztítás ajándék. Tulajdonképpen fél lábon ugrálva, bekötött szemmel és háttal a felninek fordulva is meg lehet csinálni.
  3. A külső műanyagok jó minőségűek, nem szívja őket a nap, nem fakulnak. Ez manapság igen ritka!
  4. Amíg a lakkozás nincs tele – mondjuk a gépi mosó által okozott – „mikro-karcokkal”, addig tulajdonképpen bármilyen wax tökéletesen mutat rajta. Legyen az vizes, olajos, vagy akár polimeres bázisú.


Pálffy Zsolt, EZ Wash Lurdy Ház
Műszaki adatok
Hengerűrtartalom:
1461 cm3
Teljesítmény:
66 kW (90 LE) 1750 1/min-nél
Nyomaték:
200 Nm 4000 1/min-nél
Gyorsulás 100 km/h-ra:
11,7 s
Végsebesség:
178 km/h
Gyári vegyes fogyasztás:
3,6 l/100km
Méretek
Hosszúság:
4267 mm
Szélesség:
1732 mm
Magasság:
1445 mm
Saját tömeg:
1194 kg
Össztömeg:
1703 kg
Tengelytáv:
2575 mm
Karosszéria-kivitel:
kombi
Csomagtér:
443 l
Motor és váltó
Motor:
Dízel
Motorosztály:
EURO 5
Hengerűrtartalom:
1461 cm3
Hengerek/szelepek száma:
4/8
Sebességváltó:
manuális (5 fokozatú) sebességváltó
Nyomaték:
200 Nm 4000 1/min-nél
Teljesítmény:
66 kW (90 LE) 1750 1/min-nél
Menetteljesítmény
Végsebesség:
178 km/h
Gyorsulás 100 km/h-ra:
11,7 s
CO2-kibocsátás:
90 g/km
Gyári vegyes fogyasztás:
3,6 l/100km
Fogyasztás a használónál:
4,9 l/100km
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.29. at 02:09
    Permalink

    En sem ugy gondoltam hogy valaki most azonnal uljon bele mint El Bandi a Dodgeba es usgyi neki.
    Hanem par ev es kiderul.(5-10)
    Es tudom h 10-15e km a csaladi futas van akinek kicsit tobb mint nekem,en 300e km-el vettem at
    a Fabiat s egyedul az ullese es az ajto kedere nem birta a probat.De az elozo tulaj magas volt(kb 2-2.1m).

  • 2017.10.29. at 02:09
    Permalink

    Ez az új Clio kb. 1 éve jelent meg, ha jól emlékszem 2013. II. félévében valamikor. Szóval a legöregebb példány kb. 1 éves. Nagyon csodálkoznék azon, ha lenne 3-500 ezer km-es példány. Erre még várni kell pár évet. Amúgy egy év alatt ez a 60 ezer km. is nagyon sok. Ezt cak olyan cégautóval lehet produkálni, ahol napi 8 vagy mégtöbb órában utazik a munkatárs. Egy átlag magyar család évente 10-15 ezer km-t megy. Ennél többet szinte csak akkor, ha céges kocsiról van szó, vagy magántulajdon, de a cég valamilyen térítést fizet rá.

  • 2017.10.29. at 02:09
    Permalink

    “Viszont azért legyünk őszinték, ha 60 000 kilométer alatt mindösszesen annyi probléma adódik egy autóval, hogy a [u]nyilvánvalóan külső beszállítótól érkező[/u] érintőképernyős navigáció-audió-kihangosító meghal, akkor az nem egy rossz modell.”

    Az aláhúzott rész azért érdekes, mert egy modern autógyárba minden külső beszállítótól érkezik, ettől még jónak kéne lennie, nem értem miért van ez külön kiemelve a cikkben. Legalábbis autóiparban dolgozó minőségirányítási szakemberként ilyen tapasztalataim vannak. Természetesen az is igaz, hogy minden autógyár olyan minőséget kap minden beszállítótól, amit hajlandó megfizetni. Az megint egy más kérdés, hogy ennyi hiba valóban nem tekinthető soknak, bár tegyük hozzá azt is, hogy itt nem a 60.000 km a sok, hanem az egy év a kevés, ráadásul ez egy zömében hosszútávon használt autó, ha minden igaz.

Vélemény, hozzászólás?