Te felismered a képen látható jelzőtáblákat? A helyes válaszokat alább találod!
Sokan azt gondolják, hogy a sebességtúllépés a modern közlekedés problémája, pedig már az első magyar közlekedési jogszabály is foglalkozott vele. A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség emberei mélyre merültek az eredeti szabályozásban, hogy aztán minél több érdekességet oszthassanak meg róla a közösségi médiában és a rendőrség hivatalos weboldalán. Kiemelték: az 1910-ben kiadott rendelet szerint általános szabályként a járművezetőnek úgy kellett megválasztania a sebességet, hogy járművét a személy- és vagyonbiztonság veszélyeztetése nélkül tudja vezetni.
Balra az 1910-es „Útkeresztezés” jelzés, jobbra pedig a jelenlenlegi „Egyenrangú útkereszteződés” tábla látható
Létezett egzakt sebességhatár is, a szabályozás lakott területen belül a könnyebb gépjárművek számára legfeljebb 25 km/órás, a nehezebb járművek számára pedig 20 km/órás sebességet engedélyezett. Már akkor is létezett azonban relatív gyorshajtás: előírták a lassítást többek között nagy gyalogosforgalom esetén, szűk úton, sötétben, ködben, vagy rossz látási viszonyok között.
Balra az 1910-es „Vágánykeresztezés” jelzés, jobbra pedig a jelenlenlegi „Sorompóval biztosított vasúti átjáró” tábla látható
Érdekesség, hogy akkoriban mindössze négy közlekedési jelzőtábla létezett: útkereszteződés, vasúti átjáró, kanyarulat és bukkanó. Ezeknél a járműveknek a lépésben haladó lovaskocsi sebességére kellett lassítaniuk. Ezeket a táblákat ma már vélhetően a legtöbb közlekedő nem tudná értelmezni, bár maguk a minták jelenleg is hasonlók: az útkereszteződés, és a vasúti átjáró jelzőtábla esetében például csak a tábla formája más. Igaz, az előbbi ma minden esetben egyenrangú útkereszteződést, az utóbbi pedig kimondottan sorompóval ellátott vasúti átkelőt jelez előre.
Balra az 1910-es „Kanyarulat” jelzés, jobbra pedig a jelenlenlegi „Egymás utáni veszélyes útkanyarulatok, első kanyar jobbra” tábla látható
A kanyarulatot jelző tábla modern megfelelője az egymást követő kanyarokat hivatott jelezni, ám itt a vonal nyílhegyben végződik, valamelyest óvatosabbak az ívek, illetve 90 fokkal elfordítva, a kezdő kanyar irányát is jelzi a megoldás. A legfontosabb különbség azonban a bukkanó esetében fedezhető fel. hiszen ez olyan mértékű dombot, fennsíkot jelent, ami mögött „el tud bújni egy másik jármű. Ilyen tábla ma is létezik, ám más mintával, a kettő helyett egy nagy púppal. Az egykori bukkanó táblának a rajzát pedig a modern szabályozás az egyenetlen úttest jelölésére használja, ezzel sajnos jóval gyakrabban találkozhatunk a hazai úthálózaton.
Balra az 1910-es „Bukkanó” jelzés, jobbra pedig a jelenlenlegi „Egyenetlen úttest” tábla látható: ez az egyetlen kakukktojás, hiszen itt a szinte teljesen azonos minta ellenére teljesen mást jelent a két tábla
