Milyen gumit tegyünk fel télre? 25+1 szettet teszteltünk

Téligumiteszt 2018: minden eddiginél több abroncs vallott nekünk

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Idei téligumitesztünkön mondhatni, hogy szintet léptünk: 25+1 garnitúrát mértünk össze. Közeleg a fagy, ideje tájékozódni!

Hetedik éve, hogy a nonstopgumi csapatával elkészítjük téligumitesztünket, ami már az első alkalommal, 2012-ben is új mércét állított a hazai gumitesztek kapcsán. Az első nagyszabású gumiteszt, ami ráadásul precíz (GPS alapú) méréseken alapul, s minden egyes abroncsnál meg is mutatja az eredményeket. Bár néhány részlet változott az évek során, de az alapvető technika és a helyszín nem. A gumitesztnek nagyjából annyira szerves része a mogyoródi Groupama Tanpálya, mint a nonstopgumi csapata és mi magunk. Idén azonban egyrészt méretet ugrottunk, az elmúlt években tesztelt 195/65 R15 helyett (többi idei tesztünkhöz hasonlóan) már 205/55 R16 méretben néztük a téli abroncsokat is. Egyetlen kivétellel, idén érkezett egy futózott gumi is az összevetésre, az 205/60 R16-os volt, tehát egy hajszálnyit ballonosabb, ám ez a fékezhetőségen nemigen változtat. A futózott a címben említett plusz egy abroncs, a többi 25 között pedig 16 új téli gumi, egy használt téli és egy használt nyári, valamint 6 négyévszakos abroncs szerepelt, továbbá betettük tavaszi tesztünk győztes abroncsát, a Michelin Primacy 3-ast is, hogy lássuk, az mit tudna a télies körülmények között. A mezőnyben prémium és középkategóriás, valamint olcsó abroncsok egyaránt szerepeltek, s bár rekordszámú gumit vetettünk össze, néhány modell így is kimaradt, a Kléber vagy a BF Goodrich télije például azért, mert itthon alig fogynak. Hőmérséklet kapcsán némi előnyt kaptak a négyévszakos abroncsok, amelyeket 3-6 Celsius fok között teszteltünk - a használt gumikkal és a futózott télivel együtt, majd az igazi téliek már téliesebb, 2-4 Celsius fok közötti hőmérsékletet kaptak. Idén először ugyanis már nem volt elegendő egyetlen éjszaka a teszthez, a méréseket két egymás utáni éj leple alatt valósítottuk meg.
Hirdetés

A Tanpálya adja a területet, ahol biztonságos és fix körülmények között tudunk mérni száraz és nedves aszfalton, valamint a jéghez hasonló tapadási tényezőjű nedves műgyantán. A forgatókönyv pedig a szokásos, amíg az egyik tesztautóval mérünk, addig a másikon épp gumikat cserél a nonstopgumi gárdája. Tesztünkhöz idén - kánikulai mérésünkhöz hasonlóan - Skoda Octavia kombikat alkalmaztunk, méréseink pedig pontosan azok voltak, amik az elmúlt években is - alább láthatók. A metodikáról még annyit, hogy minden mérést ötször végeztünk el, majd a szélső értékek eldobásával vettük a többi átlagát, utóbbit közöljük.
Méréseink
  1. Fékút 60 km/óráról száraz aszfalton
  2. Fékút 60 km/óráról nedves aszfalton
  3. Fékút 40 km/óráról nedves műgyantán (a jéghez hasonló tapadású felületen)
  4. Kigurulás 15 km/órás tempóról (enyhe, konstans emelkedőn) a gördülési ellenállás vizsgálatára
  5. Menetzaj 50 km/óránál
  6. Kapaszkodóképesség nedves műgyantán: álló helyzetből mennyi idő alatt tesszük meg az első 30 métert egy adott emelkedőn?


Látni akarok minden adatot - a mért eredmények letöltése

Bár az egyes kategóriák eredményei önmagukban is beszédesek, azt el kell fogadni, hogy vannak abroncsok, amelyek csak egy-egy útfelületen jók. Ugyanakkor az ember gyarló és telhetetlen, nyilván azt szeretné, ha lenne olyan, ami mindegyik felületen rövid fékutat és persze tökéletes stabilitást ad, alig kopik, jó a gördülési ellenállása (ezáltal alacsony fogyasztást eredményez), csendes, és a havas, jeges emelkedőn is úgy kapaszkodik felfelé, mint macska a heverőre. Ilyen abroncs persze nincs, de az egyes jellemzők fontosságát súlyozni érdemes. Mi például összeredményünkhöz 20-20 százalékos aránnyal vettük alapul a különféle útfelületeken mért fékutakat és a nedves műgyantán (kvázi jégen) mért kapaszkodási képességet, 5-5 százalékot kapott a kigurulás és az utastérben mért zajszint eredménye, 10 százalékot a kopási kép, ami kapcsán alapból máshonnan indítottuk a téli és a négyévszakos abroncsokat, ugyanis utóbbiak eleve többet lesznek az autón, s nyáron alighanem jobban is kopnak. Ez azt jelenti, hogy míg a téli abroncsok esetén a kopási kép maximális pontszáma 10 volt, a négyévszakosoknál 5.

Cikkünk alján kalkulátorunk segítségével mindenki saját maga súlyozhatja, hogy neki mely jellemzők a legfontosabbak, majd megkaphatja a saját sorrendjét.

Lehet variálni a különböző útfelületeken mért fékutakkal, a kapaszkodási képességgel, a zajjal, a kigurulással vagy a kopási képpel. De talán nem is kell a csúszkákat tologatni, elegendő a fékutas ábrákra nézni, hogy belássuk,

télies körülmények között nincs alternatívája a téli guminak.

Télies körülmények között a havas, jeges utak értendők, ott ugyanis a legjobb négyévszakos abroncs is csak kielégítő eredményt ad, ugyanakkor az a négyévszakos pedig száraz és nedves aszfalton nem remekel. A mezőny idén egyrészt viszonylag egyben van annak tekintetében, hogy a dobogós helyeken álló abroncsok közel azonos összesített eredményt értek el, ám nem találtunk olyan abroncsot, ami minden versenyszámban a dobogón vagy annak közelében végzett volna.
Száraz és nedves aszfalton két négyévszakos abroncs is remekelt. Így elmondható, hogy ha nem számít nekünk a havas-jeges tudás, ha meg tudjuk állni azt, hogy havazáskor, ónos esőben vagy annak veszélyekor ne használjuk autónkat, akkor remek választás lehet a Michelin CrossClimate+ egész éves gumi, vagy annak új kihívója, a Bridgestone Weather Control A005, hiszen míg előbbi száraz úton, utóbbi vizesen lett a legjobb. Ugyanakkor ezek az abroncsok a nedves műgyantán fékezhetőség és kapaszkodás szempontjából is alulmaradtak, a Michelin frissített egész éves gumija pedig hiába lett tartósabb, mint a + utótag nélküli előd, még most is átlag feletti kopást mutatott a teszten. Érdekesség ugyanakkor, hogy míg a kánikulai gumiteszten a tesztgyőztes nyári gumi és számos négyévszakos abroncs is előzte a Michelin CC-t, az alacsonyabb hőmérsékleten utóbbi győzedelmeskedett (száraz úton megállásban).
Magyarázatot követel, hogy van olyan abroncs, ami rövidebb fékutat adott vizes aszfalton, mint szárazon. Ennek oka, hogy a földalatti tartályból szivattyúzott vízzel locsolt aszfalt magasabb hőmérsékletű volt, mint a száraz, s ez számos abroncsnál többet számított, mint a felület nedvessége. A legjobb és a legrosszabb eredmények közötti különbség, azaz az egyes abroncsok szórása azonban jelentősebb lett vizes úton, ahogyan az átlagos fékút is, igaz mindössze 30 centivel (17 vs. 17,3 méter).

Az igazi vízválasztó azonban a nedves műgyanta, vagyis a jég!

Fontos megjegyezni, hogy míg aszfalton 60, műgyantán 40 km/óráról nézzük csupán a fékutakat. Ennek oka, hogy 60-ról a sereghajtókkal jégen megállni sem lehetne 100 méter alatt, márpedig ennyi állt rendelkezésre a műgyantán. A mezőny legrosszabb eredményét a 10 éves, tehát már életkora alapján is cserére érett nyári gumi adta, azzal átlagosan 82,4 méteres fékút adódott - utóbbi mintegy négyszerese az ebben a versenyszámban adódott legjobb eredménynek! A másik nyári gumi, a vadonatúj és tesztgyőztes példány is 50,3 méteres, tehát 2,5-szeres fékutat adott a legjobb télihez mérten, de volt olyan új téli gumi is, amivel csaknem kétszeres, 39,3 méteres fékút adódott, s 39 métereset adott az 5 éves téli abroncs is. Utóbbi kapcsán nyilván felhozható a szakszerűtlen tárolás is, megeshet, de az biztos, hogy vásárolni ilyen korú, vagy ennél idősebb használt gumit kevéssé ajánlott. Az új téliek ugyanis kivétel nélkül 20,9-29,7 méter közötti fékutat adtak 40 km/óráról a műgyantán, 30 méter felettit az új gumik közül csak a nyári és az a két négyévszakos (Bridgestone és Michelin) adott, amelyek száraz és vizes úton remekeltek.
Kapaszkodási képességben, az adott (vizes műgyantás) emelkedőn leküzdendő 30 méteres távban a mezőny meglehetősen egyben volt, a legtöbb abroncs 6,8-7,8 másodperc közötti eredménnyel zárt. Még egy négyévszakos (a Goodyear Vector 4Seasons Gen-2) is a legjobbak között tudott szerepelni, nem mellesleg ugyanez nyújtotta a leginkább kiegyensúlyozott eredményt a négyévszakosok körében. Zaj szempontjából általánosan jól szerepeltek a teljes évre szánt gumik, de ez a tudás szinte lényegtelennek mondható a fékutakhoz mérten. Talán fontosabb a gördülési ellenállásra, azaz a fogyasztás befolyásolására utaló kigurulási eredmény, ahol téli gumik lettek a legjobbak, s nem nagy meglepetésre a vizes aszfalton is csaknem utolsó, de máshol sem remekelő futózott téli végzett leghátul. Utóbbi kopási kép alapján is a legrosszabbak között végzett - a téli gumik körében.

A már említett súlyozás szerint dobogónk csúcsára összesített eredmények szerint a tavaly is győztes Continental WinterContact TS860 került, ugyanakkor minimális a szintén dobogós Vredestein Snowtrac 5 és a Goodyear UltraGrip 9 lemaradása is. Utóbbiak mindegyike elérte a legjobb eredmények legalább 89 százalékát, tehát velük nagy meglepetésre nem kell számítanunk. Negyedik a téli gumik közül száraz aszfalton legjobb Michelin Alpin 6, de összességében a Barum, a Pirelli, a Hankook, a Nexen és a Toyo téli gumija is jó eredménnyel végzett. Legalábbis az új abroncsok összevetésén, az pedig már egy másik kérdés lenne, hogy néhány évnyi használat után miként alakulna a sorrend, a Michelin szerint ott már ők lennének az élen. Most viszont a Barum (vagyis a Continentalhoz tartozó olcsóbb márka) adja a legjobb ár/érték arányt. Kompromisszumnak mondható a Nokian WR D4, ami ezúttal mindenhol csak kielégítőnek bizonyult, a Dayton DW510E pedig száraz és vizes úton egyenesen rossznak. Nem remekelt a Bridgestone Blizzak LM32, ami azonban a márka öregebbik téli gumija, az újabb LM001 sajnos nem érkezett meg a tesztre.
A tesztelt abroncsok kisker árai (Forrás: nonstopgumi.hu, 2018. november 22.)
Continental WinterContact TS86032 346 Ft
Vredestein Snowtrac 527 494 Ft
Goodyear UltraGrip 932 175 Ft
Michelin Alpin 633 335 Ft
Pirelli Cinturato Winter31 199 Ft
Hankook Winter iCept RS2 W45225 921 Ft
Nexen Winguard SnowG WH219 979 Ft
Barum Polaris 520 238 Ft
Toyo Snowprox S94327 069 Ft
Nokian WR D425 725 Ft
Firestone Winterhawk 324 219 Ft
Goodyear Vector 4Seasons Gen-2 (négyévszakos)29 886 Ft
Dayton DW510E17 342 Ft
Bridgestone Blizzak LM3230 787 Ft
Pirelli Cinturato P7 All Season Plus (négyévszakos)26 899 Ft
Vredestein Quatrac 5 (négyévszakos)34 639 Ft
Infinity EcoZen17 657 Ft
Bridgestone Weather Control A005 (négyévszakos)29 221 Ft
Michelin CrossClimate+ (négyévszakos)30 922 Ft
Laufenn LW31 I Fit17 135 Ft
Kleber Quadraxer 2 (négyévszakos)27 483 Ft
Kormoran Snow16 700 Ft
Futózott téli gumi17 000 Ft
Tesztgyőztes nyári gumi29 669 Ft
Használt (5 éves) téli gumin.a.
Használt (10 éves) nyári gumin.a.

Téli körülmények között kielégítő összesített eredményt három négyévszakos garnitúra ért el, a Goodyear, a Pirelli és a Vredestein előadásában, ugyanakkor az új téli abroncsok közül sem ajánlható mindegyik. Az Infinity EcoZen, a Laufenn I Fit LW31 és a Kormoran Snow eredménye is jelentős lemaradást mutat az élmezőnyhöz képest.

A téli gumik körében sereghajtó a futózott abroncs, ami ugyanúgy csöppet sem ajánlott, ahogyan a nyári gumi (főként az erősen használt) és a koros téli gumi meghagyása vagy a használt vásárlása, illetve az 5 évnél idősebb téli gumi fent hagyása sem.

A tesztelt abroncsok darabonkénti ára 17-33 ezer forint közötti, tehát a leggyengébb és a legjobb szett közötti felár egy szett esetén nem egész 65 ezer forintos tétel, ami nyilván nem kevés pénz, de sokszor kevesebb, mint egy casco önrésznyi, míg a jó gumin akár életek is múlhatnak! Bár gumiabroncson nem ajánlott garasoskodni, fontos információ, hogy a dobogón 27 ezer forintos darabárú abroncs is szerepel, aminél már a teljes szett felára is csupán 40 ezer forintnyi a legolcsóbbhoz mérten. Utóbbi végképp az az összeg, amin nem érdemes spórolni, ha télen - biztonságosan - kívánunk autózni.

Kalkulátorunk segítségével mindenki megkaphatja a saját preferenciája szerinti sorrendjét. A csúszkákat fentről lefelé ajánlott állítani, hiszen a súlyok összesített aránya mindenképp 100% kell legyen, így az egyes értékek beállításával a többi automatikusan változik.

Összértékelés / Melyik szempont mennyire fontos?
Fékút száraz úton:%
Fékút nedves úton:%
Fékút jégen:%
Kapaszkodás jégen:%
Zajszint:%
Kigurulás:%
Kopási kép:%
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2018.11.23. at 06:56
    Permalink

    “A tesztelt abroncsok darabonkénti ára 17-33 ezer forint közötti, tehát a leggyengébb és a legjobb szett közötti felár legfeljebb 100 ezer forint körüli tétel”

    Lehet még korán reggel van, de hogy jött ki ez a legfeljebb százezer forint? 4 guminál 64e forint a differencia, ha pótkerék is megvásárlásra kerül, akkor 80e. Vagy ez költői túlzás? 🙂

    Köszi a tesztet, legközelebb kipróbálom a Vector4S-t, hátha lesz addigra gen3.

  • 2018.11.23. at 08:03
    Permalink

    Évek óta olvasom a négyévszakos gumik tesztjét az x-nevű újságban, évek óta a Michelin a legtartósabb, nálatok pedig mindig a legkevésbé tartós, nem tudom mi okozza ezt a hatalmas mértékű ellentmondást.

    • 2018.11.23. at 08:42
      Permalink

      Mi nem csak a négyévszakosokon belül nézzük őket, ez az egyik. Másrészt nálunk elég durva kopásokat mutat már a tesztek 15 vészfékezése után is. Ennek ellenére igaz, hogy egészéves abroncsnak jó választás, de télen nem az igazi és átlag feletti a kopása. Ugyanakkor az egy másik kérdés, hogy kopottan is jó-e. Utóbbira az tudna választ adni, ha teljesen azonos körülmények között mondjuk 30 ezer kilométert futott abroncsokat mérnénk össze.

    • 2018.11.23. at 14:59
      Permalink

      Amikor még jó sok évvel ezelőtt csóróbb voltam és csak szar téli gumira tellett (attól még új volt, de fél évvel autóeladás előtt a sokadik rohangálós autóra nem akartam már túl jó gumit venni, ezért lett Debica), 20km/h óránál is eldobta az autó a seggét télen, pedig tényleg nagyon körültekintően mentem de a hó alatti tükörjég az igazi meglepetés volt.

      Ott az Ultragrip7+ gond nélkül elment nagyobb sebességgel (tudom, mert a saját autómon az volt és mentem utána), míg a budgettel gondban voltam.

      Ugyhogy csak részben igaz, amit írsz, mert mindig mindenre nem tudsz felkészülni, 60e forintért meg nem nagyon éri meg kockáztatni évekig.

      • 2018.11.23. at 15:05
        Permalink

        Ott a pont.
        Habár hozzátenném, hogy azon az évi legfeljebb 5 napon, amikor a hófödte tükörjég egyáltalán szóba jöhet, megteheti a körültekintő sofőr, hogy önmérsékletet tart:
        Nem ül autóba, vagy ha mégis, akkor csiga módjára közlekedik.

  • 2018.11.23. at 13:20
    Permalink

    Elképesztő mennyiségű meló lehet egy ilyen tesztben. Le a kalappal!
    Én megvettem és feltettem az Alpin 6-ost 225/50 r17 méretben a Giuliára. A Goodyear ultragrip 9 nagyon bevált a 159-esen, de fő a változatosság. Nagyon nagy különbséget én nem éreztem eddig a prémium gumik között. Átlag user, körültekintő vezetése mellett nagyon difi szetintem nincs egy Conti/Pirelli/Michelin stb. között.

  • 2018.11.23. at 15:09
    Permalink

    Köszönet a mega összehasonlító tesztért!
    És külön köszönet, hogy idén kitértek a nedves és száraz úton tesztelt mérési eredmények össze nem vethetőségére a hőmérsékletkülönbség miatt. Tavaly ezt hiányoltam. Így tiszta sor. Enélkül félrevezető lett volna az eredmény.

  • 2018.11.23. at 15:31
    Permalink

    Minden évben leírom itt is, idén sem tartom magamban a véleményemet a súlyozást illetően. Szerintem az -egyébként nyilván ebben a formában nem létező- átlag magyar autós számára a megfelelő súlyozási arány a fékutakat tekintve – a többi tényleg egyénfüggő:

    Fékút száraz úton: 25%
    Fékút nedves úton: 45%
    Fékút jégen: 5%
    Kapaszkodás jégen: 5%

    Nagy átlagban telente összesen nincs 10 nap, amikor ónos eső, havas eső, hó vagy ezek keveréke hullik. Ezért a jeges fékút és kapaszkodóképességre azonos súlyt adni, mint a nedves és száraz útra, szerintem erős részrehajlás. Egész téli szezonok telnek el úgy, hogy a járművezetők többsége nem lát havat vagy jeget. Nekik pont irreleváns, hogy mit tud vagy épp nem tud az abroncs a jégen. Télen az időnk java részében nedves körülmények között autózunk. Ezért kimagaslóan súlyoznám a többi kategóriához képest. Utána jönne a száraz, és csak a sor végén kullogna a jeges, havas. Az átlag János jó eséllyel nem is találkozik vele egy átlagos budapesti télen. De még egy keményebb télen is egy kézen meg tudja számolni, hányszor tévedt latyakba.

    A fenti súlyozást tekintve módosul is a sorrend, az éllovasok nyakára feljönnek a négyévszakos abroncsok is, de még a tesztgyőztes nyári gumi is kielégítő pontszámot kapott! A Bridgestone Weather Control A005 majdnem azonos pontot ér el, mint az amúgy tesztgyőztes téli gumi (Continental WinterContact TS860).
    Ellenben a téli gumi egy 20 fokos novemberi vagy márciusi napon ledarálja magát az első élesebb kanyarban vagy vészfékezéskor. Ott, ahol a négyévszakos köszöni szépen, könnyedén veszi az akadályt, a nyári pedig egyenesen körbe autózza. A 10-15 fokos meleg pedig sajnos már egyáltalán nem megy ritkaságszámba még decemberben sem. Akkor pedig a téli gumi már minden kategóriában elvérzik a jobb négyévszakosak ellenében, de még a nyári ellenében is.

    Szóval lehet, hogy eretnekség, de az éghajlati tényezőket figyelembe véve már nagyjából eljutottunk oda, a négyévszakos gumi a jobb választás még télre is. Mert a tél már csak két-három hétig tart elszórva 5 hónap alatt. Közte pedig a téli gumi csak szenved, vereséget szenved a négyévszakos gumitól. Ergo a kérdés inkább már csak az, hogy négyévszakos-nyári cserebere legyen, vagy négyévszakos egész évben.

    És tudom, hogy jó ellenérv, hogy mit csinál az ember azon a két-három héten? A négyévszakossal itt már nem arról van szó, hogy korcsolyázni kéne, mint egy nyárival. Nyugodtan mehet a négyévszakossal, csak vegyen visszább az agarakkal. Önmérsékletet gyakorol, hosszabb menetidővel tervez, és körültekintően vezet.

    • 2018.11.23. at 16:52
      Permalink

      Akkor ez a teszt neked lett kitalálva, mert úgy számolod újra a táblázatot, ahogy akarod. Be tudod állítani a súlyozást és újraszámolja az eredményt. Amúgy tök igazad van. Emiatt ez a lehetőség szerintem marha jó dolod.

    • 2018.11.24. at 04:15
      Permalink

      Számomra sem érthető a régióban készített teszteken a havas, jeges útviszony alapértelmezett túlsúlya. Munkám során vidéki ügyfelekhez is járok, egy napra emlékszem az elmúlt 5 évben amikor a téli gumi ezen mutatójára igazán szükség volt – a keleti országrészt kapta el egy óriási havazás, vörös riasztásban Budapest-Békéscsaba-Budapest volt a penzum. Alapvetően sincs felkészülve a közútkezelő arra, hogy 5 cm hó felett is autózható maradjon a főúthálózat.

      Privát célra számomra ideális lenne a 4évszakos abroncs (évi 15e km, alsó-közép autó, városi forgalom mellett vagy autópályán vidékre utazás, de nem kényszer ítéletidőben is menni) de a tesztek alapján a Goodyeart kivéve mindegyik inkonzisztens teljesítményű, emiatt bizonytalan vagyok a döntésben.

      • 2018.11.24. at 08:17
        Permalink

        Nézz vissza korábbi teszteket, rendre a CC vitte el a pálmát a szegmensben. Amióta kihozták a CC+-t, sokkal gyengébbek az eredményeik téli körülmények között, cserébe az átlagos időjárási körülmények között (száraz vagy nedves aszfalton évszaktól függetlenül) jobb eredményeket hoznak.

        Akinek nem mérvadó a jégen vagy havon tapadás, egy ismertebb márka négyévszakos gumija jó megoldás lehet.

  • 2018.11.23. at 23:14
    Permalink

    A Nexen márka úgy látom sokat fejlődött, néhány éve még azzal viccelődtünk, most meg erős középmezőnyös.

    A Nokian WR D4 ennyire hátul ? 245/45R18-as méretben a legjobb téli gumim volt eddig (havon és szárazon), már márkás gumiknál mint pl a mostani Dunlop WinterSportomnál érzésre jobb volt.

    • 2018.11.24. at 03:56
      Permalink

      A Nokian WR D3 és D4 német tesztekben óriási szórást mutat a méretek között, a kisebb méret javára. Tényleg kifejezetten havas-jeges-nedves gumik, gondolom a skandináv telekben sem peres, nagy felnik amikre tervezik.

      WR D3-m van, 195/65R15, korosnak is mondható (5 éve vettem de egy tárolt szettet kaptam, DOT szerint ~7 éves), de minimálisan kopott, télen csak dugóban ingázom az autóval + ünnepek alatt vidéki körút. Síelni járunk 2x, az autó teljes terhelésén (4 utas, tele csomagtartó, legnagyobb Thule tetőbox) sem okozott meglepetést 1500-1800 méteren lévő alpesi falvakba a fel/lejutás, ahogy havazás után sem. Száraz aszfalton viszont kifejezetten nyúlós a fékérzet, nagy hidegben is. A következő téli szettem inkább egy kiegyensúlyozottabb teljesítményű lesz.

      Ha a szerkesztőket érdekli jövőre odaadom tudományos célokra a szettet. Érdekes vizsgálat lenne, hogy azonos mintából egy új gumi és egy korosnak mondható, de ~90%-os mintájú között mekkora a különbség, mennyire számít az anyag, mennyire a minta.

      • 2018.11.24. at 04:02
        Permalink

        …a záró gondolatomhoz: szintén érdekes kérdés, hogy az autó tömegét növelve mennyiben módosul egy-egy minta viselkedése. A standard méreteket futtató elektromos autók (akkucsomag miatt elég nehezek azért) egyre inkább terjednek, de a tesztautó Octavia célközönsége ritkán az egyedülálló fiatalok. Havas-jeges teljesítményre az utóbbi évek alapján egy magyar autósnak lassan csak alpesi síúton van szüksége, ott viszont az utasok, csomagok, tetőbox 4-500 kg extra tömeg is lehet.

        Persze így is rengeteg munka lehet egy ilyen tesztben,

  • 2018.11.26. at 15:11
    Permalink

    Az már nagyon messze menne, ha még súllyal is bíbelődnének a teszteknél. De kétség kívül hasznos információ lenne.
    De ha már ló, legyen kövér, vegyük be a peremfeltételek közé a abroncs nyomását is. Oké, hogy a gyárilag előírt nyomáson mérnek. De hát sosem fix nyomáson autózunk: 10 km erőltetett menet után megugrik a nyomás a felmelegedett gumiknak köszönhetően. De más a nyomás reggel indulva, és nap közben bemelegedve is. De még a huzamosabb ideig egyik oldalról sütő napnak köszönhetően is kialakulhat eltérő nyomás a két oldal között.

    És persze mindezt különböző futásmennyiség (kopásszint) után is jó lenne lemérni. És ha eddig nem, ezen a ponton garantáltan kifogyott a tesztelői büdzsé…

  • 2018.11.26. at 15:13
    Permalink

    Javaslat:

    Érdemes lenne a tesztet megismételni átmeneti körülmények között is. Most már tudjuk, hogy mi a helyzet télen. De milyen lehet a jellemzőbb enyhébb viszonyok között? Például 10-15 C°-os tartományban. Egymásnak ereszthetnék az összes abroncsot, hogy kijöjjön, melyik a nyerő a nem extrém körülmények között.

      • 2018.11.27. at 17:45
        Permalink

        Olvastam azt is. Nem haszontalan a télit a télivel, négy évszakost a négy évszakossal összevetni, segít a választásban – az adott kategórián belül. De semmit sem mond a kategóriák közötti összehasonlításról, amiről a legtöbb szó esik. Mivel két különböző autón tesztelték őket, az eredmények nem összehasonlíthatók. Ahogy nem is tették.

        Szóval én továbbra is érdeklődéssel várok egy olyan tesztre, ahol a késő ősszel / kora tavasszal, de még a tél java részén is jellemző 10 fok körüli tartományban tesztelik az abroncsokat. A műgyantás tesztet nyugodtan ki is hagyhatják, hiszen ezen a hőmérsékleten ez irreleváns. Nem is értettem, miért vesztegették az idejüket vele a linkelt két héttel korábbi tesztben 14 fokban. Ilyen körülmény még laborban sem létezik. Ha jeges vagy havas körülményeket szeretnének szimulálni, akkor legyen hideg hozzá a gyanta és a gumi is.

        Arra lennék kíváncsi, hogy muzsikálnak az egyes abroncs fajták az átmeneti időben, amiben messze a legtöbbet vezetünk. Egy ilyen teszten derülhetne ki igazán, amit sejtünk:
        Kiegyenlített mezőny, amiben a prémium négy évszakosak szűken vezetnek a nyári előtt, kicsivel lemaradva a téliek. Ellenben a téliek kopnak a leggyorsabban.

        Én erre az eredményre számítanék. De jó lenne az elméletet mérésekkel alátámasztani. Szerintem mérvadóbb és nagyobb érdeklődésre számot tartó lenne egy ilyen teszt, mint ezredszer is rávilágítani, hogy télen a nyári, nyáron a téli veszélyes. Tudom, hogy ezt nem lehet elégszer hangoztatni, de egyrészről nem is feltétlenül igaz, másrészt meg az olvasók 90%-ának már amúgy is a könyökén jön ki.
        Akinek ez újdonság, az valószínűleg még hírből sem hallott az autós szakportálokról…

        • 2018.11.28. at 08:34
          Permalink

          Szerintem is jól gondolod a téli körülményekkel kapcsolatos dolgokat. Én is a műgyanta helyett hasznosabbnak tartanák pl: valamiféle akadály kikerülést,kanyarjellemzőket…. Azért mert a gumi jól fékezhető,nem biztos,hogy jól is kanyarodik…

          • 2018.11.28. at 10:07
            Permalink

            Abszolút igaz. De a gond a manőverezési tesztekkel, hogy -még- kevésbé ismételhetők, kivitelezhetőek precízen. Bármiféle bántó szándék nélkül mondom, hogy a fékbe bárki bele tud taposni teljes erővel, így az autós újságíró is. A mérést az applikáció elvégzi. Nem nagy truváj, csak az időt kell rászánni.
            Bólyákat határon kerülgetni egymás után 1000-szer, hogy összehasonlítható eredmény szülessen, az viszont már más tészta. Ahhoz már képzett pilóta kell, aki nem hobbiból csinálja ezt, hanem ez a munkája.
            Vagyis bár a különféle manőverezés kívánatos lenne, de sajnos nem elvárható az autnavigator.hu csapatától.

  • 2018.11.27. at 15:28
    Permalink

    Meglepő a Kormoran Snow új mintázatának műgyantás eredménye. Ennél még az elődmodell, a Snowpro is sokkal jobb számokat mutatott. Biztos, hogy nem került valami porszem a gépezetbe annál az eredménynél?

  • 2018.11.28. at 22:24
    Permalink

    A rossz minősítéssel óvatosan bánnék, önmagában 80% alatti teljesítmény szerintem erre nem elég indok. Javaslom az Adac metodlógiát követni, hogy az a rossz amely bármely releváns körülmény során balesetveszélyesen rosszul teljesít. Pl. egy mezőnynél sokkal rosszabb jeges fékút esetleg vizes fékút.

    Városi használatra a négyévszakos gumik itthon simán ajánlhatóak, télen-nyáron megfelelő vizes és száraz fékút, 30-40 centi különbség városban szinte mindegy, nem ezen fog múlni a biztonság. Ha meg véletlenül beüt a havazás / jegesedés akkor legtöbbször csak a buszok által is használt/karbantartott útig kell kijutni 20–al valahogy, erre meg pont elég a tudásuk, feltéve ha nem hegyvidéki területen élünk. Idősebbeknek is jó lehet, akik úgyse indulnak el autóval az unokákhoz, ha már a hószállingózás veszélye egyáltalán felmerül, egyébként meg csak városban mozognak.

Vélemény, hozzászólás?