Olvasónk sztorija: fél évig tartott autója papírozása

Ha nem Magyarországon lennénk, nem hinnénk el: hazai autó papírozása is ütközhet falakba

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Ahogyan olvasónk fogalmaz, a közelmúltban végigjárt egy „egy meglehetősen ingoványos utat a magyar bürokrácia útvesztőjében”. Okulásul pedig meg is osztotta velünk, veletek.


Olvasónk „Az öreg Skoda papírozási procedúrája” címmel küldte el nekünk a csöppet sem rövid, mintegy húszezer karakteres beszámolóját arról, hogy milyen nehézségekbe ütközött a magyar forgalmi engedéllyel korábban már rendelkező Skodájának újbóli forgalomba helyezése. A sztori sajnos rávilágít arra is, hogy milyen akadályokba futhat bárki, aki olyan autót importál, ami szerencsétlenségére "nincs a rendszerben". Mit is jelent utóbbi? Jöjjön János beszámolója, ami hosszú és olvasva is agyzsibbasztó, így pihentetőként az autójáról készült képekkel oldjuk a feszültséget.
Hirdetés
„Borzasztó hosszúra nyúlt ez a kis összefoglaló, igyekeztem minél érthetőbben, minél részletesebben fogalmazni. Nem szeretnék elrettenteni senkit, de egy sört nem árt bekészíteni, ha belevág az ember. (Mármint az olvasásba. A felvázolt út végigjárásához valamivel többre lesz szükség.)
A történet 2014-ben kezdődött, mikor elhatároztam, hogy feltámasztom az öreg DeLux 100-as Skodát. Úgy indult a dolog, hogy csak dugulása volt, ezért állt le 2004-ben. A javítási folyamat is megérne pár oldalt; talán majd egyszer azt is leírom. Három év múlva, 2017 nyarán temérdek munka és pénz elköltése után izgatottan láttam neki a papírmunkának, készültem a műszakira.
Elmentem három okmányirodába, pusztán információt kérni, hogy mit hogy csináljak, hogy gördülékenyen menjenek a dolgok. Első utam nem járt sikerrel, mert meghatalmazásra van szükségem a tulajdonostól, hogy bármit is megtudhassak. Normális dolog; nosza kértem egy formanyomtatványt. Igen ám, de a formanyomtatványba bele volt írva, hogy a Veszprém megyei kormányhivatalnál járhatok el a tulajdonos nevében, így Győrben már információ helyett csak egy semleges, az egész országban érvényes meghatalmazási formanyomtatványt kaptam, hogy azt töltsük ki. -Idióták- gondoltam, de nem baj ezen ne múljon, még úgyis volt mit csinálni az autón, ráért a dolog.
Harmadjára csak sikerült az adatok lekérdezése, (bár ekkor ismét úgy adta ki a lépés, hogy Veszprémbe mentem, - mindegy-). Az autó valóban létezik a nyilvántartásban, ahogy a gépjárműkereső is mutatta online a rendszám alapján. Elmagyarázták milyen sorrendben kell/érdemes intézni a dolgokat. Mert ugyebár kellene mindenek előtt egy biztosítás, hisz csak úgy mehet műszakira, viszont akkor azt a biztosítást már az én nevemre kellene kiállítani, mint üzembentartó, ehhez pedig már élnie kell az (adásvételit helyettesítő) üzembentartói szerződésnek. Ráadásul, mivel nincs forgalomba helyezve az autó, ezt is meg kell tenni, de szerencsére útvonalengedély e nélkül is kérhető, mellyel el tudok menni legálisan lábon a vizsgaállomásig. Már tényleg csak egy apróság volt hátra. A színváltozást hogyan, s mikor jegyzik be? Csak a műszakin módosítható, mert ők adnak ki hivatalos iratot, melyet az okmányirodában elfogadnak. Nagyszerű, viszont ehhez új forgalmit kell kiállítani, de ahhoz is új forgalmi kell, ha üzembentartó leszek; illetve ha levizsgázik az autó pláne, hisz neki még a régi szürke kis könyvecskéje van (volt), én meg egyszer szerettem volna kifizetni az ezzel járó 6000 Ft illetéket (illetve egyszer sem, de azt muszáj, ha autót akarok). Lényeg a lényeg, kiokosítottak, minden rendben lesz, az autó papírjai rendezettek, 2004-ben ideiglenesen vonták ki a forgalomból, probléma nélkül visszahelyezhető. Hurrá. Elballagtam a műszaki vizsgaállomásra egy útvonalengedélyért, ami egyébként 3 utcányira volt, de szabálykövető akartam lenni. Volt motyogás, mikor ki kellett olvasni minden adatot az öreg elmosódott szövegű szürke fedeles forgalmi könyvecskéből, de hát ez van, ennyi bele kell férjen a vizsgáztatóknak is. Itt egyetlen kurta csavar volt, hogy a korábban megváltozott motorszámot csak a forgalmi utolsó előtti lapjára írták be, az elején az eredetit nem húzták át. Időben szóltam, csak egy kis mormogást okozott, hogy javítani kell, de legalább nyomtatás előtt fény derült a dologra. Ez után mentem biztosítást kötni, hisz csak azzal mehetek ki az utcára, úgy állíthatok oda a műszaki állomásra. Netrisken keresgéltem. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy egyetlen biztosítónál van 18 000 Ft-os lehetőség, a következő lépcsőfok 50 000Ft, majd 80, majd 100+. Hűha. Akkor Allianz, csak az ár számít. Fél óráig zongoráztam be az adatokat a Netriskbe, hogy végül kiköpje, hogy postára kell tennem egy megbízást aláírva, hogy eljárhassanak helyettem a biztosítónál. Legjobb esetben is 5 munkanap múlva lett volna biztosításom, de én meg 3 nap múlvára voltam előjegyezve műszakira. Hja, azt még ki is felejtetem, hogy az oldal nem fogadta el a 6 számjegyű alvázszámot, mert szerinte csak a 17 karakteres a létező/megfelelő. Nosza, felmentem az Allianz honlapjára, mondván meg tudom én ezt kötni magam is, most már, hogy tudom, hogy melyik biztosítónál érdemes. Meg is kötöttem, még az alvázszámot is elfogadta 6 karakternek, sőt egy ezressel olcsóbb is volt a biztosítás, hogy kimaradt az alkuszcég jattja.
A műszakin jöttek ismét a gondok. Elkezdték a papírmunkát, s 15 perc adatbevitel után kiderült, hogy nem hozhatják létre az ügyet a rendszerben, mert már létre van hozva egy másik kérvény alapján. -Micsoda?- Ja, hogy az útvonalengedély bekavart. Mondhatni az én saram, miért nem adtam oda a többi papírral együtt. Mentségemre szóljon, nem csináltam még soha ilyet korábban, volt egy jó köteg papírom már, és kérdésemre, hogy mi kell a forgalmin, biztosításon, személyigazolványon kívül, azt a választ kaptam, hogy semmi más.
Mindegy, akkor elölről mehet az adatpötyögés. Pár perc után kiderült, hogy nem létezik a magyar járműnyilvántartásban olyan, hogy S 100 L vagyis DeLux változat. E-mailt kell írni Pestre, onnan tudják engedélyezni a vizsgát (-vagy mi-). Csalódottan elballagtam haza. Délután jött a telefon, kész az autó. Szinte repültem vissza. Úgy fogadtak, hogy piszok szerencsém volt, napokig is húzódhatott volna a dolog, de máris megvan. Királyság. Irány az okmányiroda.
Az okmányirodában kiderült ismét, hogy nem létezik a magyar járműnyilvántartásban az autó típusa, ezért nem lehet átírni. Ú. Ment a telefonálgatás a műszaki állomásra. -Nem elírás, ez DeLuxe.- Akkor ismét kérvényezni kell Pesten, csakhogy mire az meglesz, 2 hét-1 hónap. Én akkor nem tudok visszajönni Komádiba, 200 kilométerrel odébb, Cegléden leszek, vagy 400 kilométernyire, Győrben. Rendben, akkor majd az ottani okmányirodában indítjuk el az ügyet. Hoppá, én az autóval lábon mennék el odáig, illetve rendszeresen használnám, de nincs is forgalomban. A rendőr még csak-csak megérthetné a dolgot esetleges igazoltatás esetén, de a VÉDA biztos nem. Akkor vissza kell helyezni a forgalomba. Érdekes módon a régi tulaj nevén gond nélkül megy a dolog. (Máig nem értem, akkor meg van DeLuxe a rendszerben?). Remek, akkor helyezzük vissza forgalomba -naná, hogy nem ingyen-, viszont így, amíg át nem fut a rendszeren, hogy átírható legyen az üzembentartó, addig a tulaj fizeti a teljesítményadót. Még jó, hogy a tulaj hajlandó foglalkozni a dologgal; -az eredeti cél az volt, hogy mindent én intézek, fizetek-.
Cegléden az okmányirodai ügyintéző már nem volt ilyen készséges. Elindította az ügyet, benyújtotta a kérvényt, majd közölte, hogy egy hónapig biztos eltart a dolog. Mondom oké, de a műszaki adatlappal 15 napig igazolhatom a rendőrnek a vizsga érvényességét, az adásvételi szintén 15 napot hagy bejelentésre, ott van rajta az augusztus 17-i dátum. Akkor ne használjam az autót addig míg létre nem jön a rendszerben a jármű típusa, s nem kapom kézbe a forgalmit-jött a válasz csípőből. -Mi!? A hivatal hibájából én szívjak? Megy le róla a vizsga, fizetem a biztosítást, és ne használjam az autómat? Ilyen nincs!- Azt mondta, menjek el a rendőrségre, adjanak valami igazolást ők; Ő, vagyis az ügyintéző nem hajlandó. Mentem a rendőrségre, mondták, hogy nincs a toppon a hölgy, menjek vissza, és írassak vele legalább egy cetlit dátummal, pecséttel, hogy folyamatban van az ügy; így rendben lesz a dolog, a rendőrök nem látnak bele az okmányirodai ügyekbe, nem kompetensek ez ügyben, nem írhatnak nekem papírt, hogy a kollégáik nézzék el nekem hogy forgalmi nélkül rohangálok az autóval. Irány vissza az okmányirodába. Némi veszekedés és várakozás után az ügyintéző főnöke jóváhagyásával kaptam egy függő hatályú végzést. Ezzel tudom igazolni, hogy megjelentem ügyintézésre, elindult az ügyem, csak ülnek rajta jó szokásuk szerint, ezért nincs forgalmim. Az már mellékszál, hogy mivel nem indult el az átírási ügy, nem tudtam bankkártyával fizetni csak csekken; volt egy köröm a postára, s vissza, mert csak befizetett átírási és forgalmi illeték ellenében adták a kezembe a függő hatályú végzést.
Ezzel el is mászkáltam október derekáig, mikor is végre létrejött a típus az országos járműnyilvántartásban. (Igen, 2017 októberéig a magyar járműnyilvántartás szerint Magyarországon nem létezett hivatalosan forgalomban lévő De-luxe százasskoda.) Kaptam egy telefont a hét közepén, hogy megvan a dolog, mielőbb menjek be. Zsír, csak én Győrben vagyok pénteken délig, az ügyintéző hölgy meg csak délután 2-ig dolgozik aznap; következő héten pedig szintén nem leszek Cegléden. Akkor menjen be valaki, ad egy meghatalmazási formanyomtatványt, kitöltjük a hétvégén, s minden jó, kivéve, hogy az autó papírjait otthon kell hagynom, s így értelemszerűen az autót is. Csak sikerült még azon a pénteken kettő előtt Ceglédre érnem (kivételesen pontos volt a MÁV, köszönöm nekik ez úton is). Sorszámot ugyan húzattak velem, de egyből mehettem -nem mondom, hogy soron kívül, mert nem volt nagy a tolongás. Ahogy pötyögte a hölgy az adatokat, tolta kifele a nyomtató a papírokat, kiderült, hogy többet fizettem be vagyonszerzési illeték gyanánt, mint amit kellett volna. Kb 6000 Ft túlfizetésem volt, ami jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy ~3000 Ft-ot kellett volna fizetnem 9000 helyett. Vakarja a fejét a hölgy, elmegy, konzultál, telefonálgat, megkérdez: vissza akarom egyáltalán igényelni?
Mosolygok magamban; mondom, természetesen. Rákérdeztem, hogy ez miként történt. Hát nagy volt a fejetlenség, kapkodás mikor ezt csinálta. Persze, mert veszekednem kellett vele, hisz nem tudta a dolgát, így elírta az összeget a csekken. Végül kiderítette, hogy úgy kaphatom vissza a pénzem, ha a csekkel és azzal a papírral, amit odaad, bemegyek a NAV-hoz. Zsír, ez is az én köröm lesz. Mindegy, csak legyünk már túl rajta. Sorolta, hogy még az alvázról is küldtek be valami rajzot -már nem emlékszem kik- az országos járműnyilvántartó központba. Érdekes módon változott a jármű megengedett össztömege. (Nem számít semmit, de mégis érdekes, hogy csak úgy módosítgatják, mikor tudomásom szerint anno a De-luxe kivitel különlegessége kimerült annyiban, hogy más volt a műszerfal teteje, esetleg pár csíkkal több króm került rá.) Nyomtatja a forgalmit nagy hévvel, ideadja, elköszön. Azért átfutom az adatokat. Kiderült, hogy ismét átsiklott a hölgy a motorszám felett (pedig a műszaki adatlapon a megfelelő szerepelt), a színként is az eredeti bordót írta be, s a típus sem „Š 100 L" lett, hanem "100 L". Az előző kettőt ki is javította; a típusra meg azt mondta, hogy megváltozott. Mondom azt meg hogy csinálta, fogta magát 44 évesen az autó s nevet változtatott? Nem, bent módosult a nyilvántartásban. Nem is értem, hisz a típusjelzésen is ez szerepel az autó farán, a gyárban kapta a típusmegnevezést, de hát ha ez szerepelt a műszaki adatlapon, ő csak ezt kérvényezhette, hogy 100 L. Ráhagytam. Ezzel már nem fogok szívni. Majd ha egyszer netán OT-ra megy a Skodri, akkor ráérek szaladgálni emiatt is. Ami nekem 6000 Ft-omba került forgalmi, azt a hölgy szívbaj nélkül eltépte, s elővett egy újat. Szép. (Bezzeg ha az én hibámból lett volna valami baki, akkor tuti újra 6k. Örüljek, hogy emiatt nem nekem kell fizetni. :D) Második nekifutásra közösen egyeztettünk minden adatot, majd kézhez kaptam végre a (típus miatt) majdnem hibátlan forgalmit. A régit le kellett adni. Ha netán OT-ra kerülne a sor tényleg, akkor megint egy jó cirkusz lesz azt előkerestetni, hogy igazolni lehessen, a motorszám, miért különbözik az adattáblán és a blokkon. Szerintem elég lett volna belepecsételni s beleírni, hogy érvénytelen; ha nálam van, akkor tudom, hogy nem kallódik el.
Hogy ne legyen unalmas a történet, a biztosító is bekavart nem is keveset. 30 nappal a biztosítás megkötése után (tehát ez még az okmányirodai ügyek lezárása előtt történt) jött egy e-mailt szeptember 22-én, miszerint nem én vagyok az üzembentartó, ezért szeptember 16-án (!) megszűnt a biztosításom. Mi a zsák!? Elöntött az ideg. Ezek szerint úgy jártam az autóval 6 napig, hogy tudtomon kívül nem volt rajta biztosítás? És ha neadjisten meghúzok egy vatta új béemvét, akkor fizessek zsebből? Pereljem a biztosítót? Belefulladnak a saját bürokráciájukba odafönn az okosok. Vicc.
Bementem Győrben az Allianzhoz –illetve Győrben nincs is irodájuk csak Ménfőcsanakon-. Soroltam, hogy jártam, miért nincs még átírva a nevemre az autó. Szerencsémre talpraesett ügyintézőt fogtam ki, tudta mit kezdjen az ügyemmel. Beszkennelte az üzembentartóit, a műszaki vizsga igazolását, a függő hatályú végzést (meg még nem emlékszem mi mindent). Kérvényezte a biztosításom visszaállítását, csatolta hozzá a beszkennelt dokumentumokat indoklás gyanánt. Azt mondta, rendben lesz a dolog, most kötünk egy másik biztosítást, melyet nem fizetek be, s ez élni fog addig, míg vissza nem állítják az előzőt, mely a rendszer gyengesége miatt vesztette érvényét. Nagyszerű.
Még mindig nagyon dühös voltam. Rákérdeztem, hogy akkor most mi újság a fedezetlenségi díjjal? Ki fogják nekem vagy a tulajdonosnak(?) számlázni arra a 6 napra? -Nincs az az isten, hogy én azt befizessem.- Próbált nyugtatni, hogy bizonyosan nem. Értem én, hogy a rendszernek automatikusan és jogszabály által előírtan fel kell bontani a biztosítást, ha az üzembentartó-váltás nem történik meg 30 napon belül, de így!? Teljesen alkalmatlan volt a feladatra, aki megalkotta a rendszert. Annyit nem voltak képesek megtenni, hogy a megszüntetés előtt pár nappal küldjék a mailt, hogy figyeljé’ má’, meg fog szűnni a szerződésed x napon belül, lépj az ügyben, ha nem akarod, hogy ez bekövetkezzen. Nem, ehelyett a megszűnés után napokkal megy ki az e-mail, hogy ez van. Úgy vélem teljesen jogos a háborgásom.
2017. október 20-án pénteken délelőtt kaptam a telefont, hogy visszaállították az első kgfb-met, haladéktalanul fizessem be a korábban visszautalt díjat, mert a megszüntetéssel vissza is utalták a befizetett éves díj 11/12-ed részét, vagyis az egy hónapnyi összeg híján az összeset. Egy órán belül a biztosító honlapján 3. próbálkozásra össze is jött (bankkártyás fizetés, OTP Simple-n keresztül). Első körben nem adott jogosultságot az oldal, mondván ez „magasabb rendű ügy”, frissítés után nem ette meg egyik biztonsági kódot sem, robotnak hitt; harmadjára csak összejött.
Mivel hosszú hétvége következett (23-a hétfőre esett), a banki tranzakció csak 24-én kedden teljesült, ekkor érkezett meg az utalás a biztosítóhoz. Ugyanezen a napon kaptam egy fizetési felszólítást e-mailben, október 17-i dátummal! Gondoltam, ott a pénz, csak lassan könyvelik. Tévedtem. Még aznap 23:45-kor (október 25-i dátummal a levél alján) ismét kaptam egy e-mailt, de ebben már az állt, hogy "Tájékoztatjuk, hogy a(z) AHB871962669 számú Gépjármű-felelősségbiztosítás szerződése 2017. 09. 16-án törlés (nem bejegyzett üzembentartó törlési okkal) megszűnt." Illetve még ez is: "Díjrendezettség dátuma: 2018.11.25". (Közben ugyebár üzembentartóvá váltam papíron is a rendszerben... legalábbis nagyon remélem.) Most, ha nem állíttatom vissza ismét ezt a biztosítást, akkor biztos vagyok benne, hogy kiszámlázzák a fedezetlenségi díjat 16-ától 25-éig. Hiába telefonáltam, hogy WTF, oldják meg, újból személyesen be kellett mennem, mert képtelenek újat kötni az eddig bekért adataim alapján.
Dupla öröm, mert ekkor kuplungcsere miatt nem volt nálam az autó, a biztosító irodája meg a városon kívül (Ménfőcsanak) van. Bementem, megkötöttem 3 hónapon belül a 3. kgfb-met. Közöltem, hogy nagyon nem tetszik az, hogy teljesen hülyének nézik az embert. Azzal védekeztek, hogy bizonyosan a rendszer bírálta felül azt, amit manuálisan módosítottak. Nem izgat, akkor is az ő saruk, és nekem kellett ugrálni az ő hibájuk miatt, minimum lenne, hogy nem rángatnak be megint, hanem elintézik az ügyemet miután telefonáltam.
November 10-ét írtunk már mire megérkezett a sokadik mail, melyben ismét visszaállították a legelső biztosításom, az „ideigleneset” pedig törölték. Még egy „elnézést” se volt benne. Nem baj, legalább úgy tűnik megoldódott a dolog most már tényleg.
A NAVos kört még nem írtam le, kitartás, ott is volt pár nyalánkság.
Ez ugyebár az okmányirodai ügyintéző csekkelírása miatt jött képbe. Befizetés az hipp-hopp megy az államkasszába, no de ha önhibámon kívül túlfizettem, s vissza kéne adni, na az már körülményesebb dolog; az állampolgár ráér várni a pénzére, egyebet úgysem tud tenni. Győrben értem oda, hogy bemenjek a hivatalhoz, gondoltam, azért is központi minden, mert állami intézmény, ott megyek be ügyet intézni, ahol jólesik. Mikor sorra kerültem, előtártam az ügyintézőnek, hogy mi járatban vagyok. Ő láthatóan nem örült nekem, mondta, hogy nem tud segíteni. Ennyivel, azért nem lehet engem lekoptatni, úgyhogy pötyögött a gépén vagy 10 percig, kért mindenféle adatot, hogy biztosan én vagyok-e én, majd annyit tudott mondani, hogy nem látja, hogy hol tart az ügyem, nem látja az összeget, annyit lát, hogy kiküldtek nekem egy levelet postán, abban benne lesz minden amire kíváncsi vagyok, várjam a borítékom türelemmel. Azért mielőtt elengedett volna, még egy nyomtatványt kitöltetett velem, ami nem szólt semmiről, csak hogy megjelentem ott és adatokat kértem. (Az más kérdés, hogy semmit nem kaptam…) Aláírtam, hadd gyűljön a papírköteg az autós mappában otthon. Amint méltatlankodva szignóztam neki, menten elköszönt s távozott az ügyintéző, nehogy eszembe jusson még valami kérdés. Ez november 2-án történt.
A levélre november 13-ig várni kellett. Nem tudni, hogy a NAV siette-e el ennyire a dolgot, vagy a posta öregbítette hírnevét, egyikőjüknek sem volt fontos az ügy, hisz nem az ő pénzükről van szó. A határozatban megítélték nekem a túlfizetett összeget -még jó-, s közölték, hogy fellebbezhetek ellene 15 napig. Tehát magyarán fellebbezhetek az ellen, hogy visszakapjam a saját pénzem, ráadásul ha ezt megteszem, akkor plusz illetéket vagyok köteles megfizetni. Tök jó. A határozat ezen tizenöt nap fellebbezési idő leteltével válik jogerőssé, magyarán még két hétig biztosan nem látom a pénzem. Sőt, a teljesítési határidő 30 nap. Eddig sem a gyorsaságukkal nyűgöztek le, nem is számítottam rá, hogy belátható időn belül pénzemhez jutok. Mindennek a tetejébe nem utalják automatikusan vissza az összeget, nekem kell kérvényeznem azt, a 1717-es számú „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” című nyomtatványon. Szerencsémre Győrben a NAV-nál a portás (nem, nem az ügyintéző!) mikor tőle kértem útbaigazítást sorszámhúzáshoz, a kezembe nyomott egy ilyen nyomtatványt. Most bogarásszam ki a honlapjukon található pdf alapján, hogy kell kitölteni ezt a kérvényt. Csodálkozunk, hogy milyen stresszes a magyarok élete.
December 4-én újabb levél érkezett. A papíron ez állt: ”(…) Megállapítom, hogy az Ön részére az illeték visszatérítési kérelmével kapcsolatban hozott 3934199625 sz. Határozat postázása, kézbesítése nem szabályszerűen történt. Ezek alapján ismételten csatoltan küldöm a fent említett iratot.” Oh! A macska rúgja meg! Ezek szerint újra nyújthatom be azt a fránya kérvényt, hogy méltóztassanak végre visszautalni a pénzem.
Amire ez jó volt, az az, hogy a kifizetést újabb fél hónappal eltolták. Így kell kérem szépen kamat nélkül hitelt felvenni az állampolgároktól. Nyilván nem vert földhöz az a szűk hétezer forint, de nem is az összegen van a hangsúly. 2018. január 29-én végül megérkezett az összeg a számlámra. Mit is mondhatnék? 3 és fél hónapig ültek a pénzemen, amit tévedésből fizettettek be velem. Naná, hogy ilyenkor eszükbe se jut, hogy ha fordított a helyzet, akkor bizony kamatot számolnak fel keményen. Ugyan!
Ezennel lezárult -nagyon remélem- az összes függőben lévő papírozási ügy az öreg Skodával kapcsolatosan. Bár épp az nem sikerült maradéktalanul ami elindította a lavinát: most sem „S 100L” szerepel a rendszerben, hanem „100L”. Mókás, nem? Mi vonható le tanulságként? Az mindenképp, hogy mennyire nem átgondolt a rendszer idehaza. Ez egy szoci tömegautó volt rendezett papírokkal, ideiglenesen kivonva a forgalomból. Mi van, ha egy külföldi papíros, ritka nyugati, távolkeleti, netán amcsi autót akar valaki legálisan birtokba venni idehaza?
Akinek sikerült végigolvasnia, bízom benne, nem bánta meg. Láthatta, hogy egy ilyen egyszerűnek induló dologból mekkora szopóroller kerekedhet ki. Nem bántam meg, hogy végigjártam ezt az utat, rengeteg tapasztalatot szereztem. Már máshogy állok az ilyen hivatalos, „papírozós”, „mindent előírás szerint” dolgokhoz.”
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2018.04.08. at 08:44
    Permalink

    Egyáltalán nem kirívó eset. Utoljára az egyik veteránommal ugyanígy megszívtam. 3 hónap plusz vagy 200oldal papír. Jogszabályokat meg az embernek kell kitúrni és Magyar Közlönnyel bizonygatni mert a hivataloknak nagy sok esetben fingjuk nincs a hatályos jogszabályokról. És mindez úgy, hogy az ember nem megy sehova sem felkészületlenül….

Vélemény, hozzászólás?