Ola Källenius, a Mercedes-Benz és az ACEA vezérigazgatója nyílt levélben kérte az Európai Unió vezető politikusait a 2025-ös emissziós kvóta felülvizsgálatára, ugyanis szerinte ha ez nem történik meg, még komolyabb baj lehet.
A német szövetségi kancellár szerint egyetlen európai gyártónak sem szabadna büntetést fizetnie, a pénzt pedig a zöldebb technológiák fejlesztésére kellene fordítaniuk, hogy előbb teljesüljenek a kitűzött célok. De vajon van ennek értelme?
Elkerülheti a büntetést a Volvo-Polestar az idei évre, a határérték alá csökkentették ugyanis a flottájuk CO2-kibocsátását. Az ebből származó anyagi előnyt az elektromos modellek fejlesztésére szánják.
A PA Consulting napokban publikált tanulmánya átfogó elemzést közöl arról, milyen hatással lehet a vezető autógyártók profitabilitására a 2020-tól érvénybe lévő EU-s 95 gramm/km-es flottaszintű emissziós kvóta.
Nagy léptékű célkitűzést szavazott meg az Európai Parlament: 2030-ig bezárólag a 2021-es szinthez képest 35%-kal kell csökkenteni az új autók károsanyag-kibocsátását.
Jelentősen csökkenteni kell az EU-ban a kisteherautók károsanyag-kibocsátását. A szuperkredit rendszer is véget ér, az illetékesek becsuknák a kiskapukat.
A Maserati főnök Sanghajban elmondta, hogy elektromos modellben nem gondolkodik a dízellel is csak most előrukkoló cég. A hibrid és a CNG-s üzem, főleg utóbbi inkább kecsegtető és értelmes válasz a CO2-kérdésre.
A JATO felmérése szerint a legfejlettebb országokban, így például Németországban és Svédországban vásárolják a legtöbb szén-dioxidot kibocsátó autókat. Hazánk sincs előkelő pozícióban.
Több mint évi 800 ezer forintnak megfelelő fontot spórolhat meg valaki, ha jövőre egy ezres Toyota IQ-val jár dolgozni London belvárosába. Például Rolls Royce helyett.
