Harc a grammok ellen: tisztább autókat hozott a 2020-as év

2020-ban sok rossz dolog történt, az autóiparban éppúgy, mint azon túl. Egy valami mégis jó irányba mozdult el: Európában némi megtorpanás után ismét csökkenést mutatott az újonnan eladott autók átlagos széndioxid-kibocsátása. Míg az előző évtized utolsó harmadában a szabadidőjárművek fokozatosan emelkedő részaránya miatt megfordulni látszott egy több mint egy évtizede tartó, kedvező tendencia, 2020-ban ismét jó irányba mozdult el a mutató. Az Európa 21 országában eladott új autók átlagos CO₂-emissziója 106,7 g/km volt (NEDC norma szerint), 12 százalékkal kedvezőbb, mint 2019-ben. A JATO piackutató szervezet elemzői szerint a kedvező változás két tényezőnek volt köszönhető. Egyrészt hatályba léptek az új, szigorúbb károsanyag-kibocsátási korlátozások, amelyek flottájuk tisztítására kényszerítették az autógyártókat. A cél ugyebár a 95 g/km érték lenne, hiszen amennyiben a gyártók felette vannak, autónként és grammonként 95 eurós bírságot kell befizessenek az EU dedikált kasszájába, amiből aztán például a villanyautó-szerzési támogatásokat finanszírozzák. Másrészt a járvány miatt közlekedésükben korlátozott európai polgárok újraértékelték a személyes mobilitásról alkotott elképzeléseiket, és minden korábbinál nagyobb arányban vásároltak hálózatról tölthető járműveket. A 2019-es 466 ezer helyett 2020-ban több mint két és félszer több, 1,21 millió tisztán elektromos vagy plug-in hibrid gépkocsit vásároltak – mivel azonban közben a piaci összeladások zsugorodtak, a technológia megháromszorozta a piaci részesedését: az egy évvel korábbi 3,1 százalékról 10,6 százalékra nőtt az arányuk. Ezzel párhuzamosan a benzin- és dízelüzemű autók eladásai 14,7 millió darabról 8,6 millióra estek vissza: ezzel a benzinmotorok piaci részesedése 59 százalék alá, a dízeleké pedig a minden korábbinál alacsonyabb 29 százalék alá süllyedt. Különösen fontos, hogy a hálózatról tölthető, részben vagy teljesen elektromos hajtástechnológia egyre nagyobb teret nyer a szabadidőjárművek körében. A crossoverek jellemzően nagyobb gördülési és légellenállásuknak köszönhetően átlagosan 18%-kal több CO₂-t bocsátanak ki, mint egy azonos méretű személygépkocsi. Az újautó-eladások összesen 40 százalékát kitevő crossover-szegmensekben tavaly minden eddiginél nagyobb arányban jelentek meg hálózatról tölthető modellek, ami hozzájárult ahhoz, hogy a SUV-ok átlagos, súlyozott CO₂-kibocsátása egyetlen év alatt 16,2 g/km-rel csökkent. Ezek után könnyű volna arra a következtetésre jutni, hogy azok a márkák vezetik a CO₂-kibocsátási rangsort, amelyek jelentős számban adnak el akkumulátoros elektromos vagy hálózatról tölthető hibrid járműveket. A valóság azonban mást mutat: a 2020. év emissziós bajnoka ismét a Toyota lett, amely az eladásaiból rendkívül nagy arányban részesedő "öntöltő" hibrid modelleknek köszönhetően minden más autógyártónál kedvezőbb, 100 g/km alatti átlagos károsanyag-kibocsátást ért el. A Toyota csoport európai eladásainak több mint a felét, 53 százalékot tesznek ki az öntöltő hibrid modellek. Ráadásul ezen belül pont a legkeresettebb típusok esetében beszélhettünk a legnagyobb hibrid részesedésről: a Corolla, a Yaris és a RAV4, amelyek együtt a márka 2020-as európai eladásainak az 58 százalékát tette ki, átlagosan 65 százalékban találtak hibrid hajtáslánccal gazdára. Ahogyan azt már sokszor írtuk és saját méréssel is bizonyítottuk, a Toyota öntöltő hibrid hajtásláncával szerelt modellek városi forgalomban akár a menetidő 80 százalékában képesek tisztán elektromos üzemben közlekedni, így sokat tesznek az ottani emisszió csökkentéséért, miközben az akkumulátorukat nem kell külső forrásból (és külön előállítandó energiával) tölteni.
Forrás: Smarter Media