Jöhet az igazi tél! Hogyan vezessünk hóban, fagyban?

Tippek és elrettentés téli vezetéshez

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Egy-egy hózápor már ezen a héten is felbukkant hazánkban, jövő hétre pedig ismét havazás várható. Megnéztük, mennyivel nő a fékút havas, jeges úton.

Hogyan kell télen vezetni? Nehéz erre a kérdésre választ adni, hiszen alapvetően ugyanúgy, mint nyáron. Azzal a komoly különbséggel, hogy mind a téli gumiabroncsnak, mind pedig a télen jellemző vizes, havas, latyakos vagy jeges útfelületnek is más, konkrétan kisebb a tapadási tényezője, mint az ideálisnak mondható, nyári gumi + száraz út kombinációnak. Autónk lassabban fog megállni, hamarabb, kisebb tempónál fog megcsúszni. Hogy mennyivel, azt mindig az adott körülmények, az abroncs fajtája, állapota és az útfelület határozzák meg. Ezért aztán mindig érdemes óvatos próbafékezéseket tartani, hogy nagyjából tisztában legyünk az aktuális tapadással.
Biztosra sosem mehetünk, hiszen sokszor nem tudni, éppen „csak” havas útra hajtunk, vagy a hó alatt jég is rejtőzik. Utóbbi esetén ugyanis drasztikusan kisebb a tapadás, nagyobb a fékút, jóval kisebb sebességnél lesz irányíthatatlan az autó. Legalább egy üres parkolóban, vagy még jobb megoldást választva, egy vezetéstechnikai tanpályán érdemes kipróbálni, hogy mennyivel rosszabb a tapadás. Ez utóbbit persze „tankönyvből” is kinézhetjük, és már az is elég elrettentő, hogy jégen akár tízszeresére is nőhet a száraz úton jellemző fékút, ám még meggyőzőbb, ha a sofőr saját maga tapasztalja: az autó szinte nem áll meg. Cikkünk kapcsán magunk is kilátogattunk a Groupama Garancia Vezetéstechnikai Centrumba, melynek egyik különlegessége, hogy tanpályáján nedvesített műgyanta felülettel bármikor modellezhető jeges útfelület, de ráadásul szerencsénk is volt: épp leesett egy centi hó, így aztán valódi téli, havas úton is próbára tehettük magunkat, illetve kiváló téli gumikkal felvértezett, biztonsági extrákkal (távolságtartós tempomat, ráfutásgátló, ESP) teletömött tesztautónkat. Érdemes kipróbálni és megtapasztalni, segíthetnek ugyan az elektronikák, de havon, jégen azért fokozottan érezhető: a fizikának kőbe vésett törvényei vannak, amin kozmetikázni a technika vívmányai sem tudnak.
Milyen téli gumi legyen az autón?
Aki hóban is útnak indul, annak feltétlenül érdemes valódi téli gumit vásárolnia. A nyári abroncsokkal akár kétszeres fékút is adódhat a téliekhez mérten, és a négyévszakosak is leginkább itt mutatnak gyengébb teljesítményt. Természetesen téli és téli abroncs között is óriási különbség lehet, nem csak az egyes márkák és típusok, hanem konkrét példányok között is. Vásárlásnál azon túl, hogy jó képességekkel rendelkező, teszten bizonyítottat válasszunk, nagyon fontos, hogy a gumi évjáratára is figyeljünk. Ez, a DOT-számból kiolvasható "paraméter" ugyanis nagyon fontos. A gumi öregszik, és 5 éves kor után már nem tudja eredeti jellemzőit hozni. Téli abroncsoknál fokozottabban jöhetnek ki a különbségek, így esetükben gyakoribb cserére lehet szükség, mint a nyáriaknál. Komolyabban kell figyelni a profilmélységre is, míg ugyanis nyáriból egy 3 milliméteres mintázatú abroncs még kiváló, téliből már a 4 alatti sem az igazi. Amennyiben az autó abroncsai jobban kopottak, előre kell szerelni a rosszabbakat, a kormányon ugyanis még érezzük, mikor kezd veszíteni tapadásából, hátul pedig ugyanez már csak komoly megcsúszásnál, későn fedezhető fel.
Hirdetés
Elsőként havas úton fékeztünk 30 km/óráról, amely tempóról száraz úton nem egész 5 méter lenne a fékút. Havon, pedig több mint a duplája, 11 méter, azaz a különbség több mint egy átlagos autó hossza. És jégen - azaz jelen esetben a jeges útfelületet mintázó, valóban piszkosul csúszó havas műgyantán - a tízszerese, bő 50 méter. Ismételjük, 30 km/óráról, 5 helyett 50 méter a fékút, tehát a féktávolságnak a reakcióidő alatt megtett út nélküli része.
Hogy még egy kicsit szörnyülködjünk, sík út után lejtőn és emelkedőn is megnéztük, milyen is jégen autózni. Nos, a fékút még egy kicsivel, pontosabban mintegy 20 százalékkal nagyobb, több mint 60 méter volt. Kevésbé új, kopottabb abroncsokkal szintén nagyobb lett volna, de már így is szürreálisan hosszú volt a 30 km/óráról megállás. Olyan útfelületen, amin lendületből gond nélkül mászott fel jó abroncsokkal az autó. Álló helyzetből lehetett érezni, hogy emelkedőn, jégen komoly kihívás az elindulás, ESP-vel azonban viszonylag gond nélkül sikerült, s még nélküle is ment (automata váltóval némi kínlódással).

Természetesen nem csak a megállás, az irányváltoztatás, azaz a kanyarodás is komoly kihívást jelent jégen. Egy osztott (csak egyik oldalán műgyantás) szlalompályán megtapasztalhattuk, ahol havas úton elfordul az autó, ott jégen már nem. Ha ezzel, azaz az alulkormányozottsággal találkozunk, egy dolgot tehetünk: a tempót kell mérsékelni. Ha jobban tekerjük a kormányt, az csak olaj a tűzre, az autó nem fog jobban fordulni, épp ellenkezőleg, jobban csúszik és még kevésbé lesz irányítható. Míg elsőkerékhajtású autóknál főként utóbbi – azaz az alulkormányozottság – jellemző, hátsókerékhajtásúaknál (vagy hibásan, hátul kopottabb abroncsokat hordó autónál) a túlkormányozottság léphet fel. Annak kezeléséhez nem elég a tempót visszavenni, szolid ellenkormányzásra (a csúszás irányába való kormánytekerésre) is szükség van.
Utóbbi cseleket azonban profi instruktortól érdemes elsajátítani, a lényeg, hogy havon, jégen bizony sokkal kevésbé tapad az autó négy kereke. Ha azok mind hajtottak, emelkedőn haladni, elindulni könnyebben fog tudni az autó, de megállni ugyanolyan nehezen, sőt, nagyobb tömege miatt nehezebben fog. A tempót tehát mérsékelni, a féktávolságot pedig növelni kell, hiszen a fékút eleve nagyobb, és még nagyobb különbségeket szülnek az abroncsok közötti különbségek.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.31. at 05:26
    Permalink

    “Biztos érdekelte “Őket” a januári havas tájkép, vagy esetleg SPÓROLTA???, de lehet, hogy sokáig akarták élvezni az autózást. ”

    Csak ésszel vezettek, nem ész nélkül az elektronikára hagyatkozva, bízva abban.

  • 2017.10.31. at 05:26
    Permalink

    Uraim!
    A CIKK NEM ARRÓL SZÓL, HOGY KELLENEK-E ELEKTOMOS KÜTYÜK VAGY NEM! A lénnyeg nem ez, hanem az, hogy az említett útviszonyoknál, jó gumik esetén is kellő ovatossággal, az útviszonyoknak megfelelő sebességgel autózzunk, nem veszélyeztetve a közlekedők biztonságát!!!

  • 2017.10.31. at 05:26
    Permalink

    A közút az a biztonságos közlekedésre való, nem driftelésre meg farolásra. És a közúton közlekedők nagy része nem éppen egy Fittipaldi, többnyire az sem, aki egyébként azt hiszi magáról. Ezért kellenek az elektronikák, hogy bizonyos helyzetekben, bizonyos emberi hülyeségeket kivédjenek, korrigáljanak, vagy csökkentsenek.

  • 2017.10.31. at 05:26
    Permalink

    hibrid
    szerinted enyémbe nen volt abs meg tcs=esp meg még kitudja mi full full os aero saabom van minden ijen szart kivettem belőle és tunigoltam egyedi négykerékhajtás semmi se tilt le semmi se fog vissza maga a vezetés élmény bár úrvezetőknek nem való mert asszem felcsavarodnának vele az első fára. az elektronikának is van létjogosutlsága de mondd már el nekem hogy elektromos kézifékkel hogy farolgatsz vagy driftelsz??????? meg a többi ijen nem sorolom most föl

  • 2017.10.31. at 05:26
    Permalink

    Gratula a hibridnek. Bízzál csak a kütyüidbe! Majd ott fenn elgondolkozhatsz az elektronika rejtelmein!
    Az életet még senki nem tudta matematikai képlettel felírni! De sok sikert neked!

  • 2017.10.31. at 05:26
    Permalink

    Ne én meg ilyen butaságot hallottam már régen.

    A “volt benne anyag” semmit nem jelent (másrészt nem is igaz). Hogy egy törésnél egy autó hogy viselkedik az gondos tervezés eredménye. Értsd: kevesebb anyagból is lehet erősebb vázat építeni, meg több anyagból is lehet olyan rosszat, ami ütközéskor összecsuklik.

    A töréstesztek természetesen nem mindenhatók, de azért sokat elárulnak a túlélési esélyekről.

  • 2017.10.31. at 05:26
    Permalink

    Ekkora butaságot sem mostanában hallottam. A Niva állandó összkerekes. A régi nyugati és keleti autókban még volt anyag, úgyhogy egyáltalán nem biztos hogy könnyebb meghalni/sérülni egy ilyenben, mint egy új/abb autóban; ilyen esetben csak a szerencse a legfőbb mérvadó, hiába ilyen meg olyan törésteszt, légzsák, biztonsági felszerelés.

  • 2017.10.31. at 05:26
    Permalink

    Az szidja az elektromos kütyüt aki nem tudja megvenni. Nekem van és Fantsztikus a vezetési élménye. A mai üzemanyag árak mellett én tegnap is az autópályán 130Km/h-val mentem, a nagy Német meg USA stb. csatahajók csak cammogtak. Biztos érdekelte “Őket” a januári havas tájkép, vagy esetleg SPÓROLTA???, de lehet, hogy sokáig akarták élvezni az autózást.

  • 2017.10.31. at 05:26
    Permalink

    a niva el nem nagyon akad, viszont hátsókerék hajtása és virsli gumijai miatt kegyetlenül csúszik , az ütközést pedig általában nem szokás túlélni benne.

  • 2017.10.31. at 05:26
    Permalink

    kopasz
    igazad van!! amugy tényleg az elektromos szarok semmit se érnek csak rontják a vezetési élményt. egyébként lada niva se rossz ám télire

  • 2017.10.31. at 05:26
    Permalink

    Jók az ötleteid, de én inkább egy a Honvédség által kiselejtezett BMP-t vagy BTR-t vennék, feltuningolva egy Zaporozecs benzinkályhával! Nem kellennek elektromos kütyük, meg téli gumi, csak gázolaj hordószámra 🙂

  • 2017.10.31. at 05:26
    Permalink

    szerintem télire venni kell egy olcsó törhető autót. kis kerekek olcsóbb rá a jó minődégű gumi de a fékeit rakassuk rendbe. télen motorfék mindig ha manuál váltós és ha jeges az út akkor gyök kettővel kell menni és úgy talán ki lehet védeni a bajt. kerüljünk a mellékutakat mert a főutakat legalább tisztítják meg sózzák. ha mégis drága autóval kocsikázunk tél előtt alvázvédőzés tél után meg alvázmosás+ védőzés ha jót akarunk a verdánknak kb ennyi a többire rájön az ember magától

Vélemény, hozzászólás?