Na most akkor jó ez a sok Toyota-visszahívás?

Újabb Toyota-visszahívás, és ami mögötte van

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Újfent egy rakás autót érintő visszahívást jelentett be a Toyota, hát adja magát a kérdés: ez azért van, mert egyre rosszabb a minőségük?


A Toyota nagy hangsúlyt fektet arra, hogy gépkocsijai a legkiválóbb minőséget képviseljék. A gépkocsik tulajdonságait különböző módszerek segítségével folyamatosan vizsgáljuk. Időnként azonban felmerülhet, hogy valamelyik komponens vagy működési fázis nem felel meg szigorú követelményeinknek, és ilyenkor dönt a Toyota arról, hogy visszahívást rendel el az érintett gépkocsikra.


Ez áll a márkaimportőr weboldalán azzal a visszahívási kampánnyal kapcsolatban, amit a Toyota a múlt héten jelentett be. A netes hozzászólások többségéből azonban rendre az olvasható ki, hogy egyre többen vonják kétségbe a japán óriás termékeinek legendás megbízhatóságát. De miért ez a sok és gigászi, korábban botrányosnak is bizonyuló visszahívás, és mi van a háttérben?
Hirdetés
A hír: a Toyota világszerte 6,39 millió autót hív vissza különböző okokból, összesen ötféle technikai problémával. A hibák miatti személyi sérülésekről nem tud a gyár, de két tűzeset összefüggésbe hozható a problémákkal - bizonyos típusokban egyszerre egynél több hiba is jelentkezett. A nem kevesebb mint 27 modellt érintő hibák az ülések sínjeinek rögzítésénél, a légzsákhuzaloknál, a gyújtásnál, az ablaktörlők motorjánál és a kormányoszlop tartóbilincsénél mutatkoztak meg.

Magyarországon a Toyota Motor Hungary légzsákhuzalos/spirálkábeles, üléssínes és kormányoszlopos problémával hív vissza úgy 6000 autót (pontos szám nincs az átfedések miatt). Valamennyi, a visszahívási kampányban érintett gépkocsi tulajdonosa levélben kap tájékoztatást arról, mi, hogyan és mikor a teendője. A szakszervizek a javításokat térítésmentesen végzik el. Mely modellek érintettek itthon milyen észlelt hibalehetőséggel és évjárattal? Íme a részletek rövid magyarázattal, időigénnyel.
  1. Spirálkábel - RAV4 2005/10-2008/11 (97 db)
  2. Spirálkábel - Hilux 2005/02-2010/04 (2646 db)


A vezetőoldali légzsák elektromos köre tartalmaz egy úgynevezett spirálkábelt, amely egy házban elhelyezett flexibilis lapos kábel (Flexible Flat Cable – FFC). Az FFC rögzítő elemének alakja és elhelyezkedése miatt az FFC hozzáérhet a rögzítőelemhez, és megsérülhet a kormánykerék forgatása közben. Ez a sérülés az FFC-ben található légzsák-áramkörökben is kialakulhat. Ha ez előfordul, a légzsák figyelmeztető lámpája felgyullad. Ezen kívül a vezetőoldali légzsák hatástalanná válik, és egy esetleges balesetben nem nyílik ki. Emiatt megnő a vezető sérülésének kockázata. A gépkocsik ellenőrzését követően a hibás FFC kábel cseréjének időtartama várhatóan 1 óra.

  1. Vezetőoldali üléssín - Yaris 2005/06-2010/05
  2. Vezetőoldali üléssín - Urban Cruiser 2008/10-2010/05 (együttesen 721 db)



A vezetőoldali ülés, illetve a háromajtós modellekben a vezető- és az utasoldali ülés sínjében a rögzítő mechanika rugója eltörhet. Ez az ülés gyakori előre-hátra mozgatása miatt történhet. Ha a rugó eltörik, előfordulhat, hogy az ülést nem lehet rögzíteni a beállított pozícióban. Ha a gépkocsit ilyen állapotában használják, az ülés el tud mozdulni egy esetleges ütközés során. A gépkocsik ülésmechanizmusának ellenőrzését követően, ahol szükséges, a hibás üléssínt új alkatrészre fogja a márkaszerviz kicserélni. A munka előreláthatólag 40-90 percet vesz igénybe.

  1. Kormányoszlop konzol - Yaris 2005/06-2009/06 közötti
  2. Kormányoszlop konzol - Urban Cruiser 2008/12-2009/01 csak jobbkormányos (együttesen 5681 db)



A kormányoszlop konzoljának nem megfelelő szilárdsága miatt, ha a kormánykereket sorozatosan nagy erővel a végállásba forgatják, a konzolon repedés keletkezhet. Ha a gépkocsit folyamatosan ezzel a problémával használják, a kormányoszlop rögzítése megszűnhet. A gépkocsik ellenőrzése után egy kiegészítő tartóval látják el a kormányoszlop konzolját, de ahol sérülés található, ott a kormányoszlop tartószerkezetét kicserélik egy új alkatrészre. A munka a feladattól függően várhatóan 2,5-4,5 órát vesz igénybe.
Mit szólnak hozzá a tulajdonosok?
Megkérdeztünk néhány ismerős tulajdonost, olyanokat, akik régebben is érintettek voltak, s ezúttal is azok. És csupán egyikük vélekedett úgy, hogy minőségromlás állhat a háttérben, másoknak - többségben - semmi bajuk nincs a visszahívásokkal, sőt. "Kedves" szervizesekről, egyeztetés után gyors munkavégzésről számoltak be, s szerintük a Toyota megbízhatósága, minősége nem kérdéses. Biztonságban tudják magukat, jó kezekben. Vajon csak a tudálékos kommentelők és a rosszmájú firkászok tesznek/gondolnak negatív előjelet a visszahívások kapcsán?
Krajcsovits Sándor, a Toyota Motor Hungary Kft. PR és termék oktatási osztályának vezetője szerint lehet vegyes a kép, de csak fogyasztói oldalról. Visszahívnak valamit? Akkor rossz a termék, s csomó kellemetlenséggel járhat a javítása vagy cseréje – ez egyfajta érthető álláspont. Viszont ennél összetettebb a dolog, ahogy egy nagy értékű autó is rendkívül összetett – a modern járművekben például ugye több számítógép van, mint anno a Hold-program űrhajóiban volt…
Nagy pénz, nagy meccsek
Amikor visszahívásról dönt a gyár, akkor nem arról van szó, hogy kellemetlenséget, fölös macerát akar okozni a fogyasztóknak, hanem elvégzi az autóban lévő technikák kijavítását – térítésmentesen. Régebben, az autózás hőskorában a tulajdonosok kvázi természetesnek vették, hogy egyes alkatrészek tönkremennek, cseréjük pedig pénzbe kerül - nekik, a tulajdosoknak. Ma más a helyzet. A gyártók felelősségtudata, felelősségvállalása is nagyobb. Úgy kezelik a terméket, hogy nem szabad elromlania, de amikor mégis elromlik, akkor saját vagy beszállítói költségen, nem az ügyfél költségén orvosolják a problémát.
Fogyasztói oldalról persze tökéletesen mindegy, hogy valójában a gyártó hibázott-e, vagy valamelyik beszállítóját terheli a felelősség. Ez egy belső meccs, amit az is bonyolíthat, hogy nem ritkán saját tulajdonú a beszállító cég. Van ez így a Toyotánál is – képzelhetjük, milyen viták mehetnek a színfalak mögött. Hiszen súlyos milliókról, milliárdokról van szó. Dollárban. A Toyota egyébként holmi 1,2 milliárd dolláros - forintban jobb is, ha nem számoljuk ki, mekkora - bírságot kénytelen fizetni a korábbi gázpedálos sztori, annak kommunikációja vagy elhallgatása miatt, de miként Krajcsovits rávilágít, ez amerikai história, a márka amerikai tagozatának kényszerű kompenzációja a helyi hatóság felé a sajátos amerikai törvényi piaci és politikai környezetben. Európát ez az ügy nem érinti.

Még pénzügyi vonalon maradva azt is látni kell, hangsúlyozza a szakember, hogy a Toyota, mint a legnagyobb autógyártó megteheti, hogy ilyen volumenű visszahívásokat eszközöljön. Eladási darabszámban és piaci kapitalizációban, vállalati értékben is mamut a Toyota – híven tükrözi az alábbi táblázat. A márka vallja, hogy a gondoskodás nem állhat meg a tervezésnél, a gépkocsi értékesítésénél és a garanciaidő lejártánál, fontos, hogy a már idősebb használt autó akár már második vagy harmadik tulajdonosa is ugyanazt az elbírálást és törődést kapja, mint egy vadonatúj csúcsmodell gazdája. Egy-egy visszahívás költségvonzata egyébiránt az importőrt és a kereskedést indirekt módon érint, mert az adminisztrációt, az alkatrész lecserélését és a munkadíjat nem azonnal téríti meg a gyár.

PozícióCégÉrték (Mrd USD)
1.Toyota Motor Corp.167,17
2.Volkswagen AG.94,38
3.Honda Motor Co. Ltd.72,4
4.Daimler AG.64,10
5.Bayerische Motoren Werke AG.59,96
6.Ford Motor Co.51,80
7.Nissan Motor Co. Ltd.43,41
8.Hyundai Motor Co.41,50
9.General Motors Co.38,55
10.Renault SA20,29

Zárt magatartás kontra vevőelégedettség
Mi van azzal a teóriával, miszerint a visszahívás nem más, mint marketing? A költsége meg marketingköltség… Mondván ritka vendég, ritka fizetővendég az ügyfél a szalonokban, s ilyenkor jól felfogott önérdekből beviszi az autóját, s ameddig azt javítják, szétnéz a portékák közt, elmegy esetleg egy próbakörre valamelyik újdonsággal, megtalálja valami akció… Az általunk megkérdezettek egyike sem érzi így. Beviszi az autóját, beszélget, meghívják egy kávéra, kiszolgálják. Továbbá, s ez a leglényegesebb, ingyen kap új alkatrészt, s át is vizsgálják a kocsiját.
Mindig vannak fogyasztók, akik macerának tekintik ezeket a kampányokat – teszi hozzá Krajcsovits. Van egy legendás név, a megbízhatóság szinonimája, alap, hogy egy Toyota nem romlik el. És amikor kiderül, hogy a Toyota sem tökéletes, mert semmi és senki nem az, az említett pár fogyasztó negatívan reagál. De nem ez a jellemző. Akkor sem, ha a magyarországi fogyasztói magatartás eredendően zárt, azaz a vásárló nem nyilatkozik meg, de ha mégis, akkor jellemzően negatívan… Ez nem hiba, így szocializálódott a magyar társadalom – vélekedik a Toyota Motor Hungary PR és termék oktatási osztályának vezetője. A bezártság csöppet nehezíti a munkát, de összességében pozitív az ügyfelek hozzáállása

És miért lenne fontos a nyitottság? Minden vásárlói észrevétel, panasz egy nagy adatbázisba megy műszaki területi riportok formájában. Rögzítve, hogy honnan érkezett a megjegyzés. És ha egy területről több hasonló megjegyzést észlelnek a központban, ha tendenciát látnak, abból következhet a nem központilag elrendelt, hanem piaci üzenetek szülte visszahívási kampány, s a kör bezárul. A fejlesztéseket és a meghibásodásokat is befolyásolják területi sajátosságok, mint időjárás, útminőség, üzemanyag-minőség – a törökországi gyártású Corollát például az orosz/ukrán/kirgiz/izraeli stb. piacokra emelt hasmagassággal, megerősített oldalfalú abroncsokkal szerelik.
Azonos beszállítók, más visszahívások
És a fejlesztésekbe a beszállítói kört is bevonják. Ergo a felelősség is többrétegű. Itt kanyarodik vissza a történet oda, hogy egy visszahívás költsége lehet, hogy nem is konkrétan az autógyár költsége. A másik meg az, hogy a beszállítói kör eléggé szűkös, a beszállítók több gyártót is kiszolgálnak. Az egyiknek van tőkéje, hogy beszállítói problémákra reagálva ingyen javítson, míg másoknak…
Krajcsovits Sándortól még megtudtuk, hogy a visszahívott autók javítása nyilván preferenciát élvez az egyéb javításokkal szemben, s azt már csak zárásképp jegyeznénk meg, hogy visszahívási akciók más márkáknál is voltak, vannak és lesznek. Legfeljebb nem váltanak ki ekkora visszhangot, nem ilyen volumenűek. Ekkora volumenekhez ugyancsak hatalmas eladási volumenek kellenek, globális elérés, piaci erő, tőke és lássuk be, büntetés utáni dac, amolyan marketingdac is: a gázpedálos ügy és annak kezelése megrendítette volna a Toyotát? Akkor ezentúl csak azért is felvállalja a hibákat, de ki is javítja, ingyen és bérmentve. Az üzenet egyértelmű.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.29. at 10:28
    Permalink

    Félrebeszélsz szokás szerint. nem félreérthető voltál, hanem bunkó, a kettő nem ugyanaz. És ahelyett, hogy beismernéd, giliszta módjára kidumálod. Ha van emberi tulajdonság, ami egyetemesen undorító, akkor az ez. Szar ember vagy.

  • 2017.10.29. at 10:28
    Permalink

    [b] Bevallom ,jó pár évvel ezelött tényleg a Toyotát tartottam a minőség netovábbjának,de lassan kezdett ingadozni az egész legenda.A 2.5-ös dízelekkel sok baj volt (és van) a Hiluxoknál,stb. Most éppen egy új pickupot akarok venni és nam tudom eldönteni hogy Hilux legyen-e vagy Ford Ranger…És ez az új visszahívási akció is mindinkább a Ranger javára billenti a mérleget. [/b]

  • 2017.10.29. at 10:28
    Permalink

    Szerintem az van a visszahívások hátterében ami a Delphi és a General Motors kapcsolat hátterében is. Válság volt van, olcsóságban alá kell verni mindenkinek minőség meg romlik, a következmény meg ha kiderül ez.

  • 2017.10.29. at 10:28
    Permalink

    Nem attól volt gáz a Toyota hogy mennyi autót hívott vissza, hanem hogy miért és miként történt a visszahívás. Azaz letussolták, elsunnyogták, mindenkire megpróbálták kenni. Csináltak egy hülye konstrukciót ami lehetővé tette hogy egy beszállítói hiba a vevőik életébe kerüljön. Más gyártók beválltalták a vészüzemmóddal járó beégés kockázatát de ezzel a vásárlóik életét óvták.

    Visszatérve, az önkéntes visszahívás mindig jó dolog, normális vevő ilyenből arra (is) gondolat, hogy fontos a gyárnak és nem passzol le minden felelősséget a márkakereskedők felé….

  • 2017.10.29. at 10:28
    Permalink

    Részben igazad van, de a kivitelezésben -amiben egyértelműen nem árt a tapasztalat- sok új anyagot használunk, amit a “régi szakik”, akik nem olvasnak utána, nem képzik magukat nem ismerhetnek.
    Ha esetleg hallottak is róla, nem tudják annak az alkalmazási előírásait és a kivitelezés során felmerülő esetleges problémákat.
    Na, jó ne menjünk bele a részletekbe, mert nem ide tartozik.
    Egyébként hasonlóan gondolkodunk, hiszen a tapasztalat fontosságát én is hangsúlyoztam kempelennek írt válaszomban.

  • 2017.10.29. at 10:28
    Permalink

    Na akkor majdnem egyről beszélünk, csak más megközelítésben.

    “A tervezésnél még el lehet vitatkozni a hozzáértésen, mert ott valóban vannak szubjektív dolgok [b](sok elméleti szakemberrel nem is igazán értek egyet),” [/b]

    Ez az amiről beszéltem, mikor úgy fogalmaztam: “”A “tudás” az egy szubjektív dolog,…Nem minden számít valódi tudásnak, ami annak látszik””

    A kivitelezés, amiről Te beszélsz, ott a tudást meg a tapasztalat jelenti, amivel egy iskola padjait most elhagyó fiatal még nem rendelkezik, legyen akármilyen végzettsége, ami előtt akár hasra is lehet esni, még sincs valódi értéke addig, még a tapasztalatot meg nem szerzi hozzá. Az iskolából kikerülve, amit képzettségnek csúfolnak, csak egy információ halmaz, esetleg úgy nevezhető, hogy holt tudás, valódi tudássá akkor alakul, ha majd az illető tapasztalatot szerez mellé. Ez viszont idő kérdése, és nem minden esetben rövid időről van szó.

  • 2017.10.29. at 10:28
    Permalink

    Építész vagyok. Házakat tervezek és építek.
    A tervezésnél még el lehet vitatkozni a hozzáértésen, mert ott valóban vannak szubjektív dolgok (sok elméleti szakemberrel nem is igazán értek egyet), de az építés során (ez a fő profilom) már nem igen lehet mellébeszélni. Ott a minőség, a műszaki színvonal és az esztétikai megjelenés igen csak egyértelmű.

  • 2017.10.29. at 10:28
    Permalink

    Te csak azt gondolod, de ez sehol sem olyan egyértelmű, mint hiszed. De beavathatnál bennünket mi az a szakma, ahol szerinted annyira egyértelmű, és minek alapján hiszed azt, hogy tényleg az?

  • 2017.10.29. at 10:28
    Permalink

    Az ellenem irányuló ellenszenveddel és kötözködési hajlamoddal és az alpári stílusoddal elérted, hogy nem tartalak értelmes vitára alkalmasnak. Te általában ezt érdemled, de nem mindig alacsonyodok le a szintedre. Most belefutottál. 🙂
    Ez esetben kivételt teszek, mert úgy érzem félreérthető volt a beírásom.
    Ha valaki elér egy idősebb kort, akkor egyértelmű tiszteletet érdemel, ha azt más módon (viselkedés, hozzáállás) nem teszi semmissé.
    Ha valaki a kora miatt kap vezető beosztást és azt semmi más nem indokolja, csak az ott eltöltött idő ill. az ismeretségi és egyéb kapcsolatai, azt szánalmasnak tartom.
    Egy idősebb kollégának lehetnek már olyan tapasztalati ami nem a tanulástól függ, így ezzel is előnybe kerülhet egy nagyon jól képzett fiatal kollégával szemben. Ezt is lehet így elismerni és ezt eltudom fogadni. De ha sem ez, sem a tudás nincs meg, csak a kor és az említett előnyök számítanak, az számomra felháborító és igazságtalan.
    A mai világban sajnos egyre több olyan beosztás van, ahol inkább a tudás, a felkészültség, a rátermettség számít sem mint a tapasztalat. Erre akartam célozni, ha még félreérthető is voltam.

  • 2017.10.29. at 10:28
    Permalink

    [i]“Szánalmasnak tartom, amikor valakit a koráért és nem a tudásáért tisztelnek szakmai körökben.”[/i]
    Lassabban a testtel! A[b] “tudás”[/b] az egy szubjektív dolog, még szakmai körökben is!
    Nem minden számít valódi tudásnak, ami annak látszik!!! Ezt a fogalomkört még kiegészíti egy ehhez kapcsolódó sajátosság, ami így hangzik: “A legrosszabb kerék üti a legnagyobb zajt!” 🙂

  • 2017.10.29. at 10:28
    Permalink

    Megérteni azt lehet, aminek van lényege. A te mondanivalódnak nincs.

    Ez leszűrhető a mélyenszántó és csupa észérvet felsorakoztató válaszodból. Ennyire telik tőled.

  • 2017.10.29. at 10:28
    Permalink

    Egyetértek, jó autókat tudnak csinálni a japánok. Ezek a Mazdák pedig kimondottan vonzóak.

    A második mondatod viszont ebben a formájában akkora ökörség, amivel csak te tudsz megajándékozni minket. A tisztelet ugyanis még szakmai körökben is, de úgy egyáltalán minden körülmények közt kijár az idősebbeknek, mégpedig az udvariasság alapszabályai miatt. Csak a bunkók nem tudják ezt!
    Ez nem jelenti azt, hogy aki idősebb, az törvényszerűen jobban tud valamit vagy éppen mindent, de a tisztelet az jár neki. Az a gond, hogy apád nem olvassa, amit írsz. Biztos vagyok benne, hogy képen vágna. Jól tenné.

    Tudod miért te bunkó? Azért, mert a dolgok úgy vannak, hogy az idősödő szakemberek egy ponton túl, már nem képesek olyan tempóban képezni magukat. Ettől még a tisztelet kijár nekik, már csak azért is, mert5 a hozzád hasonló hólyagok is tőlük tanulnak. Bár ez rajtad egyáltalán nem látszik.

  • 2017.10.29. at 10:28
    Permalink

    Nem normális népség a japán, de azért jó autókat tudnak csinálni. 🙂
    Szánalmasnak tartom, amikor valakit a koráért és nem a tudásáért tisztelnek szakmai körökben.

  • 2017.10.29. at 10:28
    Permalink

    Ez a szemlélet mindig is megvolt a japánokban, párosulva azzal, hogy az öregebb mindig bölcsebb és még a termelésben/gyártásban sem ugathat bele akárki, hiába van jobb ötlete ha fiatal. Felfoghatatlan, hogy valakit a cégnél töltött idő miatt helyeznek vezető beosztásba, hiába nem ért hozzá. Soha többet nem dolgoznék japánok között, bár ilyen káros hagyományokat tudnak kompenzálni a heteken át tartó 20 órás “mindentacégért” műszakokkal. Na ez nekem már sok volt… 😀

  • 2017.10.29. at 10:28
    Permalink

    Nos, cégem által közel 7 éven keresztül hajtottam Toyotát. A minőséggel, megbízhatósággal teljes mértékben meg voltam elégedve, a kötelezőkön (és az említett gázpedálos mizéria miatti visszahíváson) kívül soha nem volt vele problémám.
    Kivéve egyet. Az új Avensisek ablakmosó fúvókájának hatékonysága nagy sebességnél (értsd kb 90 km/óra felett) szinte a nullával egyenlő. (A vízpermetet a levegő nyomása teljesen lenyomja, alig ér a szélvédő közepéig- karcolódik a szélvédő)
    E (nagyon bosszantó) probléma kezelése szerintem kritikán aluli volt. A végén a kapcsolattartó tulajdonképpen már nekem panaszolta, hogy Toyotáéknál olyan a szemlélet, hogy Ők tökéletes autót terveztek, ez így van jól ahogy van.
    Szintén nem értettem, hogy a világításkapcsoló miért úgy működik, hogy először automata állásba megy, majd kézibe. Ezért a xenon fény mindig kétszer kap gyújtást és tudvalévő, hogy egy kisülőlámpának “közeli halálát” többek között a begyújtások gyakorisága okozza! Célszerűbb lett volna egyik irányba “auto”, aztán “üres”, majd a másik irányba “állandóan bekapcsolva” állást kialakítani.
    Még megjegyezném, hogy cégünknél több ilyen típusú jármű is volt és a tapasztalatok nagyon megegyezőek voltak!
    Később jöttem rá, hogy ez a szemlélet honnan is ismerős! Igen, Formula1 Toyota csapat! Ez a szemlélet lett (állítólag) a vesztük, mert hogy a japán mérnökök nem hallgattak senkire.
    Mostanában mintha hasonló hangokat hallanák, csak most már egy másik japán csapattól, …. talán Honda?

Vélemény, hozzászólás?