25 éve volt a taxisblokád: tényleg drága lett akkor a benzin

1990. október 25-én csütörtökön este mintegy 65 százalékos benzináremelést jelentett be a kormány, mellyel literenkénti 56 forintra emelkedett a normálbenzin ára. Az áremelést az öbölháború miatti olajár-növekedés és a szovjet olajszállítás akadozása okozta.
A taxisok előbb az országház elé vonultak, s kérték az áremelés visszavonását, majd miután azt elutasította a kormány nevében Siklós Csaba közlekedési miniszter, a személy- és az árufuvarozók is a sztrájk, illetve a blokád mellett döntöttek. A fővárosban akkoriban több taxis dolgozott, mint New Yorkban, s a CB-rádió által akkor nálunk szokatlan módon remek kommunikációs hálózattal is rendelkeztek. Bár a CB-rádió adása nyílt volt, a taxisok így is néhány óra alatt meg tudták szervezni blokádjukat, mellyel előbb Budapest főbb útjait és hídjait zárták le, majd másnapra gyakorlatilag az egész országot és a határátkelőket is.
Érdekesség, hogy míg az áremelés előtt a havi átlagkeresetből több mint 370 liternyi üzemanyagra tellett, az áremelést követően 150 liternyivel kevesebbre. Ha a mai átlagkereseteket és az amúgy a három évvel ezelőttieknél jóval kedvezőbb üzemanyagárakat nézzük, akkor bizony azt látjuk, hogy ma 317,5 liternyi benzinre elegendő az amúgy nem túl magas, a KSH adatai szerint 103 500 forintos nettó átlagbér. Ha tehát az áremelés arányát nézzük, egyáltalán nem meglepő, hogy kialakult a demokratikus Magyarország első igazi nagy (és azóta sem látott méretű) tömegtüntetése. Egy olyan tüntetés, mely során senki sem tudhatta, miként fog reagálni az új államhatalom. A helyzet ugyan súlyos volt, de mind a rendőrség, mind a honvédség vezetői kijelentették, nem kívánnak erőszakhoz folyamodni.
A taxisokkal Budapest rendőrfőkapitánya már október 25-én este megegyezett, hogy a Lánchidat nem zárják le, s a mentőautókat, valamint az élelmiszert szállító járműveket, valamint a kivonuló szovjet csapatokat átengedik. Az országos sztrájk kialakulását követően október 26-án estére indultak meg ismét a taxisok és a kormány közötti tárgyalások: a kormány kijelentette, hogy általános üzemanyagár-visszaállításra nincs lehetőség, azonban léteznek olyan technikai megoldások, amelyek megkönnyíthetik a taxisok munkáját.
Miként azt a Wikipédia beszámolója írja, október 27-én, szombat hajnalra ideiglenes megállapodás született, ennek értelmében a taxisok felfüggesztik a blokádot, és vasárnap délelőtt folytatják a tárgyalásokat az Érdekegyeztető Tanáccsal együtt. A taxisok többsége ezzel nem értett egyet, és tovább folytatta a tüntetést. Mindeközben az országban az autós közlekedés szintén megbénult, buszok sem tudtak közlekedni. Nem volt megfelelő az élelmiszer-ellátás, volt ahol 4-5 órákat kellett sorba állni a kenyérért.
Szombaton délután 3-kor Ausztria üzemanyagszállítmányokat ajánlott fel Magyarországnak azonnali segítségként az üzemanyag-áremelés és az útlezárások miatt kialakult helyzet enyhítésére. Este 10 órakor a kormány bejelentette, hogy reális lehetőséget lát literenként 10–12 forintos kedvezményre, illetve kompenzációra. A nyugodt érdekegyeztetésnek azonban feltétele, hogy az útelzárások az egész országban megszűnjenek. A nyugodt egyeztetés azonban nem csak a taxisok felől nem indult meg: este 11-kor a Belügyminisztérium kiadott egy, a korábbi nyugodt megállapodással ellentétes, erőszakos hangvételű közleményt az országos rendőrfőkapitány, Szabó Győző aláírásával, amelyben a taxisokat felszólították a blokád beszüntetésére. A kormány a hadsereg bevetésén gondolkozott, a nemrégiben elhunyt Göncz Árpád, akkori köztársasági elnök azonban, mint a hadsereg főparancsnoka, erre nem adott engedélyt. A feszült helyzetet a Magyar Televízió Napzárta című műsora oldotta fel, amelyben Szabó Győző egyértelműen kijelentette, hogy nem lesz erőszakos rendőri beavatkozás a taxisokkal szemben.
Végül vasárnap este 9 órára fogadták el többszöri érdekegyeztető tárgyalások által a már szombaton megígért 12 forintos literenkénti kompenzációt, ezután a taxisok megszüntették a blokádot, és az utak felszabadultak. Mivel a taxisblokádot és a hozzá kapcsolódó tüntetéseket nem jelentették be az eseményt megelőzően 72 órával (ahogyan egyébként az üzemanyagár-változását sem), annak összességében (a tüntetőkkel együtt) több százezer résztvevője a hatályos törvények alapján bűncselekményeket követtek el, hiszen közérdekű üzem működését bénították meg. Végül azonban senkit sem vettek elő, ugyanis az Országgyűlés tavaszi ülésszakában Göncz Árpád köztársasági elnök a parlament elé terjesztette a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot, melyet el is fogadtak. (Halkan jegyzem meg, hogy valószínűleg ennek köszönhetően úszta meg a felelősségre vonást az a sofőr, aki szintén 1990 októberében egy zebrán sikerült elgázoljon - 8 éves koromban. Ez viszont már egy másik történet...)
(Forrás: Wikipedia, fotók: MTI)