Ennyit a jávorszarvas-tesztről: tényleg egy Xantia a rekorder?
Utánajártunk, hogy mi értelme van a bóják kerülgetésének: nagyító alatt a jávorszarvas-teszt!
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Rengeteg reakció érkezik, amelyekben a hirtelen kikerülési manőver próbáját, az úgynevezett jávorszarvas-tesztet kritizálják az olvasók. Megnéztük, mi az észrevételek alapja, így kiderült, hogy a tesztelőknek és a videók kedvelőinek miért van igaza.
Jávorszarvas-teszten a Skoda Enyaq iV, vajon jelent valamit a hétköznapokra nézve, hogy rosszul teljesített ezen a próbán? (Fotó: Youtube.com/km77)
Ehhez tesz hozzá a tény is, hogy sokszor a való életben igen jól kezelhetőnek tartott, versenypályára tervezett sportmodellek buknak csúfosat, és a legváratlanabb elektromos crossoverek vagy épp városi kisautók teljesítenek a legjobban.
A km77 adatbázisát végigfutva azt láthatjuk például, hogy egy hétköznapi Focus és egy Tesla Model 3 is könnyedén átsuhan a sikánon 83 km/órás sebességgel, míg a Porsche 992 Carrera 4S csak 80-nal tudja teljesíteni, a Macannak és a BMW M4-nek pedig már a 76 km/h is necces. Erre tesz még rá egy lapáttal, hogy egyesek szerint minden idők jávorszarvas-bajnoka a Citroën Xantia még 1999-ből. A valóságban viszont, ha mélyebben beleássuk magunkat, és minden lehetséges kérdést felteszünk, kiderül, hogy mindenre van logikus válasz, néhol a fizika, néhol pedig a tesztek igen bonyolult szabályrendszere, és annak változásai. De térjünk vissza magához a teszthez. Az első hasonló megmozdulás a Saab mérnökeitől érkezett, 1948 óta jegyzik a jávorszarvas okozta halálos baleseteket, és tesztelik autóikat az ilyen szituációk elkerülésére. Manapság kétféle tesztet is hívnak így, az egyik egy gyári tesztfolyamat, ahol az autókat teljes terheléssel 100 km/h sebességről vészfékezés után küldik át a pályán, itt nincs szó összemérhetőségről, vagy átmennek, vagy nem, ám utóbbi esetben forgalomba sem kerülnek. A másik ilyen teszt, amit mind ismerünk: amikor egy ugyanilyen pályát próbálnak meg a lehető leggyorsabban abszolválni egy típussal, itt már jóval könnyebb a rangsorolás, hiszen a sebesség, egy mérhető adat a lényeg. A skandináv teszt akkor robbant be a globális köztudatba, amikor a Teknikens Värld sofőrje 1997-ben egy sikertelen próbálkozás során kicsúszott a pályáról, a szlalomteszten pedig majdnem fejre állt az új Mercedes A-osztállyal, amit a gyártó kategóriája legbiztonságosabb modelljeként reklámozott. A Mercedes először tagadta a hibát, ám később visszahívták az érintett autókat egy komoly futómű-módosításra. Ekkor vált alapfelszereltséggé az ESP rendszer is a modellben, ami az autó stabilitásának megőrzése érdekében külön-külön képes fékezni a kerekeket.Az ESP rendszer részelemei és működése: ha kíváncsi vagy rá, hogy pontosan mi ez, ide kattintva mindent megtudhatsz róla
Ezekre a támadásokra meglepően egyszerűek a válaszok, jöjjenek hát szépen, sorban.
Először is minden autónak alkalmasnak kell lennie egyes vészhelyzetek elkerülésére, függetlenül egy "átlagos sofőr" képességeitől: ha bármilyen okból mégis egy olyan ember fogja a kormányt, aki el tudná kerülni az ütközést, akkor nem lehet az autó futóműve a szűk keresztmetszet. A teszteket végző sofőröket sem érdemes szidni, egyrészt más, jobban teljesítő autók tesztjeit is jó eséllyel ők csinálták, így nyilván nem azóta felejtettek el vezetni, másrészt rengeteg videó mutatta már be, hogy az autójuk minden csavarját ismerő tulajoknak sem szokott jobban sikerülni egy-egy hasonló akadály. Az utolsó a legbagatellebb mind közül: miért kéne a hatalmas SUV modelleknek nagyobb pálya, mint egy Fiat 500-nak, ha a valóságban is ugyanazokon az utakon járnak?Jóval nagyobb az elektromos Fiat 500-nál a Mitsubishi L200 pickup, de ettől még nem jár neki szélesebb pálya (Fotók: Youtube.com/km77)
Íme a Citroen Xantia: ez a konkrét példány még "háromkerekezett" is 5 évvel ezelőtt, amikor használtteszten nálunk járt
Ennyit változott a pálya 1999 óta: elsőre nem tűnik nagy dolognak, de az eredmények tekintetében hatalmas különbség (Fotó: Youtube.com/km77)
Az egyik Xantia a jelenlegi tesztben - bár jobb gumikkal próbálkozott, mint annak idején - meg sem tudta közelíteni a régi pályán állított rekordját (Fotó: Youtube.com/km77)
Skoda Felicia 1.3 40 kw-osommal 1 hete volt szerencsém egy hülye miatt ilyet csinálni.Óra szerint 70- nel.Simán megvolt.Pedig nem mai gép és puha a rugózása.Meglepődtem én is.( semmi elektronika, 165/70r13 téligumi ,igaz egyedül ültem benn.)
Kicsit ez olyan mintha csalást kiáltanának hogy a xantia nem teljesítette sok évvel ugyanazt a tesztet ugyanolyan pályán.
Valójában azt elfelejtik és ezt egy gépészmérnök biztos tudja, hogy ha egy merevebb oldalfalú más típusú jobban tapadó gumi van rajta kapásból teljesen megváltozik a teszt eredménye.
Amúgy ha könnyebb egy elsőkerékhajtásos autó hátulja, esély van rá hogy gyors kanyarváltásban nem leng ki annyira.
“Kicsit ez olyan mintha csalást kiáltanának hogy a xantia nem teljesítette”
A cikkből kifelejtődött, hogy a svédek nem változtattak a saját mérésükön, 1970 óta ugyanazt a pályát használják. Ennek okán az ő méréseik összevethetők egymással, csak a km77-tel nem.
https://www.teknikensvarld.se/algtest/
80-al 100-al kormányt rángatni, az álmoskönyvek szerint sem jó ómen.
Ezek a tesztek ilyen bemenő paraméterekkel, bohóckodás!
“80-al 100-al”
Szevasz, bohóc. Neked nem, de a többieknek megtanították az általános iskola alsó tagozatában a toldalékolás fortélyait : 80-nal, 100-zal.
Persze, te rögtön a “mérnöki szintet” ugrottad meg ovi után, egyből az “effektív középnyomással” :-))))
A teszt arról szól, hogy ha vészhelyzetben hirtelen ki kell kerülni egy felbukkanó akadályt, akkor melyik autó milyen sebességgel tudja ezt végrehajtani. Szó sincs arról, hogy rángassuk a kormányt nagy sebességgel. Fura, hogy egy autós portál olvasójának a jávorszarvas-teszt fogalma ennyire ismeretlen.
qq a portál futóbolondja. A múltkor arról akart meggyőzni, hogy a szögsebesség és a forgatónyomaték szorzata az effektív középnyomással egyenlő :-)))
Blikk rúzs+gyógyszereid bevétele.
Te qq, kéne már neked egy új nick neked. Megbeszélted az ápolóiddal a belső égésű motor jellemzőit? Felteszem, ők is azt mondták neked, hogy ennél nagyobb bolondot még senki nem csinálta magából egy autós portálon, mint te…
Fuss neki a képzésnek, elsőként az általános iskolával próbálkozz, ott megtanítanak majd írni.
“Fura, hogy egy autós portál olvasójának a jávorszarvas-teszt fogalma ennyire ismeretlen.”
Abból a 2 mondatból melyik jelenti ezt?
Csupán arra utaltam, hogy sok a bemenő változó, (gumi, páratartalom, hőmérséklet, út minősége stb.)
Ha pl. “Hans”-ot este lepippantotta az asszony, másképp kezeli a gépet, mint pl. “Jürgen” aki összebalhézott a asszonnyal.