Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
A gépjármű-nyilvántartás mai állapota alapján biztos, hogy bizonyos esetekben az autótulajdonos önhibáján kívül biztosítási-csalást követ majd el januártól.
Több jelentős változás is lesz a kötelező-felelősségbiztosítás rendszerében, például az, hogy megszűnik az egy hónapos átkötési időszak, a tulajdonszerzés napjától függően lehet majd biztosítót váltani. Ennél azonban fontosabb újdonság, hogy jövőre már nem az autó lökettérfogata, hanem teljesítménye alapján határozzák meg a kötelező díjtételeket. Ez főleg az idősebb autók tulajdonosainak jelent könnyítést, a nagy lökettérfogatú, de kis teljesítményű motoroknál csökkenni fog a biztosítási díj, de például a régi, 1,3 literes, 68 lóerős Swift is eggyel kedvezőbb osztályba sorolódik az új szabályok szerint. A Matiz tulajdonosok azonban bosszankodhatnak, hiába a 0,8 literes lökettérfogat, az 52 lóerő azt jelenti, nem a legkisebb, hanem az a fölötti kategóriába tartoznak majd, azaz többet fizetnek.
Motorcsere után a forgalmiban szereplő teljesítmény és a valós eltérhet. Lehet, hogy önhibáján kívül lesz biztosítási csaló az autó üzemben tartója
Azonban van néhány probléma ezzel az új rendszerrel. A legfontosabb, hogy a nyilvántartás finoman szólva se áll a helyzet magaslatán. Vegyük például a motorcserét. Régebben viszonylag szabadon lehetett új motort építeni az autókba, ilyenkor a motorszámot ugyan átírták, de a régi teljesítmény maradt a forgalmiban. Megeshet, hogy a papírokban szereplőnél kétszer erősebb motor dolgozik az autóban, kötelezőt mégis a kisebb teljesítmény után kell majd fizetnie a tulajdonosnak. Egyedi forgalomba helyezési eljárások során gyakran hasraütés-alapján került teljesítmény-érték a nyilvántartásba, különösen ha olyan helyről származott az autó, ahol nem DIN, hanem SAE vagy JIS mérési módszer alapján mérték a motorok teljesítményét.
Addig nem derül ki a turpisság, amíg a teljesítmény-mérés nem lesz műszaki vizsga követelmény
De a lóerő alapú kötelezővel igazából az a baj, hogy még mindig nem árul el semmit arról, milyen rizikós az autó üzemeltetése. Nem mindegy, hogy a 100 lóerős motor egy 800 kg-os forró ferde hátúban, vagy egy 1,5 tonnás nagyautóban dolgozik. Valójában nem a teljesítmény, hanem a teljesítmény/tömeg arány alapján lehetne a legigazságosabb a rendszer. De jelen esetben nem erről, hanem a pénzbeszedésről van szó. Amíg többségben voltak az öreg autók, a köbcenti alapján tudtak több pénzt leakasztani a biztosítók az ügyfelekről, most hogy beköszöntött a turbókorszak, hirtelen rájöttek, hogy a teljesítmény alapú számlázással tudnak többet keresni.
Chip (cheap) tuninggal turbós motoroknál akár 20-50 lóerővel is növelhető a teljesítmény
A legnagyobb kérdés azonban, mi lesz a tuningolt autókkal. Feltöltött motorokat pár tízezer forintért lehet érezhetően erősebbé tenni, tíz-húsz lóerő bőven benne van a gyártási szórásban. De nem kell különösebben nagy áldozat egy szívó benzines teljesítményének növeléséhez sem, optimalizált motorvezérlés, esetleg új vezérműtengely, kisebb ellenállású kipufogó – máris megvan a plusz tíz százalék teljesítmény. Amíg köbcenti alapján ment a kötelező, hivatalos részről különösebben senkit nem érdekelt a motor tuning, hiszen nem osztott-nem szorzott a sarcokon. A lóerő-kötelezőnél azonban igenis számít majd a motor teljesítménye. Addig érezhetik csak biztonságban magukat a tuningolt autók sofőrjei, amíg az időszakos vizsgálaton (műszaki vizsga) el nem kezdik a teljesítménymérést. Erre pedig a legtöbb fékpad alkalmas.
[kepallobal=467535]Ha bekövetkezik a baj, lehet, hogy a biztosító nem fog fizetni[/kepallobal]
Aki nem a megfelelő teljesítmény-besorolás szerint fizet kötelezőt, az biztosítási csalást követ el. Ez nem olyan szabálysértés, amit a rendőr szankcionál, hanem köztörvényes bűncselekmény. Vajon alkalmaznak-e majd méltányosságot abban az esetben, amikor bizonyítottan nem a tulajdonos, hanem a nyilvántartás hibája miatt került rossz kategóriába az autós? Vajon mi lesz azokkal az autókkal, amelyek esetleg a gyártási szórás miatt már nagyobb kategóriába tartoznak, de erről maga a tulajdonos semmit nem tud(hat)? Példa: a Mazda 2,2 literes dízelmotorja 125, 163 és 185 lóerő teljesítménnyel is választható, az egyes változatok között mindössze szoftveres eltérés van. Elég egy kis hálapénzt juttatni a szerelőnek ahhoz, hogy a kötelező szervizkor frissítse a vezérlő számítógépet, és rögtön két biztosítási kategóriát ugrott át az autó. A hardver nem változik, a szoftver is gyári marad, a garanciát és tartósságot nem befolyásolja ez az itt felvázolt elméleti lehetőség. Mégis, január elsejétől ez eggyel több biztosítási csalót jelent az utakon.
