Talpra Astra, hí’ a haza!

Hazatért a legelső szentgotthárdi Opel Astra

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Idén 20 éves a legelső hazai, szentgotthárdi Opel Astra. Ennek örömére a Közlekedési Múzeumtól a gyárba zarándokolt, elkísértük.

Szentgotthárd, Nagyboldogasszony Plébánia - hatalmas ováció és többek közt Ernst A. Hofmann, a hazai Opel gyár első igazgatója (a sofőr ajtajánál) fogadta az első Astrát

Indulási pont: a budapesti Közlekedési Múzeum, ahol az elmúlt 20 évet töltötte az Astra

Míg tavaly az Opel Magyarország ünnepelte alapításának 20 éves évfordulóját, az idei évre sokkal fontosabb évfordulók jutottak: most 20 éves az első hazai gyártású Astra, az Opel vállalat pedig 150 éves. 1862-ben jegyeztette ugyanis be cégét Adam Opel, aki először varrógépgyártással lett piacvezető. Első közlekedési eszközét, egy kerékpárt 1886-ban építette meg, s hamarosan e műfajban is meghatározó lett. A következő forradalmat, azaz az automobilizmust Adam Opel már nem élhette meg, de fiai 1899-ben már megépítették első autójukat.

Veterán és youngtimer Opelek is kísérték az első hazai Astrát


Számunkra azonban sokkal fontosabb, hogy bő 20 évvel ezelőtt a sikeres, a hazai piacon akkor még leginkább álomautónak számító Opel Magyarországra gyárat telepített. A Szentgotthárdon eredetileg a RÁBA vállalattal közösen alapított cégbe a földterületet, illetve az első csarnokot és egy irodaépületet adta a győri székhelyű RÁBA, de idővel azt kivásárolta az Opel. A hazai - minőségi, mégis olcsó, ráadásul részint németül beszélő - munkaerő egyrészt munkát és kenyeret kapott, másrészt olyan, az egész ország számára büszkeséget adó tevékenységbe kezdhetett, melyre a második világháború óta nem volt lehetőség: autót gyárthatott. Korábban ugyanis kudarcba fulladtak a Hondával folytatott tárgyalások, melyek eredményeként a japán cég Angliában alakított ki egy üzemet (Swindon), a Suzuki pedig nem sokkal, de később, 1992 októberében kezdett el Esztergomban termelni.

Az Opel dolgozóin túl egyedül Dömsödi Gábor vezethette az első Astrát - ő is jelen volt ugyanis annak gyártósorról legördülésekor, és nem utolsósorban kellően rámenős

Nem ezzel a kulccsal indul, a jelképes slusszkulcs azonban szerves része a történelmi Astrának


Az első, háború utáni magyar autó, az első Opel Astra 1992. március 13-án, egy, a mából visszatekintve kétség kívül szerencsés pénteki napon gördült le. A fehér színű, 1,6 literes, alapfelszereltségű autó mellett hirdette ki a gyár akkori, első vezérigazgatója, Ernst A. Hofmann annak alapárát, ami az 1,4 literes, 60 lóerős benzinmotorral 998 500 forint volt, ezt követően pedig a mára már múlttá lett Magyar Köztársaság első választott miniszterelnöke, Antall József által a gyártósorról levezetett „Íme az első!” feliratot viselő Astra a Közlekedési Múzeumba került. (Kapcsolódó melléklegenda, hogy a biztonsági okokból akkor már 2 éve nem vezetett miniszterelnök a nagy esemény előtt gyakorolt egy keveset, nehogy gondja akadjon az elindulással - nem akadt, az Astra könnyen vezethetőnek bizonyult.) A 20 éve múzeumban őrzött példányt most az ajándékozó, azaz az Opel rövid időre kölcsönkérte, hogy talpra állítsa, mint 1848-ban Petőfi a nemzetet.
Hirdetés

Jól bírta a mai tempót az első Astra, 1,6-os, 75 lóerős benzinmotorja a mintegy 1 tonnás karosszériával egészen élénknek mutatkozott a sofőrök szerint


Miként arról korábban beszámoltunk, egy veteránautók restaurálásában is tapasztalt Opel márkaszervizbe került a 20 éves, gyakorlatilag futásmentes Astra, hogy ott a csupán az idő múlásával is csereéretté váló gumi alkatrészeit újra váltsák. Legutoljára február végén találkozhattunk az Astrával, mikor is 20 év után elsőre, pöccre indult. Azóta gyári szerelésű Michelin MXT abroncsai helyére téli Michelin Alpinokat szereltek, hogy az Astra a márciusi, még sokszor 7 Celsius fok alatti hőmérsékletben ne az elöregedett nyári, hanem friss téli abroncsokon keljen első, a Közlekedési Múzeumból szülőhelyére, Szentgotthárdra vezető útjára.

Két igazi veterán kísérte Szentgotthárdra az Astrát. Elöl az 1911-es Opel Torpedo, középen az 1992-es Astra, hátul pedig az idén 100 éves, 1912-es Puppchen


Astra belső 1992-ből, a legelső Astra utastere!


Az Opel és az ország számára egyaránt ipartörténeti ereklyének számító, valamint a gazdasági rendszerváltást szimbolizáló Astrát az Opel azon dolgozói vezethették, akik már annak legördülésekor is a cégnél voltak – PR igazgatótól fényezőig egyaránt jutott a természetesen erősen limitált csapatba. Egy-egy youngtimer Opel a starttól kísérte rövid távon az Astrát, melyet Szentgotthárdon két magyar tulajdonú, tavaly bő 1000 kilométeres, saját lábon, hibamentesen teljesített túrával a rüsselsheimi cégközpontba zarándokolt veterán, egy 101 éves Torpedo és egy 100 esztendős Puppchen, a gyárkapuban pedig egy egész sornyi, F, G és egy J Astra is várta a hazai Astra-klub jóvoltából. És persze ne feledkezzünk meg a több száz szentgotthárdi vagy környékéről az első helyi autó tiszteletére érkezett lakosról, valamint a ma már 82. életévében járó, a gyár alapítását és indulását igazgató Ernst A. Hofman úrról sem, aki mint sokan mások, meghatottan pillantott az új autóként érkezett 20 éves négykerekűre.

Nem csak a még régebbi múlt, a jelen és a jövő, az idei Év Autójának választott, kiterjesztett hatótávú hibrid Opel Ampera is jelen volt az Astra mellett

Szegény Astra alig értheti, hogy miként került bele bő 300 kilométer a 20 évnyi ácsorgás után...


Míg büszkeséget kétségkívül a kézzel fogható, vezethető autók jobban adnak az országnak és a dolgozóknak, az Opel számára utóbbiak szinte csak mellékterméknek számítanak – míg 1992 és 1999 között 80 835 ötajtós és kombi, benzines Astra készült Szentgotthárdon, valamint még 1999-ben kínai megrendelésre 4404 Opel Vectra B-t is összeszereltek, motorból és váltóból milliószám gyártottak. A jövőt is utóbbi jelenti. Tavaly tavasszal tették le az új, őszre felépített csarnok alapját, melyben ma már azon gépek kétharmada is jelen van, melyekkel ősszel megnyílik Európa legmodernebb, 500 millió eurós befektetéssel felhúzott „Flex” motorgyára, ahol egy gyártósoron, az épp aktuális igény szerinti megoszlásban készülnek majd három- és négyhengeres benzines és dízelmotorok 1,0-1,4-1,6 literes hengerűrtartalommal. Miként azt megtudtuk, a benzinesek között várható csak 1,0 literes, mely az egyetlen háromhengeres lesz 115 lóerővel. Az 1,4-es 160 lóerőt és 240 Newtonmétert tud majd. Az 1,6-os benzines turbó 170-200 lóerős lesz, míg az 1,6-os dízel 110, 130 és 160 lóerővel, utóbbi esetén 350 Newtonméter nyomatékkal váltja majd a mostani 1,7 és 2,0 literes egységeket – elsőként a Zafira Tourerben.

Egy Astra a gyárkapuban, szabad ég alatt is áll. Ez a múzeuminál jobb felszereltségű, többek közt elektromos ablakos (további érdekesség a képen). Az előszériás példány kárpitozása az elsőétől eltérő. Érdekesség, hogy míg állványzatát már többször át kellett festeni az elmúlt 20 év során, karosszériáját még nem (Az érdekesség megfejtése: nem csak elektromos, tekerős ablakemelő is van)

A jövő a motoroké Szentgotthárdon, 1,6-os, 160 lóerős turbódízel is jön - már jövőre!


Bár autó egyelőre nem szerepel a szentgotthárdi gyár jövőképében, motorból évi félmillió (!) példányos volumen igen. Utóbbi hasznot jelent a vállalatnak és az alkalmazottaknak is, akikből tavaly 178 újat vettek fel, s az elkövetkezendő években is 200-200 szerepel a tervekben. Az Opel tehát meghatározó munkáltató Vas megyében, s ismerős az egész országban is. Ki ne emlékezne szívesen az Astra kupa egyedi, helyi építésű és magyar fejlesztésű versenyautóira vagy a rendőrautókra, melyek nem utólag átalakított, hanem speciálisan, a célnak megfelelően épített, strapabíró kárpitokkal, erősített futóművel, a versenygépekhez hasonlóan rövidített váltóáttételekkel szerelt példányok voltak. Isten éltesse az Astrákat és persze gyártóikat, az Opelt és dolgozóit!
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?