Jól áll neki a csend - Mini Cooper SE

Több mint 10 éve már annak, hogy a Mini megkezdte az elektromos jövőjének fejlesztését, ám az Amerikában kiadott 500 darabos tesztflotta valójában még a BMW i3-nak szolgált tapasztalattal. A Mininél persze már akkor számoltak azzal, hogy a csinos városi kisautó egyszer elektromos lesz, és már a tesztflottán szerepelt az elektromos Minik új, sárga emblémája, mely először a plug-in Countrymanen jelent meg.

A teljesen elektromos Mini sorozatgyártása most érkezett el, és a márka a tapasztalatait felhasználva szinte tökéletesen pozicionálta az újdonságot.

Apró érdekesség, hogy a 2008-ban készült tesztflottában kifejlesztett akkumulátorcsomaghoz képest a Mini Cooper SE-ben szereplő 32,6 kWh-s teljesen új fejlesztés, T alakban rendezték el, és a hátsó ülés alá, valamint a kardánalagútba került, ezzel az újdonság csomagtartójából egy litert sem vesz el, továbbra is 211 literes, szinte észre sem vesszük a változást.
Pedig van, igaz, nem túl sok. A legelső teljesen elektromos Minit csodás fővárosunk útjain próbálhattuk, és ha nem mondják, valószínűleg egyikünk sem veszi észre, hogy 1,5 centivel megemelték a hasmagasságát. Kellett hely az akkumulátornak, ám az emelés nem lehetett feltűnő, ezt csinosan a kerékjárati ívek fekete burkolatának vastagításával takarták el, hozzá kell tenni, hogy mesterien.

A külső még mindig nagyon aranyos, azonnal felismerhető, és mostantól az elektromos hajtású Cooper is könnyen beazonosítható lesz.

Ott van első sorban a zöld rendszám, ami sokat elárul, de teljesen új a hűtőmaszk helyére került burkolat, egyedi sárga, konnektort formázó emblémákat kapott, és a króm tanksapkáját is egy hagyományos, fényezett elemre cserélték, ide került a töltőcsatlakozó. Felnijeinek közepén is megjelenik a sárga szín, valamint egy teljesen egyedi szett is elérhető hozzá, a négyküllős, aszimmetrikus felnik pedig kimondottan csinosan állnak neki, és nagyon érdekessé teszik a megjelenését. Odabent történt még igazi érdekesség, a műszeregységet digitálisra cserélték, amit nagy örömmel látunk. Viszont a csinos keretbe három különálló kijelzőt építettek, ami sok kérdést felvet, már csak azt is, hogy miért nem egy darabból készült és miért nem lehet konfigurálható? Pozitívum, hogy az előlapja tükröződésmentes burkolatot kapott, a tűző napsütésben is tökéletesen lehetett látni rajta az információkat. Itt látjuk a töltöttségi szintet a hatótávolsággal együtt, valamint a menetmódváltásnál is a lehetőségeket. Itt aranyos megoldás, hogy a Sport mód ikonja egy piros gokart, hiszen úgyis mindenki ezzel jellemzi a Coopert, nem véletlenül. Sárgára váltott az indítókapcsoló és az elektronikus váltókarra is sárga dekor került, a menetmódválasztó pedig Sport, Mid, Green és Green+ üzemeket adhat. Utóbbi kikapcsolja a szellőzőrendszert és lényegében a gázreakciót is, a lehető legtöbbet engedi vitorlázni az autót és ügyesen gazdálkodik a töltöttséggel. Utóbbi kettőben érhető el egy egyszerű menüpont is a multimédiás kijelzőn, ahol csillagokkal értékeli vezetési képességeinket. Bár a földet ezzel az autóval sem fogjuk megmenteni a pusztulástól, mindenképp jóleső, hogy legalább a kijelzőre kerülő kis halacska kedvét jobbá tehetjük, aki lassan visszanyeri zöld színét, egyre szélesebben mosolyog és 3 csillagtól fölfelé már szaltókat is dob a vízben. Már csak érte is megéri visszavenni a gázból néha. [BANNER type="1"] Halk prüntyögéssel kel életre, D-be kapcsolva sincs kúszás, mindenképp "gázt" kell adnunk a finom guruláshoz is. Külső hanggenerátor mindenképp kerül bele a gyalogosok védelme érdekében, de bent tökéletes a csönd. Mindenféleképpen óriási erejű a visszatermelés, Sportban felér egy nagyobb fékezéssel a szimpla gázelvétel, egypedálos a vezethetőség, vagyis teljesen állóra lassul, ha levesszük a lábunkat a gázról. Sportban nagyon jó a gázreakció, de a kipörgésgátló is hatékony, egyszer sem hagyta elforogni a kerekeket, hozzá kell tenni, hogy már nyári sportabroncsokkal próbáltuk, és kellőképpen meleg is volt odakint. 0-60 km/h-ra 3,9 másodperc alatt gyorsul fel, egy rögtönzött gyorsulási versenyben ki is próbáltuk, mit tud a legerősebb Mini, a Clubman JCW ellen. Csúnyán elverte 60-ig, ami nem meglepő, mire a JCW váltója felébredt, több autó hosszát vertük rá az elektromossal, onnan tovább persze nem lett volna esélyünk, de városban ennyi már elég.

Gyors, pont eléggé, 184 lóerőnél és 270 Nm azonnali nyomatéknál többre nincs szükség.

Az elméleti hatótávolság 235-270 kilométer, ez a való életben inkább 200-at jelent, 80%-os akkuval, légkondi nélkül 170 körüli kilométerrel indultunk, ami pár gyorsítás után hamar esett le 120-ra. A becsült hatótáv ezután a megtett kilométerekkel arányosan csökkent, végül több mint 50%-os töltöttség mellett 90 kilométeres hatótávval szálltunk ki belőle. Fogyasztása 13,2-15,0 kWh/100 km, a tesztautókban az út végére 14 kWh körüli fogyasztás volt olvasható. Vezethetősége a klasszikus értékeket tökéletesen hozza, az akkumulátort mélyre építették, így a súlypont is alacsonyan maradt, egész pontosan 3 centivel még lejjebb is került, mint a Cooper S-ben. A villanymotor működése persze más, a visszatermelésre gázelvételkor számítani kell, igaz, ezzel kevesebbszer kell fékeznünk tempós kanyarban is. Csak befordítjuk a súlyos kormányt és a Cooper SE befordul, bármiféle dráma nélkül.

Ránthatunk akármekkorát a kormányon, akkor is beveszi a fordulót, teljesen igéző, ahogy egy ilyet vezetni lehet.

Az összeszerelés szokásosan prémium hangulatú, akárcsak az anyaghasználat, bár a panoráma üvegtető beépítésére már láttunk szebb megoldást is, pláne a műanyag keret helyettesítésére. Futása kemény, súlyos érzetű, a rossz utakon pattogós. Elcsépeltnek érzem a gokart jellemzőt, de keménysége, fordulékonysága még mindig ennek a kisautónak áll a legközelebb az együléses kis versenyautókhoz. Furcsa, hogy nincs hangja, de őszintén, nem is hiányzik már az a csalódás, amihez a WLTP normák vezettek az új kipufogórendszereknél. Zseniálisan jól passzol hozzá a hangmentes suhanás, és az azonnali gázreakció újjáélesztette kicsit a vezethetőségét. Hatótávolsága elmarad attól, amit már a PSA termékei is kínálnak, ugyanakkor a Cooper SE kimondottan városi autó, ennél többre pár kilométeres ingázások mellett semmi szüksége, így is elég lehet hetente egyszer tölteni. Akár 50 kW-os töltési lehetőséget kínál, mellyel 80%-ra 30 perc alatt tölthető fel, a teljes töltés ezzel 1,5 óra, fali töltőről kicsit több mint 3 órába telik. A legelső elektromos Mini kezdő listaára 10,5 millió forint, mellyel alacsonyabb áron került piacra, mint a PSA (másfélszeres akkukapacitású) elektromos kisautói. A Cooper SE legalacsonyabb S felszereltsége is kínál már alapáron Connected navigációt, első sportüléseket, automatikus klímaberendezést, riasztóberendezést, LED technológiás fényszórókat és ködlámpákat, valamint Apple CarPlay előkészítést.

Alapból is kellőképpen felszerelt, és mindenképp nagyon Mini fílingje van.

A klasszikus értékeket a helyi emissziómentes közlekedés élményével tetézi, miközben a vezetési élmény sem csorbult, sőt. A Mini Cooper SE most talán még inkább csábító, mint a modell valaha volt, kiegészíti a Mini értékeit, egy igazi kis dísz a belvárosi forgalomban, és már nem is pöfög a járókelők orra alá.