Hátulról az igazi. BMW 220d Coupé teszt

Bizony-bizony, olyan autót épített a BMW, mint még soha, mert a 2 Active Tourer névre hallgató, rövidesen itthon is megjelenő személygépjármű egyrészt egy kompakt egyterű, másrészt elöl kapar. Az is kettes, meg ez is, ez az 1-esből lett 2-es Coupé, s könnyen lehet, hogy az 1-esek és a 2-esek következő generációja már mind fronthajtással érkezik. De ne szaladjunk ennyire előre, carpe diem, élvezzük csak ki a hátsókerék-meghajtás örömeit.
[BANNER type="1"]

Mielőtt azonban még rátérnénk arra, hogy milyen is vezetni a 2-est, mármint a 2-es Coupét, tisztázzuk, hogy ilyen autója nincs a riválisoknak. Fordítva is igaz persze, hogy a BMW-nek meg nincsen hasonlója, mint az Audi A3 Sedan és a Mercedes-Benz CLA. Mert a 2-es Coupe nem négyajtós limuzin, nem is négyajtós kupé, hanem valódi, hagyományos, régimódi kupé oldalanként egy-egy bazi nagy nyílászáróval, négy üléssel és mellesleg keret nélküli ablakokkal.

A 2-es 11 centivel hosszabb az 1-esnél (és bő 7-tel az előd 1 Coupéhoz mérten), a kasztni ez esetben is a hátsó kerekeknél a legszélesebb, csakúgy, mint a csodás 4-es Coupénál. Ez azért jót tesz a kiállásának, ami szubjektív, de annyira talán nem ütős, mit a 4-esé. Még az elődhöz viszonyított 3-3 centis szélesség- és tengelytáv-gyarapodásnak köszönhetően az utastér átlagtermettel passzentosan bár, de hátul is kényelmes, s nem is csúnyán nehéz oda bemászni, majd onnét kievickélni. A belmagasságon is javítottak a mérnökök, s a csomagteret illetően szintén „találtak” 20 litert, ami így 390 literes, tisztességes méretű, ellenben szűk a nyílása. A hátsó üléstámla két részben vagy extraként 40:20:40 arányban osztva dönthető – a raktér felől is.

A műszerfal olyan, mint az 1-esé, a középkonzol tetején hatalmas képernyő trónol, logikus, írásfelismerős iDrive, tőszomszédságában széria élménykapcsoló van Eco Pro, Comfort, Sport és Sport Plus üzemmódokkal. És a menetstabilizáló kétlépcsős kiiktatását is ebből a régióból lehet elérni – fontos ám, ez ha élményautóznánk. Az élményautózáshoz a további kellékek: mély üléspozíció, állítható gerinc-, oldal- és combtámaszú ülés, ha nem is M-es, de jól magunkra húzható és elég közvetlen (változó áttételű elektromos) kormány, feszes hangolású igényes (két helyen ágyazott lengőkarra támaszkodó rugóstaggal szerelt alumínium első, ötkaros hátsó) felfüggesztés – minden adott. A kraft is.

A kraftot a tesztautóban az ezerszer próbált, főleg hidegen tolakodó hangját-kerepelését leszámítva szeretve tisztelt 20d motor szolgáltatta 4000-nél 184 lóerővel, valamint percenkénti 1750 és 2750-es fordulat között combos 380 Nm nyomatékkal. Az uszkve 1,4 tonnát 8 fokozatú automata váltósan 7,1 mp alatt repíti 100 km/órás tempóra, a végsebesség 230 km/óra. Benzines opciónak van 220i (184 LE), 228i (245 LE), unikumnak hathengeres M235i (326 LE), és hát ugyanennek a 2,0 literes dízelnek 18 d (143 LE) és 25d (218 LE) mutációja. Ugye említésre sem méltó, hogy mind turbós? Ó, és az M235i-ből létezik xDrive összkerékhajtású is, ő a leggyorsabb.

Szóval élményautózás. Eleinte valamiért nem kedveltem a kocsit, aztán amikor úgy adta, kiderült, hogy dízel-automatán is megmosolyogtatja az embert. Már Sport Plusban is kedvelhetően ügyes az autó, de minden vigyázó elektronika nem létező száját befogva lazán kontrollálható folyamatos keresztben autózás a vidám válasz. A karról és a kormány mögül is kapcsolgatható váltó gyors, a gázreakció (Sport Plusban) gyors, gyorsításnál betámaszt, emeli az orrát, és a megengedettnél messze túlmutató tempóig is töretlenül hasít a kis 2-es. A fék szokás szerint szenzációs, sportfutómű híján az oldaldőlés jelentős, de nem zavaróan.

Az egyenesfutása, az úttartása a 3-aséval vetekszik (apropó, a nyomtáv is gyarapodott elöl-hátul 4 centivel), a 17-es kerekeken a rugózási komfort nem két üres szó, fordulékony, halk, a korlátolt kilátást radarokkal kiküszöbölve parkolása sem gond. A stop-start rendszer ugrásra kész, csak működhetne finomabban. A 4,2 l/100 km-es gyári minimumfogyasztást reprodukálni nyilván hiú ábránd még akkor is, ha légellenállási együtthatója csupán Cd 0,29, s ha Eco Próban – automata váltósan – vitorlázni is lehet üzemanyag-égetés nélkül. A tesztátlag 6,3 l/100 km lett. És mennyi az annyi? Feketeleves, mint mindig. A 220d Coupé alapára 8,95 millió forint, s mire ilyen automata-bőrös-navis-radaros-xenonos-miegyébes kivitelt konfigurálunk, máris 13,73 millió az annyi. Igen, ezért a pénzért már nagyobbakat, praktikusabbakat, s megkockáztatom, hogy harmonikusabb formájúakat is kapni, de aki teheti, próbálja ki, élvezze az erőt és a hátsókerékhajtást, amíg még lehet.