Nem csak a tapadás, a fröcskölés is számít!

Hó és eső az úton - hogyan vezessünk most?

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Hó, havas eső, ónos eső és eső - leginkább ilyen csapadékokra és állandóan nedves utakra számíthatunk e héten. Hogyan vezessünk?

Szokatlanul sok csapadékot, ráadásul szokatlanul változatos formában hoz a mostani hét, hétfő reggelre 10-20 centiméternyi hó hullott az országra, majd a hőmérséklet emelkedni kezdett, a havazás havas esőbe, majd esőbe fordult, s a már lehullott hólepel is olvadni kezdett. Az autósok így hóra, latyakra és számos helyen az utakról le-, illetve elfolyni képtelen vízre számíthatnak, ami bizony a megszokott vezetési szokások felülírását igényli.
Hogyan vezessünk most? Igyekszünk adni néhány tanácsot, nem csak saját biztonságunk, hanem a többi autós, sőt mi több, a gyalogosok megóvása, azaz talán a közbiztonság érdekében is.
Az ugyebár alap, hogy bármilyen csapadék esetén az út- és látási viszonyoknak megfelelően kell sebességet választani. Miként arra téligumitesztünk is rávilágított, a száraz úthoz képest már a nedves aszfalt is jelentősen nagyobb fékutat eredményez - ezt bele kell kalkulálni a tempó és a követési távolság megválasztásába. Míg tesztünkön 60 km/óráról száraz aszfalton 11,85-16,11 méteres fékutakat mértünk, nedvesen 15,46-22,04 méteres adódott, azaz a fékút valóban sokkalta nagyobb lehet - jeges, havas útfelületen pedig hatványozottan nő a különbség.

Mit tehet az autós? Nem feltétlenül kell poroszkálni - persze még mindig jobb, mint vakmerően száguldozni, ám mindenképp ajánlott és csaknem kötelező a szokottnál komolyabb követési távolságot hagyni! Nem csak azért, mert a fékút nő, hanem azért is, mert az előttünk haladó autó - a ma már nem kötelező sárhányó híján - nedves úton folyamatosan veri fel a nedvességet, hazai körülmények között pedig az úton lévő állandó koszt is. Így aztán marad az állandó ablaktörlés és a gyakori mosószer-spriccelés. Gondoljunk erre akkor is, amikor valakit megelőzünk vagy akár csak valaki elé besorolunk! Ha nem kívánjuk szívatni a felvert koszlével, s a jelen körülmények között nem kellően biztonságos követési távolsággal, akkor az átlagosnál kétszer, akár háromszor nagyobb autóközt hagyva tegyük ezt. Talán egyszer elterjed az egymásra gondolás, a kölcsönös tisztelet és odafigyelés autós és autós között, s magunk is visszakapjuk az előzékenységet.
Hirdetés
Milyen lámpát használjunk az állandó szürkületben, egyáltalán kell-e lámpa nappal? Ha a mai autókban már ritkaságnak aligha számító automata fényszórókapcsolásra bízzuk, akkor autónk világítani fog, s akinek nincs fényszóró-asszisztense, javasoljuk, hogy szintén kapcsoljon fényszórót. Csakis tompítottat, ködfényszórót lakott területen belül semmiképp sem, s még azon kívül is legfeljebb akkor, ha a látótávolság köd miatt 100 méternél rövidebb. Amint több, kapcsolja le a vakító ködfényt és még inkább a nedves úton fokozottan szemfolyatóan éles ködzárófényt.
Mire ajánlott még figyelni? A gyalogosokra, a buszmegállókban várakozókra és a járdákon masírozókra! Hiába nincs gond a tapadással, persze mély vízben a felúszás (aquaplaning) miatt azzal is lehet szintén komoly probléma, hogy a fröcskölt vízzel akár tetőtől talpig beboríthatók az épp négykerekű lemezkabát nélküli emberek. Ne tegyük, hiszen senkinek sem esne jól. Ha komoly pocsolyát látunk, lehetőleg ne hajtsunk bele. Ha lehet, kerüljük ki, vagy lassan menjünk keresztül rajta. Nem utolsósorban azért, mert nem tudhatjuk, hogy mi van az alján. Esetleg szakadék? Láttunk már hasonlót...

A nedves út továbbá nem csak a gyalogosok és a többi autós miatt követel extra követési távolságot és óvatosabb tempóválasztást, hanem azért is, mert a nedves nem biztos, hogy csupán nedves, lehet épp jeges is. Nappal vagy a városokban hiába van fagypont feletti hőmérséklet, lakott területen kívül, éjszaka vagy a hegyekben akár nappal is bele lehet futni talajmenti fagyokba, így nem ritkán előfordul, hogy míg a városban minden latyakos és vizes, addig a városhatár után, pláne némi szintkülönbséggel, a csillogó út már jeges útfelületet jelent. Még inkább előfordulhat a hét utolsó napjaiban, amikorra a mostaninál mintegy 10 Celsius fokkal hidegebb időt jósolnak a meteorológusok. Akkor már nem csupán a felvert víz, hanem a komoly balesetveszély elkerülése érdekében is ajánlott lesz a visszafogottabb tempó és a fokozott követési távolság - városon kívül és belül egyaránt. Gondoljon erre mindenki, amikor visszafogottan poroszkáló autóst lát, inkább hunyjunk szemet a túlzott óvatosság felett, mintsem hogy amiatt mi túlvállaljuk magunkat, s okozzunk azzal balesetveszélyt magunk és adott esetben az épp túlzottan óvatos autós számára.
Indulás előtt!

Havazás után mindenképp takarítsuk le autónkat, ne út közben szórjuk el a havat - az útra és a mögöttünk haladó autókra. Ha a városból kimegyünk, akkor érdemes némi túlélő felszereléssel nekivágni az útnak. Lehet, hogy mi magunk nem is akadunk el, de előfordulhat, hogy más igen, s nekünk is várakoznunk kell a blokkolt út miatt. Élelmiszer, folyadék és a többi, korábbi cikkünkben tanácsolt dolog betárazása is ajánlott.
Mindenképp vezessünk kényelmesen, ne siessünk, a szokottnál több utazási idővel, nagyobb ráhagyással kalkuláljunk, vélhetően nem csak mi fogunk a szokottnál lassabban közlekedni, többet ér a biztos célba érés, mint késésmentességre törekvés.
Ne csak idő szempontjából legyen kényelmes a vezetés. Nagykabátban kevéssé ajánlott volánhoz ülni, például azért, mert hamar bemelegedhetünk, s azért is, mert nem leszünk képesek a talán pont ilyenkor szükséges precíz, hirtelen kormánymozdulatokra.
Mindenképp figyeljünk a látni és látszani alapszabályra, mint írtuk, kötelező a fényszórókapcsolás, s az is, hogy az autó lámpái ne legyenek hóval borítottak, a rendőr pedig a rendszám olvashatóságát is számon kérheti. Fontos, hogy legyenek tiszták az ablakok, ha kívülről ez nem is egyszerűen kivitelezhető, legalább belülről legyenek azok. Páramentesítéshez használjunk légkondicionálót, az ablakmosáshoz pedig legyen tartalék - természetesen fagyálló - szélvédőmosó az autóban - a mostanihoz hasonlóan mostoha körülmények között 100 kilométerenként akár abból is elfogyhat 1 liter.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.30. at 08:41
    Permalink

    Akár az is lehet, amúgy pont egy ilyenre tudom mit mondtak. A cég álláspontja az volt, hogy ez “szálló rozsda” ami nem tudják honnan jön, de nem az autó rohad hanem ez csak megtapad rajta:D vicc…

  • 2017.10.30. at 08:41
    Permalink

    Äruld mär el nekem, hogy a karosszeria üregeiböl amik gyärilag le vannak zärva, hogy indul el a rozsda, amig oda nem jut be a viz meg a dzsuva ami elinditsa?
    Hogy äzik be? Lezärt üregekröl beszelünk, ahova a kerek gyäri ällapotban se dobbetettel, se anelkül nem tudja beverni a vizet-sarat amig kivülröl nem sertette meg a femet ami aztän ätlyukad, vonatkoztass mär el a kasztni külsejetöl olyan ertelemben, hogy ezalatt nam csak a külsö csillogo fenyezett reszeket kell erteni hanem magät a dobokat, taposolemezt, küszöböket, stb. magyarän az alja is hozzätartozik.
    Hät most jot mosolyogsz a sajät hülyesegeden, ugyanis pontosan ugy van ahogy irod, mivel az astränak a tankbetöltö csöve pont a särvedö külsö doblemezere fogatodik fel, amit a kerek a jarat felöl vizzel es kavicsokkal ver. Az ätrohadäs oka pedig az az egyszerü teny, hogy a järatban futo tanktöltö csövön megäll a dzsuva, elöször KIVÜLRÖL ätrohasztja a lemezt, de ekkro te meg semmit nem lätsz ugyanis a tankbetöltö ajto felol magät a csövet egy gumi öleli körbe ami mögött miutän ätrohadt a doblemez szinten elkezd gyülni a kaki. Mire te ezt kivüröl eszreveszed mär maga a tankbetöltö nyiläs üregenek also fele totäl eltünt, valamint a gumi mögötti lemez nagy resze is. Egy evvel ezelött raktam rendbe a sajät kadettemen 🙂
    Egy auto üregeiben hacsak nem a fürdökädban tärolod nincs nedvesseg normälis esetben, es lätom nälad az auto külseje megegyezik azzal a felülettel amit szep szines festek borit, szoval kb. ezek utän teszek rä, hogy miröl nem gyöztelek meg 🙂

  • 2017.10.30. at 08:41
    Permalink

    Szerintem simán oxidálódik az bárhonnan ha már kezeletlen a felület, kívülről talán nehezebben mert hamarabb megszárad. Sőt, néhány márkánál újabban már ez sem kell, egyszerűen sérülés nélkül is átrohad az egész elem felületén:D Nem mondom miken láttam, szerintem mindenki kitalálja. Lényeg, hogy ezen kár vitázni mert mindkettő igaz.

  • 2017.10.30. at 08:41
    Permalink

    😀 Te el szoktad olvasni amiket írsz? A doblemez szerkezeti része az autónak mióta az önhordó kasztnit feltalálták, a dobbetét meg a nevéből is adódóan egy műanyag vagy hőformázott szövet betét amely megakadályozni hivatott magában a dobban a mechanikai sérüléseket melyeket a kerekek által felvert víz valamint homok-kavicsok okoznak.
    A komoly rozsdásodás is eredetileg kívülről indul, csak azt még senki nem veszi észre ugyanis a fém felületi korrodálódása után apró lyuk keletkezik, a kerék ahogy forog veri a vizet mint egy magasnyomású mosó, a víz bejut ezeken a pici lyukakon és teszi a dolgát immáron bent, te pedig akkor eszmélsz, mikorra átrohadt kifelé. Tehát amit te indulásnak gondolsz, az már a második fázis. Tudod olyan ez mint az öngyilkos merénylő, a robbanás ott is a repülőgép belsejéből indul, de az emberke ugyebár észrevétlenül beszivárgott 😉

  • 2017.10.30. at 08:41
    Permalink

    A gumik vizet es apro kavicsdarabokat vernek fel közvetlen a särvedöiv mögötti feneklemezre, valamint elöl a küszöbökre, a kavicsok felsertik vedöreteget, a viz meg dolgozik, de tudjuk, a te lanciäd egy technikai csoda. Teny es valo, hogy önmaga a leifegö nem menti meg a kocsit, de hozzäjärul, persze sokkal kevesbe, mint egy dobbetet.

  • 2017.10.30. at 08:41
    Permalink

    Látom, több olvasó és gk.-vezető (aki még gondolkodik!) hiányolja a sárhányót. Pedig az nemcsak azért jó, mert nem lesz annyira mocskos a sárhányó nélküli kocsit követő összes másik. Hanem bizony komoly biztonsági hatása, megelőzési feladata van! (Roland jól összefoglalta, hogy mennyire sokadlagos a “zember”-i élet a mai, pénzközpontúra alakított világban!!!)
    Szóval annyi okosságot kitalálnak, de míg nem kötelező, addig senki nem teteti föl. Viszont ha eleve úgy készítenék a járműveket, akkor mindjárt más lenne a helyzet. Mert ugye miért éppen én vigyázzak a mások kocsijára, ha az enyémre nem vigyáznak mások?!

  • 2017.10.30. at 08:41
    Permalink

    A sárfogó gumi használata azért nem kötelező mert a gyárban összeszerelt autón nincs és az autó értékesítésnél ha a gyártó így készíti el az autót akkor azt a vizsgán így kell elfogadni mert így gyári kinézetű és állapotú a kocsi.
    Az megint más kérdés hogy megrendelheted a kocsit sárfogó gumival ,vagy utólag felszereltetheted a gyárit mert a gyár készít ezt is csak sehol nem kötelező, ergó ezért nincs a MO-i kocsikon sem.

  • 2017.10.30. at 08:41
    Permalink

    Pont ezt akartam kérdezni: Miért nem kötelező a sárfogó gumi? Természetesen az átutazóktól, idelátogatóktól nem lehet megkövetelni, de az itt közlekedő autók 99,9%-a magyar. Azért voltak régen jó szabályok is. (Meg rosszak: Pótféklámpa tiltása.)

  • 2017.10.30. at 08:41
    Permalink

    Félek nem! Még mindig rengeteg beteg állat nem tartja fontosnak a hó letakarítását és a világítás felkapcsolását. Mondjuk a lámpa kapcsolás (jellemzően a környezetükbe beleolvadó színű autók tulajdonosainak nehéz feladat) Kizártnak tartom hogy ennyien lennének kezdők!

  • 2017.10.30. at 08:41
    Permalink

    Nem erted? Azert nem kötelezö mert ha fent van, akkor nem rohad olyan hamar a kocsid, nem lehet hozzä iratni az extralistähoz, meg nem kell ketnaponta vinned mosoba.
    A renszervältäskor az emberek nem voltak eladosodva devizäban, a szülö nem a tanärt fenyegette meg ha a gyerek 1-est hozott haza, a cigänyok meg nem x6,q7,touareg,cayenne füthetö-hüthetö ülesben tespedve villogtak le a pälyän, nem a rohano viläg vadkapitalista erkölcsileg fertözött es penz hatalmänak teljesen alärendelt tärsadalmi eletet eltünk. Valamint a magyar csokik mint a balaton, piros mogyoros es sport szelet magyarorszägon keszültek.
    Azt hiszem akkoriban sokkal kevesebbet hallottam, hogy ezazamaz fiatal vagy idösebb emberke külföldre keszül dolgozni mert a helyzet totälisan kilätästalan.
    Sokan azt hiszik a pesszimizmus beszel belölem es keptelen vagyok a jot meglätni a dolgokban. Neha irigylem öket 🙂

  • 2017.10.30. at 08:41
    Permalink

    Végre felhívja valaki a figyelmet arra, hogy takarítsuk le az egész autót. az ugye a kisebbik dolog, hogy a másik szélvédőjére száll a hó a mi autónk tetéje, de ha már másra nem gondolunk, legalább az jusson eszünkbe, hogy fékezésnék a tetőről lecsúszó hó simán a mi szélvédőnket teríti be.

  • 2017.10.30. at 08:41
    Permalink

    Jó kis cikk lett, és van benne pár tanács, amit máshol nem igazán olvastam még, pl. hogy ne kabátban vezessünk. Én is le szoktam venni, amint van egy kis fűtés, mert tényleg sokat akadályoz a kormányzásban, akár baj is lehet belőle.

Vélemény, hozzászólás?