Elfogadták: még több autót tiltanak ki Budapestről

Két lépcsőben szigorodik a fővárosi szmogrendelet

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Jövőre az Euro 3-as, két év múlva már az Euro 4-es emissziós normájú dízel autók forgalmát is korlátozzák a szmogriadó riasztási fokozatában Budapesten.


Sanszosan piaci következménye is lesz a fővárosi szmogrendelet szigorításának: hazánkban is eshetnek az érintett dízel üzemű autók árai. A ma elfogadott határozat szerint 2018. október 1-je után a fővárosi riasztási fokozat elrendelése esetén a korábbiakon túl korlátozzák a 7-es és a 8-as környezetvédelmi osztályú - Euro 3-as dízelüzemű - gépjárművek forgalmát is. Az intézkedéssel - mint a javaslatban rámutattak - a korlátozottak aránya az üzembentartók mintegy harmadáról gyakorlatilag 40 százalékára emelkedik. A jövő évi korlátozás ugyanakkor csak az első lépcső, egy évvel később, 2019. október 1-jével riasztási fokozat elrendelése esetén a 10-es és a 11-es környezetvédelmi osztályú - Euro 4-es dízelüzemű - gépjárművekre is vonatkozik a korlátozás, így az autók több mint felének megálljt parancsol majd a szmogriadó.
Hirdetés
Nem csak a dízel autók kapcsán szigorították a szmogrendelet, riasztási fokozatában a rendszám (így emissziós adat) nélküli robogók sem közlekedhetnek majd Budapest közigazgatási határán belül.
Megszűnik a forgalmival használható tömegközlekedés, ingyenes parkolás se lesz
A testület hatályon kívül helyezte azt a januári határozatát, amely a szennyezőbb gépjárművekkel közlekedőknek a riasztási fokozat idején lehetővé tette a helyi közösségi közlekedés ingyenes igénybevételét, továbbá módosította a parkolási rendeletet, amellyel hatályon kívül helyeznék a korlátozás által érintett gépjárművekre vonatkozó ingyenes parkolást.
A közgyűlés kimondta továbbá, hogy indokoltnak tartja a szmoghelyzetekkel kapcsolatos felsőbb szintű jogszabályi környezet felülvizsgálatát is, magyarán a budapesti szigor után újabb, országos szintű szabályzás is várható.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.26. at 13:15
    Permalink

    Jogos a felvetés, de míg azt el lehet várni, illetve rendeletileg tiltani, hogy használd az öreg autódat szmogriadó idején és helyette valamelyik alternatív közlekedési módot válaszd, arra viszont nem kényszeríthetnek, hogy megfagyj a házadban.

  • 2017.10.26. at 16:19
    Permalink

    A kéken füstölő benzines mehet nyugodtan pedig sanszos, hogy jobban szennyez mint egy euro 3 v. 4 diesel.
    Mi van a pet palackkal fűtő emberekkel. Őket kéne első körből kitiltani.

  • 2017.10.26. at 20:13
    Permalink

    Megint megy a leánykodás megint okoskodik a sok semmirevaló fasz! Már nem tudnak mibe belekötni régen a 2ütemben most meg ez! Akkor járjon a sok semmirevaló ingyenélő köcsög szamáron meg lovon! Csinálják a kontrabontot feleslegesen!

  • 2017.10.26. at 20:17
    Permalink

    2020-tól fogják – értelem szerűen az ingatlan berendezéseinél nem várható el az olyan sebtiben történő csere, mint az ingó vagyonnál. A magyar vidék egyébként boldogan fogja felszívni a Budapestről olcsón kikerülő diesel üzemű járműveket.

  • 2017.10.26. at 20:22
    Permalink

    ” A kéken füstölő benzines mehet nyugodtan pedig sanszos, hogy jobban szennyez mint egy euro 3 v. 4 diesel.”

    [i]Ez azért nem jó példa, mert amennyiben egy benzines már kékesen füstöl, az már zöldkártyát nem kap vizsgáztatáskor, (nem kaphatna), így közlekedni sem fog.[/i]

  • 2017.10.27. at 02:13
    Permalink

    Csak már 2 ütemű robogó alig van hál’Istennek, (főleg télen). Igaz, itt a rendszám nélküli robogókat emlitik. A 4 ütemű 50-esem jó bő fél literrel többet fogyasztott, mint a 4 ütemű 125-ösöm. A teljesitmény, dinamika meg nagyon különbözik.

  • 2017.10.27. at 15:55
    Permalink

    Én sem okoskodni akarok de az általad közölt fogyasztási adatok nem egy 140 LE-ős benzinmotoros személyautó jellemzői. Főleg úgy nem, ha 13-14-15 mázsás önsúlyról beszélünk.

  • 2017.10.27. at 16:40
    Permalink

    A 2 ütemű robogósok semmit sem szennyeznek, ha sokan azzal közlekednének nem lenne akkora dugó és lenne parkolóhely , de hát a sok köcsög sznobnak BMW kell mert megmutatják mijük van. Lovaskocsi kell meg ló, ja bocs az meg fingik meg szarik mi?!

  • 2017.10.27. at 18:00
    Permalink

    Valóban nehezen érthető az 50 ccm-es kis robogók tiltása. Bár a 4 ütemű Kymcom elfogyasztott 3.3-at 100 km-enként, még a 2 üteműnél könnyen előfordul a 4 liter, sőt a megpiszkáltaknál akár 6 liter is, ami már lépést tud tartani a forgalom ritmusával. Az 1,4-es kisdizel autó is elmegy 4 literből, országúton meg még kevesebbel. A légszennyezés mértéke akárhogy is nézzük, nem vonatkoztatható el az elégetett üzemanyag mennyiségétől.

  • 2017.10.27. at 18:17
    Permalink

    Nem pártolás volt a kijelentés célja, pusztán megállapítás. Diesel van az ország autóflottájában sok, amit az elmúlt 15 évben eladtak, s amiktől a tehetős (budapesti vagy oda ingázó) autótulajok most majd meg akarnak szabadulni, ez fogja elárasztani a kevésbé tehetős (vidéki) piacot olcsón. Az emberek többségének másodlagos, hogy mivel megy az autó, ha jó áron hozzájut. Mondjuk egy 1.4 68 lóerős HDI-ben vagy egy 70 lóerős 1.3 Mjet-ben azért nincsenek éves rendszerességgel több százezres alkatrészcsere lehetőségek – a problémák a koppig hegyezett 150-200 lóerőes diesel motorokkal lesznek, mert ezeket tényleg nehéz lesz rásózni akárkire a rossz hírnevük miatt. Szabadjon megjegyeznem, hogy egyébként egy modern benzines befecskendező rendszer rendbehozatala is drága mulatság tud lenni, szóval a megbízhatóságra/fenntartási költségekre mutogatni egyik vagy másik technológia mellett kicsit faramuci tud lenni, ez itt most kifejezetten a levegőminőségről szól. Az meg mondjuk lehet, hogy a gátőrnek a Tisza parton kevésbé fajsúlyos, mint egy fővárosi könyvelőnek.

  • 2017.10.27. at 19:12
    Permalink

    Dizelhez a PD fej felújitási költsége 60.000 Ft/db. Várható élettartama 250.000 km. Egy modern benzinmotor injektorra is rá lehet szánni közel ennyit. Tehát nagy különbség nincs.

  • 2017.10.27. at 20:42
    Permalink

    A kétütemű robogók szennyeznek a legjobban sajnos, nincs kipufogógáz utókezelés, egy katalizátoros autónál azért van: korom, benzol (erős rákkeltő!) stb kibocsátása óriási! Ha mindenki robogóval járna akkor lényegesen rosszabb lenne a levegő, sajnos….

  • 2017.10.28. at 01:33
    Permalink

    Kössz a linket. Nekem nem kell bemutatni a Hondát, 15 éve használom megelégedéssel. A nevem mellett annak a képét látod. 1,4 Jazz. Én is mentem vele 4,4 l/100 km-es fogyasztással, de nem az a jellemző, ahogyan a spiritmonitor első oldalán látható fogyasztási adatok sem azok. A fogyasztás, különösen a benzinesnél elsősorban hajtási mód függvénye. Aki persze leheli a gázpedált, fogyasztásra gyúr, 1 személlyel jár, annak kijöhetnek ilyen adatok, de inkább a 2-ik oldal a reálisabb. Ha már a dizelek meg lettek emlitve korábban, ugyanaz a kategória, ugyanazzal a hajtási móddal mintegy 2,5 liter/100 km-el kevesebbet üzemanyagot jelent. Ez 10,000 km alatt, amit gyorsan lefut, ez már 250 literrel kevesebb üzemanyagot jelent, 100.000 km alatt pedig 2.500 liter megtakaritásról beszélhetünk autóként, ami igen jelentős tétel.

  • 2017.10.28. at 14:46
    Permalink

    [i]“akár budapesti, akár elővárosi ember munkába járásárol beszélünk, egyszerűen nem értem egyáltalán hogyan kerül bárkinek a képbe dízel. Hiszen szerintem egyértelmű, hogy ilyen használati módra nem való a dízel motor”. [/i]

    15 éve használok párhuzamosan a Honda mellett dizeleket, több 100 ezer km-t letudva. Most pl. kettőt. Az egyik PD a másik CR motor. Nem ezt tapasztalom. Igen, ilyeneket hangoztatnak, hogy a dizel csak hosszú utakra való. Konkrétabban persze ezt senki nem támasztja alá, és főleg műszakilag nem, hogy miért?. A DPF-es dizelekre éppen emiatt a szűrő miatt persze igaz amit mondasz, de más okokat nem látok, ami miatt maga a motor, vagyis a forgattyús hajtómű, és az üzemanyag ellátási rendszere rosszabbul viselné a városi rövid utakat, mint a benzines, és emiatt idő előtti motorkárosodáshoz vezetne, előbb mint egy benzinesnél. A benzinest ugyanúgy megviselik a rövid utak mint a dizelt, sőt! Télen, állandó hideginditások miatt benzinesnél rövid utakon könnyedén a duplája ugrik a nyári hosszútávú fogy. érték. Ez nagyon nem tesz jót a benzinmotornak! A dizelnél ilyen nincs. Ami a javitásokat illeti, megvan már az a háttéripar, amiért nem magasabb egy egyszerűbb PD dizel javitási költsége sem, de erről már volt itt szó.

  • 2017.10.28. at 17:58
    Permalink

    A felmelegedés tipusonként lehet különböző, több esetben csak rossz termosztát okozhatja. Általában nagy különbség, vagyis 2-3-szoros időeltérés nincs.
    A benzinesnél a hideginditásos többletfogyasztás körülményektől változó. Azért városban, mondjuk 3 km-es szakaszoknál, állandó hideginditások közepette, minusz 10 C foknál, azaz szélsőséges helyzetben bizony felugrik a fogyasztás duplájára. A benzines igazán jól szintén csak hosszú úton fogyaszt.

  • 2017.10.28. at 19:23
    Permalink

    Azt azért hozzátenném hogy az emberek többsége nyugaton nem azért vette a dízelt mert kevesebbet fogyasztott, hanem mert általában a szabályozás kedvezett a dízelmotornak, így olcsóbban volt fenntartható (alacsonyabb adók, biztosítás). Ennek oka pesig az volt, hogy a dízel környezetkímélőbbnek minősült (min a részecskeszűrővel felszerelt euro4 esetén). Nyilván előny a fogyasztás is (az olcsóbb üzemanyagár mellett), de nem véletlen hogy a kutyának sem kellett a gázüzemű autó, az emberek nyugaton nem szeretnek feleslegesen szívni a kocsival.

    Berc: motorja válogatja, a Volvóimnak mind volt kiegészítő fűtése, amivel gyorsabban melegedett fel, mint a korábbi benzinesem. De alapjában véve az Alfa bemelegedése sem volt kellemetlenül hosszú, már akkor izzított, ha az ajtót kinyitottam.

    A dízel legnagyobb hátulótője a koromszűrő elhasználódása intenzív városi használat esetén. Pl ha kizárólag városban dugulsz minden nap, és sosem jutsz ki pályára kitisztítani a szűrőt…

  • 2017.10.28. at 20:44
    Permalink

    Kevesebb a co2 kibocsátása mint hasonló teljesítményű benzines társáé és az “okos” EU szabályozás a CO2 kibocsátás minden áron való csökkentését írja elő a gyártóknak. Ahol ez az adózási besorolás alapja ott olcsóbb (volt) a dízel fenntartás (ha jól tudom Fr.o. ilyen volt, meg valamelyik Benelux állam – Németo.-ban nem vagyok biztos). szerintem erre gondolt zold. De nem kell messze menni: náluk is jelentősen kisebb volt a dízel regadója mint a benzinesé (pl 2009-ben amikor az E90-et vettem akkor euro4-es benzinesre 1 millió, dízelre 400ezer volt a reg.adó – mindkettő kétezres 150 lovas)

  • 2017.10.28. at 20:55
    Permalink

    Még egy érdekes kérdés hogy miért terjedt el nálunk ennyire a dízel: kisebb fogyasztás, olcsóbb üzemanyag (ami ma már nem igaz) kb ezt szokták emlegetni, de ugye van még egy oka, csak erről nem illik beszélni (és persze nincs is ilyen, ez csak egy “urban legend”): magyar ember találékony aki kicsit “okos” az tudja 270-280 forintos gázolajjal tankolni az autót, aki “nagyon okos” (ők azért jóval kevesebben vannak) az meg 200 forintossal – bárhol. Ugye ezzel az árral számolva már nem is kérdés hogy miért dízelt választ valaki….

  • 2017.10.28. at 21:57
    Permalink

    Ez nem annyira “dízelbotrány” mint VW botrány. “dízelbotrányról” a hazai autós újságírók szeretnek beszélni.

    A botrány tetten érhető része eddig annyi, hogy a VW megpróbálta a hibrid helyettesítőjeként eladni a dízelt az USÁban és kiderült, hogy a homologizációhoz használt szoftver teljesen másként viselkedett, mint az utakon.

    Eddig kizárólag a VW ellen indult eljárás, pedig jópár cég főhadiszállását megszállták már nyomozók.

    A részecskeszűrő igencsak megszűri a hagyományos kormot, itthon az a gond hogy a kényes és drága alkatrészt szeretik “okosan ügyesen” karban tartani (vagyis kióttetni…)

  • 2017.10.28. at 22:09
    Permalink

    Szerintem senki sem azért vesz 30-50.000 euróért prémiumautót hogy pancsolt benzinnel spóroljon. Még használtan is elég hülyének kell lenni hogy 2000 forinton elbarmolja a motort.

    A használtautó-behozatalnál szerintem elég sokat nyom a latba hogy nyugaton aki jó autót vett, az töbnyire dízelt vett. Az összes prémiummárka vevői döntő többségben dízelt vásároltak, pl a belga piacon rengeteg 136 lóerőre lebutított 18d és 200 CDI változatot vásároltak, még 5ös BMWből is.

  • 2017.10.28. at 22:32
    Permalink

    Mivel már írtad hogy sokat utazol “nyugatra” gondolom nem M.o-n dolgozol ezért nem érted miről írtam…. 🙂 A szép az egészben hogy nem is pancsolt gázolajjal (akár prémiummal is) hajtod az autót (benzinről nem beszéltem), Bármely kútnál működik, de segítek: vajon miért van az hogy akinek fuvarozó cége van az dízel autóval jár? (vagy akár csak egy tgk, munkagép van a cégben: pl építőipar, gázszerelő, sarki kisbolt tulaj ec.)
    Szóval ha választhatsz hogy 350-ért tankolsz benzint vagy 280-ért GO-t akkor… (a 200 már csak korlátozott körnek érhető el, de az is százezres nagyságrend 😉 )

    De persze mint írtam ilyen nincs, ez csak városi legenda….

  • 2017.10.29. at 00:31
    Permalink

    Hát nem tudom, sok mindent vezettem háromhengeres japán lélekvesztőtől olasz V8-asig, villanyautótól hathengeres turbódízelig, de nem érzek akkora fétist az erőtlen varrógépekre.

    A dízel viszonylag gyorsan komoly nyomatékod ad, egy sima 2.0 TD simán lead 1000 lóerőt 2000-es fordulaton (és a divatos bebutított motoroknál egységesen 100-150-et hoz 2000-4000 között), addig lóerőt a szívóbenzines 2.0 jó ha 4000es fordulaton hoz 100 lóerőt.

    egyszer próbálj ki egy Teslát. Nagyon durva élmény…

  • 2017.10.29. at 22:08
    Permalink

    Itt arról van szó, hogy mennyit kapsz a motor csúcsteljesítményéből és mikor. A Dízelnél a csúcsteljesítmény 2000-4000 között stabilan meglehet, míg a benzinesnél csak egy szűk és ritkán használt tartományban.

    A szívóbenzineseknél van egy tartomány amiben vagy elégtelen a motor, vagy a csúcsteljesítmény aránytalanul magas. A dízel nem a csúcsmodellről szól hanem a használhatóságról. A Verseny vagy a sportkocsik (és ez nem csúcsmodellről szől) karakterisztikája nem a hétköznapi használathoz igazodik, ehhez elég sok autót vezetek…

    A Tesla fő gondja még mindig a tényleges hatótáv, amúgy igen ütőképes autót hoztak össze, én mindkettőt próbáltam, amikor a 800-1000nm hátba ver az nem mindennapi, de kanyarokban is kellemesen mozog az alacsony súlypont miatt.

    Még se F1-est se FE-t sem vezettem így nem tudom hogy melyik jobb.

    Az új NSX-ben elég sok időt töltöttem már el, de sajnos mindig csak állásban. A villanymotoros torque vectoring egy érdekes rendszer, de szerintem nem neked való 🙂

  • 2017.10.30. at 07:07
    Permalink

    Az a kérdés, hogy honnan nézed, a világ jelentősebb részén a benzin szinte ingyen van, és alig vannak adók az autókra, ott a háromlityis szivóbenya egy alapmotor, és a V8 természetes, ahogy a 20 lutyis fogyasztás se gond ha elég nagy a tank. Innen nézve kicsit furcsa is hogy Amerikában robbnatották ki a VW botrányát, bár ettől függetlenül megérdemelte a VW ha ennyire hülye volt.

    Az Európia piac mindig is szabályozás-orientált volt, többen laknak kevesebb helyen fontosabb a környezetvédelem. És a szabályozás egyrészt kedvezett a dízeleknek, mert az autóipar számára hazai pálya. Ugyanez fordítva is igaz, a japánok pl tűzzel vassal irtják az importautókat (mint lehetetlen kei kar szabályok, razziák importőröknél sok írás született e témában), evidens hogy mások nem azt a megoldást támogatják, amiben kifejezetten az európai gyártók erősek.

    Én eddig sosem estem milliós költségekbe dízellel, nem tudom mit vezetsz, de ne a saját civiced alapján álmodozz NSX-ről, próbálj ki egyet. Vagy legalább valami komolyabbat, legalább egy Accordot vagy valami Acurát, és mondjuk pár európai konkurensét.

  • 2017.10.30. at 18:21
    Permalink

    Jó pár ezer km-t leautóztam dízellel, és benzinessel is, nekem kifejezetten tetszik az előbbi karakterisztikája. (Ok, nem is versenyzésre használom őket, bár elismerem, a kipróbált 200LE celica 4×4, nem semmi élmény volt, de azt meg nem szívesen tankolnám:)
    Melegedés: 3 km és üzemi hőfokon van (nem is értem annyira az utastér/előmelegítőket)
    Javítás: a benzines astra sokkal nagyobb szívás volt, mint pld az első (’86-os) Fiat regatta ds
    Megbízható: Én tapasztalatom – Mazda motoros Ford Econovannal 200.000km (csak a méteres vízzel tudtam kinyírni) HIACE 150.000km után (használtan vettem) Fiat motorokkal (dizel is, és benzines Puntó 165.000 saját km is) sosem volt gondom; céges flotta opelek-ből csak a vectra (dízel) állta a helyét motorikusan.. meg is fogadtam, hogy biza opelt sosem veszek:)
    szóval, kinek a pap, kinek a papné
    Szép napot!

  • 2017.10.30. at 22:00
    Permalink

    Gondolom Menő kivételével senki sem akar itt hideg motorral versenyezgetni.

    Szémomra a lényeg, hogy álló helyzetben is sikerüljön olyan meleget előcsalni, ami leolvasztja a jeget az ablakról (és felmelegíti az utasteret). Ezt pedig az utsó 3 dízelem 3 percen belül tudta. Ezen felül például engem nem érdekelt hogy mennyire melegszik fel a motor, mert úgysem kell tolni neki.

  • 2017.10.30. at 22:28
    Permalink

    Mármint a tesztek szerinti CO2 kibocsátása.
    Valós körülmények között ezt sem mérték, mint ahogyan az egyéb károsanyag kibocsátást sem. Persze statisztikailag nem releváns, de a spritmonitor 100 és 150 kW nem túl régi benzines (hibridekkel együtt) és dízel fogyasztási átlagait átszámolva CO2-ra meglepő módon a benzin győz egy hangyányival (164 vs. 165 g/km CO2). Ha feltételezem, hogy a dízeleket hosszabb távra (is) használták átlagosan, mint a benzineseket, még rosszabb a helyzet, persze nem tudjuk, ki vezeti az adatait online, és ki nem. A 13,5%-os térfogati fogyasztási előny nálam is hasonló volt, pl. 1,9TDI és 1,6MPI Octavia.
    engem nem győztek meg az EU bürokraták, főleg, hogy a tényleges légyszennyező anyagok a dízeleknél sokkal rosszabbak …

    a két link pl.:
    https://www.spritmonitor.de/de/uebersicht/0-Alle_Hersteller/0-Alle_Modelle.html?fueltype=2&vehicletype=1&constyear_s=2008&power_s=100&power_e=150&minkm=10000&powerunit=2

    https://www.spritmonitor.de/de/uebersicht/0-Alle_Hersteller/0-Alle_Modelle.html?fueltype=1&vehicletype=1&constyear_s=2008&power_s=100&power_e=150&minkm=10000&powerunit=2

  • 2017.10.30. at 22:42
    Permalink

    Hát nem tudom mi minden fúthető nálad, nekem csak a hátsó ablak és a tükör meg négy ülés (meg az ablakmosó-fúvóka, amiért hihetelen 35 eurót kellett kiperkálnom rendelésnél. De mondjuk a legfontosabb (első szélvédő) nem az, mert éjszaka zavarnak a fútőszálak. A fűthető dolgokat használom, de ha nem jön meleg levegő nem olvad le az ablak, amit ugyan orvosol egy kaparó, de a párátlanításhoz akkor is jól jön.

    A kiegészítő fűtés jó móka ([url]http://support.volvocars.com/uk/cars/pages/owners-manual.aspx?mc=Y413&my=2017&sw=16w17&article=45009c3af29c494ec0a801e801991ef3[/url]), de elég furcsa a kékes füst a kocsi jobb oldalán. Viszont tényleg durván gyorsan melegít…

  • 2017.10.30. at 22:52
    Permalink

    A co2-re van egy szabványos mérés. Annak alapján lényegesen jobban szerepelnek a dízelek, és a közelmúltig ez volt a szabályozás alapja. Meglátjuk hogy a WLTP-nél mennyi idő alatt találják meg a gyenge pontokat a gyártók.

    Majdnem annyira tudományos a spritmonitor számítása mint az a tény, hogy télen sokkal kisebb fehér füstpamacsot lát az ember egy modern dízel mögött, mint egy hasonló korú benzines mögött.

  • 2017.10.30. at 23:21
    Permalink

    Ülésfűtés bőrülésnél nagyon hasznos, vagy kabrióban (felnyomja a hőérzeted, így kora tavasszal/késő ősszel is kellemes a tető nélküli autózás ha süt a nap). De amúgy tényleg felesleges (férfiaktnak egy elnyújtott vazektómia-műtét)
    Inkább egy programozható állófűtés, azért az autó is hálás lesz!

  • 2017.10.31. at 06:51
    Permalink

    Igen, a télen hidegben láthatóvá váló gőzpárára gondoltam. Tudománytalan arra következtetni hogy a két fehér füst közül melyik tisztább, de a co2 mennyiséget szeruntem jól mutatja, hogy mennyivel nagyobb a gőzpamacs, mert szemmel látható a különbség.

    Ahogy írták, az ülésfűtés a téli bőrüléshasználathoz kapcsolódik. Oda viszont nagyon hasznos.a

  • 2017.10.31. at 13:51
    Permalink

    Hát inkább olyan május eleje -szeptember vége a kabriószezon, de amikor kerülgeted egész télen akkor bizony nagyon nehéz megállni hogy a márciusi napsütéses tizenpár fokban ne vedd elő egy kicsit…

Vélemény, hozzászólás?