Még több ilyen kisautót a világnak!

Óriási káoszt látok az európai autóiparban és a fejekben is. Szerintem a „zöld politika teljesen félrement, túl erőszakossá vált az iparral szemben. Száműzni próbálnak mindenféle olyan technológiát, ami nem fér bele néhány fotelszakértő politikus eszményképébe, miközben az emberek fejébe meg tömi a reklámipar a SUV-ok nagyszerűségéről szóló téveszméket. Nem értem, hogyan is gondolhatják komolyan a környezetvédelmet úgy, hogy egyre nagyobb és pazarlóbb autókba ülhetnek az emberek, mindegy, hogy villanyhajtásúakba vagy sem. Fölösleges tömeget mozgatni, fölöslegesen nagy homlokfelületű autókkal közlekedni így is, úgy is pazarlás. De a Renault-nál ott a helyes válasz: hibrid kisautó. Ami nem is annyira kicsi, de a franciáknál is a SUV-ok fogynak jobban.

Pedig nézzetek rá, hát nem végtelenül menő a hatodik generációs Clio? Tény, hogy a képeken az eSprit ALpine felszereltséggel látható, de még anélkül is rendkívül sportos, vagány a megjelenése. A sok-sok kis Renault emblémát mintázó hűtőmaszk, a szűkre húzott és a motorháztető síkjából kiemelkedő első fényszórók, a C-alakú nappali menetfények mind-mind egyedi és látványos megoldások, amik megadják a 15 perc hírnevet a sofőrnek úgy is, hogy nem ül fent a magasban. És akkor az osztott hátsó lámpatestekről, a légterelőről és a látványos felnikínálatról nem is beszéltem, tényleg olyan mint egy kicsire hajtogatott versenyautó. Ráadásul, ahogy feljebb említettem nem annyire kicsi, még nőtt is az elődjéhez képest közel 7 centimétert, szóval most 4,11 méter hosszú a Clio magassága 1,45 méter, míg a szélessége 1,76 méter, mindez 2,59 méteres tengelytávolságon. Ideális méretű az európai városok többségébe, miközben attól sem ilyed meg, ha messzebbre kell utazni vele. A legjobban a Renault zseniális full hibrid hajtáslánca illik hozzá, de erről majd azután mesélek, hogy kicsit körülnéztünk bent is.

Hiszen itt sem végzett félmunkát a Renault. A dizájn azonnal magával ragadja a sportos autók iránt lelkesedőket, ami persze továbbra is leginkább az Alpine felszereltségnek köszönhető. De az ergonómia mindegyik modellben azonos, és jó. A digitalizációból kiveszi a részét a két hatalmas képernyő: A vezető előtt a jól leolvasható, szép grafikájú műszeregység szinte egybeolvad az infotainment érintőképernyőjével, amin Android alapú szoftver fut, google csemegékkel kiegészítve. Ez azt jelenti, hogy a legtöbben azonnal otthonosan fognak mozogni benne, ugyanakkor a fontosabb funkciógombok jól kitapintható kis kapcsolókat kaptak. Tökéletes recept napjainkra, a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad. Egyedül a bajuszkapcsolók sokaságát kell megszokni (4 db), de ezek használata aránylag hamar rutinossá válik.

A kormánykerék elsőre furcsa formája gyorsan meggyőz, amikor megfogod, mert a karimavastagság pont megfelelő, talán csak az átmérője lehetne picit kisebb, viszont a multifunkciós része is jól átgondolt. Az anyaghasználat példás, de itt megint csak nem szabad elfelejteni, hogy az Alpine változat azért ebben magasabb szintet képvisel, de azokon a helyeken, ahol azonos a többi Clióval, ott sem érezni túlzottan olcsó hatásúnak. Az ülések ebben a modellben sportosak, jó vaskos comb- és deréktámasszal tartanak, hátul pedig kiváló a tömésük, de az tény, hogy a hátsó lábtér a kategóriának megfelelő. Gyerekek jobban fogják érezni itt magukat, mint a felnőttek. A csomagtér is használható, hiszen 309 literről egy köbméter felettire bővíthető. Ugyancsak azt tudom róla elmondani, hogy átlagos felhasználás esetén maximálisan elegendő.

Na, és akkor az a bizonyos hajtáslánc. Full hibrid. Így kellett volna csinálni már évekkel ezelőtt az európai autóiparnak. Elkezdeni egy átmenetet és nem egyből a full villanyt erőltetni.  Még csak downsizingolni sem kell! A Clióban 1,8 literes, négyhengeres benzinmotor dolgozik össze egy villanymotorral. Az összteljesítmény 160 lóerő: BŐVEN ELÉG. A nyomaték 280 Nm: BŐVEN ELÉG. 1800-as fordulattól érkezik, de tökmindegy mert besegít a villanymotor ezért azonnal vehemensen gyorsít, rendkívüli a rugalmassága is szóval, ha országúton akarsz előzni, azt is lendületből tudod, hosszas matekozás nélkül, hogy akkor most elfér-e vagy sem. 180 a végsebessége és 8,3 másodperc a százas gyorsulása, de ezt csak azért írtam ide, mert így szokás. Semmitmondó számok, a lényeg az amit kifejtettem, hogy stresszmentes vele a közlekedés, mert mindig elég az ereje. Nagyon fontos, hogy ez a hibrid rendszer rendesen engedi kibontakozni a villanymotort, amit az 1,4 kilowattórás akkumulátor táplál. Sokat megy tisztán villannyal a városi használat során, a gyári vegyes fogyasztásra 4 litert jelöl meg a gyártó, nekem kerek 5 lett a teszt végén. De csak városban használva jóval kevesebbet mutatott, úgyhogy minden elismerésem ennek a hibrid rendszernek. Amelynek a sebességváltója is mindenféle idegesítő karakter nélkül teszi a dolgát. 

Vezetni kimondottan jó. A sportos külsőhöz passzol a viselkedése. A hátul csatolt lengőkaros, torziós hidas futómű feszesebb az átlagosnál. Pontos és közvetlen a kormányzás, élvezetes vele kanyarodni. Agilis kisautó,  körülbelül 1,3 tonnás üres tömeggel, minden földi jóval felszerelve. A vezetősegédjei jól működnek, idegesítő túlbiztosítottság nélkül. Könnyű kikapcsolni a felesleges csipogókat is, összességében egy nagyon felhasználóbarát autó az új Clio, ezért nem értem miért nem látok belőle sokkal-sokkal többet az utakon. Illetve azt persze értem, hogy drágán indult, amikor először megjelent a piacon, de azóta a többi kisautót is forgalmazó márkához hasonlóan a Renault is jóárasította.

Ez azt jelenti, hogy már 6 999 000 forintért is hirdetik, amivel a kedvező árú kisautók köreibe lépett és most már a full hibrid hajtáslánccal is vihető 8 999 000 forinttól 7 év, vagy 150 000 kilométer garanciával. Tudom-tudom a magyar átlagpénztárcához mérten ez sem kis pénz, főleg nem az eSPrit ALpine változatok 10 millió forint feletti ára. De már jóval elgondolkodtatóbb, és hátha még egy picit tudnak majd faragni belőle, ugyanis a piac ebbe az irányba tart.