90 éves az Opel rakétaautója

Alternatív hajtásmódokkal már a múlt század első felében is próbálkoztak. Az Opel például rakétákat szerelt egy autó hátuljára, hogy azok gondoskodjanak a mozgatásáról. Ez volt a RAK1 névre keresztelt prototípus, amelyet nagyon hamar követett a RAK2. Utóbbi már jóval futurisztikusabban hatott az 1920-as években, az aerodinamikai hatékonyságnak alászentelt karosszériájával és az oldalára szerelt szárnyakkal.





1928. május 23-án reggel a 29 éves Fritz von Opel az AVUS versenypályán beült a 24 darab szilárd tüzelőanyaggal működő rakétával meghajtott autóba és addig „nyomta” neki, amíg el nem érte a 238 kilométer/órás tempót. A RAK2 története azonban nem ennyire egyszerű.


[BANNER type="1"]



Fritz von Opel érdeklődését egy csillagász, Max Valier keltette fel a rakéták iránt. Ez az érdeklődés később a RAK1 megépítésében csúcsosodott ki, amely az Opel 4/12 modellen alapult, így jóval megszokottabb megjelenésű volt. Az Opel egyik mérnöke próbálta ki az autót, amelyet 12 rakéta hajtott és 100 km/h sebességre volt képes. A sikeren felbuzdulva készült el a RAK2, amelynek 24 rakétája már 6 tonna tolóerőt fejtett ki. A rüsselheimi tesztpálya azonban túl rövidnek bizonyult a kipróbálásához, ezért választották az AVUS pályát, ahol több ezer néző szeme láttára indították el a rakétaautót.





Az Opel folytatta a kísérletezést, megépült a RAK3 is, amellyel megdöntötték a sínen futó járművek sebességrekordját 256 km/h tempóval, majd elkészítették az Opel-Sander RAK1 repülőgépet is. Azonban az akkoriban begyűrűző gazdasági világválság hatására végül felhagytak az ilyen extrém próbálkozásokkal és a hagyományos autók fejlesztésére fordították a megcsappant büdzsét.



Nézd meg az alábbi mozgóképen is az Opel kísérleteit!