Corsa, Clio, Swift – milyen kisautót kapunk 4,5 millióért?

Sokan vannak, akik 3-4 millió forintért szeretnénk új autót venni, egyre kevesebb ilyen autó van azonban. A Dacia Sandero még éppen megkapható 4 millió forint alatt, ha viszont egy (nem is nagy) lépcsővel magasabbról vásárolnánk, akkor a Suzuki Swift, az Opel Corsa és a Renault Clio esetén egyaránt 4,5 millió forint körüli belépőre kell számítani – akciósan.


Vajon mit kapunk ennyiért?

Ha az elmúlt 2 évben egységesen jelentősen emelkedett alapárakban még nem is, az autók között már jelentős különbségek adódnak. Nézzük ABC-sorrend szerint, bár akár ársorrend szerint is az élre kerülhet az Opel Corsa, hiszen a márka saját finanszírozásával 4 349 000 forinttól, egyébként 4 499 000 forinttól adják, ami még mindig jóval kedvezőbb, mint az árlista szerinti 4 860 000 forintos ára, a Renault Clióért legkevesebb 4 399 000 forintot kell fizetni (igaz a márka finanszírozásával itt is apasztható az „alapár, a Suzuki Swift akciós alapára pedig 4 440 000 forint. Elsőre tehát a Swift tűnhet a „legdrágábbnak, ám érdemes közelebbről is megnézni a portékákat!
[BANNER type="1"]


Külső méretek szerint, legalábbis hosszban a Corsa a bajnok, ugyanakkor keskenyebb a Cliónál és alacsonyabb mindkét vetélytársánál. A külső méretek részben, de nem teljesen meghatározzák a belsőket, a belső szélesség a Clióban a legnagyobb, sőt ez a versenyző adja egyértelműen a legnagyobb csomagteret, a legkisebbet hordó Swiftnél csaknem másfélszer nagyobbat, igaz magas küszöbbel. Ugyanakkor hiába a legrövidebb a Swift, a legjobb hátsó lábteret nyújtja, s a belmagasságával is vezet, utóbbi mondjuk nem meglepő a Corsához mérten 6,2, a Clióhoz viszonyítva 5,5 centivel nagyobb magasság miatt. A belterek hangulata kapcsán elmondható, hogy míg a Corsán és a Clión szerényebb felszereltsége miatt jelentősen érződik az, hogy alapváltozatban ülünk, a Swiftnél kevésbé.
[BANNER type="2"]


Jelentős különbséget mutat az „alapmotor is, aminek persze az is az oka, hogy a Swiftnél jóval szűkebb a kínálat, nincs olyan harmatos belépő, mint a Corsánál és a Cliónál, a Swift (ha a Sportot külön modellnek vesszük) egyetlen motorral kapható: 1,2 literes, négyhengeres, ráadásul lágy hibridrendszerrel szerelt benzinessel, ami 83 lóerős teljesítményével önmagában is a trió legizmosabbja. Utóbbiról érdemes tudni, hogy már nem az, amivel az aktuális, már Japánból érkező Swift debütált, tavaly kapta a méretével és teljesítményével, valamint persze fogyasztásával is apasztott benzinmotort, amihez a korábbinál erősebb, 3 lóerős, de 50 Nm nyomatékot adó, ISG önindító-villanymotor-generátor egység csatlakozik – szíjjal. A 107 Nm csúcsnyomaték nem tűnik soknak, de az már 2800/perc fordulattól elérhető, az ISG-s stop-start pedig jóval finomabb és gyorsabb, mint a hagyományos önindítós.
[BANNER type="3"]

Míg a Swift négyhengeres, két vetélytársa csak háromhengeres benzinest ad alapáron. Motorméretben köbcenti szerint a német, akarom mondani a villámos francia áll az élen, turbó nélküli alapmotorja 75 lóerős, s a legnagyobb méretből adódóan a legjelentősebb (118 Nm) nyomatékot adja. Ezzel közel olyan jó gyorsulást tud, mint a teljesítményben élen járó Swift, s katalógusérték szerint közel olyan takarékos is. A Clio alapmotorja teljesítményével és nyomatékával is a leggyengébb, sőt ígért fogyasztásával is. Igaz, a Clio kapcsán elmondható, hogy kápéval fizetve övé a legkedvezőbb listaár, és felszereltségével, illetve annak bővíthetőségével is tud domborítani a Corsához mérten.

Nem vitás, a legnagyobb differencia az ellátmány a vizsgált „4,5 milliós kisautók között.

Míg ugyanis a Swift elég jól felszerelt, a Clio elfogadhatóra bővíthető, a Corsa alapmodellje légkondival sem kiegészíthető alapellátmányt ad, így utóbbi tényleg csak az a belépőmodell, ami viselheti a 4,5 millió alatti árcédulát, ellenben vélhetően kevesen választják ezt. Aki persze lemond a klímáról, az az alap Corsával is meglehet, hiszen többek közt elektromos (első) ablakokat és külső tükröket, Bluetooth-kapcsolatos és kihangosítós hifit, tempomatot, radaros vészfékrendszert és táblafelismerőt is ad. Utóbbi a Swithez mérten többlet, ahogyan a tolatóradar rendelhetősége is, de itt feláras a LED fényszóró, a legfőbb hiány persze a légkondi, ami legolcsóbban a Corsa „Smile 🙂 szériával érhető el, 4 949 000 Ft-tól (finanszírozással 4 849 000 Ft-tól), ott már fűthető első üléseket és szintén fűtőszálas, bőrbe húzott kormányt, tolatóradart, 7 colos érintőképernyős, Apple CarPlay/Android Auto rendszeres hifit és fáradtságszenzort is kapunk – igaz az árban feljebb lépve 4,91 millió forintért a Swiftből is megkapható a második, GL+ felszereltségű, motorban még mindig erősebb verzió.

A Clio Life alapverziója bár a Corsáéhoz hasonlóan gyengén felszerelt, sőt még audiorendszert sem adó, legnagyobb előnye az egyedül általa adott sávelhagyás-jelzőn és sávtartón túl, hogy a légkondi kérhető hozzá, így 4,6 millió forintért már kaphatunk klímás Cliót. Ha viszont tovább kívánunk lépni, nem csak felszereltséget, hanem motort is lépni kell, a második Zen ellátmányhoz már motorból is a turbós 1,0 literes TCe 90 választandó. Azzal a Clio már alapból is sokkal élhetőbb, ráadásul jobban is extrázható, ugyanakkor itt már a harmadik (GLX) ellátmányú Swift 5,3 milliós árszintjén járunk.




[BANNER type="4"]
A Swift ugyanakkor legnagyobb dobása, hogy már alapáron is teljesen élhető ellátmányt nyújt, légkondival, full LED fényszóróval, távolságtartós tempomattal és aktív vészfékrendszerrel, kormányról vezérelhető hifivel, igaz, a kormánykerék itt csak le-fel állítható. Ugyanakkor a 4,5 milliós kisautók közül egyedül a motorból is a legjobbat adó, egyedüliként lágy hibrid rendszeres Swiftről igaz, hogy 4,5 millióért tényleg józan ésszel hazavihető, használható autót kapunk. Ráadásul míg az Opel esetében a garancia alapból 2 év (korlátmentesen), a Renault esetén 3 év/100 000 km (gyári finanszírozással 5 év/100 000 km), a Suzukinál a 3 év/100 000 km általános jótálláson túl további 7 (összesen 10) év jár a hajtásláncra.

Vajon tényleg meggyőzi a vevőket a Swift? A DATAHOUSE Kft. piaci adatai szerint igen: az idei év legnagyobb számban forgalomba helyezett kisautóját tisztelhetjük benne, ami jó hír, hiszen józan választásnak is tűnik. Persze hozzá kell tenni, a magánszemélyek körében az összesített második helyezett, Év Autója díjas Toyota Yaris az első, ami ha 4,5 milliós semmiképp sem tud lenni, 5 millió alá azért még épp be tudják nyomni az 1,0 literes, 72 lóerős bázisverzió akciós alapárát, és annyiért már klímás, távtartós tempomatos, érintőképernyős hifis, tehát nem is olyan nagy ugrás, persze százalékosan több mint 10%-os.