Így tankolsz majd hidrogént a jövőben!
Hidrogén töltőállomás testközelből: eláruljuk, miként működik!
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Az üzemanyagcellás modellek alapja mellett a belsőégésű motorok megmentője is lehet a hidrogén a jövőben: mutatjuk, hogy néz ki testközelből egy töltőállomás, illetve miként működik maga a töltés. Lehet, hogy néhány évtized múlva ilyen lesz a tankolás?
Sokan tekintik a jövő üzemanyagának a hidrogént, ám még ők sem feltétlenül ismerik a tankolás menetét
Így néz ki egy hidrogén-töltőállomás a hozzá tartozó kompresszorral, ezen kívül egy tartályra is szükség van a tároláshoz, akárcsak a benzin, a gázolaj és az LPG esetében
A hidrogén ugyanis nagy nyomáson kerül a rendszerbe, ezért tökéletes, lég- és nyomásvesztés-mentes csatlakozásra van szükség, amelyet az autó és a töltőfej oldaláról is le kell zárnia egy szelepnek, ha épp nincs hozzá csatlakoztatva semmi.
Ezáltal sokkal inkább az LPG rendszerre hasonlít a tankolási folyamat, amelyet a legtöbb töltőállomáson csak a kút alkalmazottai végezhetnek, nem véletlenül. Ha ugyanis akár az autó, akár a töltőállomás csövébe levegő kerül, vagy nyomásvesztés alakul ki, az tönkreteheti a működést, illetve a nyomáson tárolt éghető anyagot sem célszerű a levegőbe kiengedni. A töltőállomásokra pedig rengetegen járnak olyanok is, akiknek egy hétköznapi, benzines vagy dízel autó megtankolása is problémát jelent, pedig ott aligha lehet bármit elrontani, és ha mégis sikerül, akkor sincs veszve semmi, legfeljebb le kell ereszteni egy tankot.A hidrogén-töltőpisztoly közelről: közel sem olyan egyszerű szerkezet, mint azt hinnéd, pedig ez még a "butább", haszonjárműveknek szánt eszköz
Erre jelent megoldást a már említett sűrítés, ám ez sem olyan egyszerű, hogy akkor a legnagyobb még biztonságos sűrítéssel kell dolgozni, és kész.
Minél tovább sűrítjük ugyanis a hidrogént, annál drágább lesz a mutatvány, éppen ezért a fő szempont az volt, hogy megtalálják a tökéletes arany középutat. Annyira sűrítették a hidrogént a szabvány meghatározásakor, amennyire az átlagos hidrogénautóban rendelkezésre álló helyre beférő tartályokkal egy mai autó elvárt hatótávolságát tudják hozni, így született meg a 700 bar. A haszonjárművek, például buszok és teherautók esetében már jóval kisebb gondot jelent az üzemanyagtartályok elhelyezése, így nincs szükség ekkora sűrítésre, bőven elég a 350 bar, ehhez viszont más kompresszorra és töltőfejre lesz szükség. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a legtöbb töltőállomás egy úgynevezett puffertartályt is alkalmaz, ahol mindig a töltéshez megfelelő nyomáson áll rendelkezésre a hidrogén. Vannak ugyanis autók, amik nem engedik enélkül a töltést, ilyen például a Toyota Mirai is. Éppen ezért nem is kompatibilisek a töltőpisztolyok, és még ha sikerülne is rácsatlakoztatni a nem megfelelő rendszert a járműre, akkor sem engedné a kút a tankolást. Az autó töltőcsatlakozója és a pisztoly ugyanis infrán (tudod, amivel a két mobiltelefont összeérintve adatokat küldtünk közel 20 évvel ezelőtt) kommunikálnak egymással és ellenőrzik, hogy biztosan az a nyomás található-e a csőben, ami az autóban.Tankolás "élesben": ha nem stimmel a pisztoly, vagy nem tud kommunikálni egymással az autó és a kút, akkor nem fog tölteni a kútoszlop, nehogy kárt okozzanak egymásban
A személyautóknak szánt pisztoly és a Toyota Mirai töltőnyílása
A hidrogént kilogrammban mérik a töltőállomásokon
A hidrogén üzemanyagcellás autó tiszta vízgőzt bocsát ki működés közben
De ha ez mind ilyen egyszerű, akkor miért nincs még minden tele hidrogénkutakkal és hidrogénüzemekkel? A válasz ismét egyértelműbb, mint hinnéd.
Az új módszerek elterjedése, így a hidrogén üzemanyagként történő felhasználása is piaci alapon történik, a villanyautók relatíve egyszerű töltése mellett nehéz így érvényesülni, hiszen a legtöbb felhasználónak elég a ma már elérhető, akár 400-500 kilométeres hatótáv és a nagyjából egy órás villámtöltés. Így nincs meg a szükséges kereslet - főleg töltőállomás híján - a hidrogénhajtásra, ami elegendő lenne ahhoz, hogy megérje egy töltőállomás nagyjából 0,5-1 milliárd forintos telepítése. Ez azonban egy önmagát beteljesítő jóslat, ezen logika mentén örökké benzinnel és gázolajjal járnánk, így valahol meg kell törni a kört.Itt jönnek a képbe a hidrogénbuszok, amelyből állítólag egy mindösszesen 20 darabos flotta elég lenne ahhoz, hogy megérje az adott településen olyan hidrogén-töltőállomást nyitni, amelyet az autósok is használhatnának.
Akad azonban egy másik probléma is, ami nem más, mint az elektromos hálózat esetleges felkészületlensége. Ismét nem kívánunk túlságosan belemenni a részletekbe, hiszen elsősorban az autósok szemszöge a lényeg ebben a cikkben, de maradjunk annyiban, hogy nem lehet akárhová hatalmas napelem-parkokat felhúzni, ezeket be is kell kapcsolni az ország elektromos rendszerébe. Ha ez nem valósítható meg, csak komoly, több milliárd forintból és még több év alatt kivitelezhető módon, az a kereslet esetleges megléte mellett is útját állhatja egy ilyen projektnek.A hidrogénbuszok hozhatják el a megoldást a kisebb üzemanyagcellás járművek elterjedése terén is: kérdés, hogy lesz-e olyan város Magyarországon, aki be meri vállalni ezt a lépést