Olajat az autóba! De milyet?

Milyen olajat töltsünk autónkba?

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Olajválasztáskor hiába irányítja mindenki a kezelési kézikönyv felé az autóst, ha az több lehetőséget is ad. Segítünk benne eligazodni.


Az autójával törődni kívánó, így az olajszintet is nyilván rendszeresen ellenőrző autós sok esetben hiába nyitja ki járgánya kézikönyvét az után kutatva, hogy olajcserekor vagy utántöltéskor mely lenne a legmegfelelőbb kenőanyag, ugyanis legtöbb esetben többféle olajat is talál ott.
Vegyünk például egy 2005-ös Chevrolet Sparkot, melynek kézikönyve egyértelműen felszólít: "Mindig legalább API-SL (ILSAC GF-III) minőségű vagy magasabb besorolású olajat használjon". Ezen kívül pedig megjegyzi: "Az olaj viszkozitását a külső hőmérséklet szerint kell megválasztani. Rövid hőmérséklet-ingadozás miatt nem szükséges viszkozitást váltani". Továbbá egy hőmérő alapján -30 és +30 Celsius fok közé SAE 5W-30, -20 és +30 közé SAE 10W-30, -15 és +40 Celsius közé pedig SAE 15W-40 olajat javasol.
Ez alapján tehát még közel sem tudja a mezei autós, hogy milyen olajat vegyen autójába, a hazai hőmérsékleti viszonyok alapján talán a 15W-40-es tűnne a legésszerűbbnek a könyv alapján, pedig messze nem az.
A legfontosabb a teljesítményszintre, azaz az olaj minőségére való figyelés, ezt az American Petroleum Institute laboratóriumi és fékpados vizsgálatai alapján kapják meg a motorolajok. A legfrissebb, API-SN jelölést 2010 októberében vezették be, ez a minősítés már kifejezetten turbós, részecskeszűrős, illetve E85-üzemanyaggal is hajtható motorokhoz is megfelel. A ma érvényben lévő minősítések közül az SM 2004. november 30-án született, s ez utóbbi a korábbiaknál jobb oxidáció ellenállást, fokozott lerakódás elleni és kopásvédelmet, valamint megbízhatóbb alacsony hőmérsékleti teljesítményt követel meg az olaj teljes élettartama során. A mai motorolajokból egyébként még SL (főként a 2004 előtt gyártott autókhoz), illetve SJ (a 2001 előtti motorokhoz) szabványúak választhatók, a korábbiak már mind kifutottak. Alaptörvény egyébként, hogy az újabb szabványok mind tudják a régebbieket, a frissebb szabványokkal tehát biztosan nem ártunk a motornak. Visszakanyarodva az alapkérdéshez, a gépkönyv szerint egyértelmű, API-SL vagy modernebb olaj kell az autóba, ez alá menni nem szabad.

SAE viszkozitás osztály Hideg-indíthatóság [Celsius fok]
0W -35
5W -30
10W -25
15W -20
20W -15
25W -20

Ott van azonban a SAE jelölés, ami nem más, mint a viszkozitási osztályzás, s az olajválasztásnak voltaképp ez a legsarkalatosabb pontja, hiszen minőségből rendszerint úgyis zömében olyanokat árulnak, ami a legtöbb motorhoz megfelel, ám az nagyon nem mindegy, hogy a különböző hőmérsékleteken milyen folyási tulajdonságokat mutat egy olaj, és ezt adja meg a viszkozitás. Valaha voltak egyfokozatú motorolajok (amikor még valóban beszélhettünk téli, illetve nyári olajról és valóban volt értelme ősszel, tavasszal váltani), ezek jelölésében csak egy szám (pl. SAE 40) szerepelt (téli esetén a winter, azaz tél szóra utaló W-betűvel, pl: SAE 5W). A mai motorolajok azonban többfokozatúak, nem szükséges őket évszaktól függően cserélni, hiszen egyszerre tudják a téli, illetve a nyári hőmérsékletekre előírt tulajdonságokat teljesíteni. Elnevezésükben az első, W melletti szám a hidegindítási képességekre, míg a második a hőtűrésre utal.
Keverhetők-e egymással az olajok?
Ha van választási lehetőség, akkor érdemes kerülni a különféle motorolajok keverését. Azonban amennyiben szükséges, viszkozitás, gyártmány, illetve minőségi kritériumoktól függetlenül vegyíthetők egymással az olajok. Az persze a keverés után már meghatározhatatlan lesz, hogy pontosan milyen képességekkel rendelkezik az elegy. Alaptörvény, hogy a gyártó által előírt minőségi minimumot kötelező csupán betartani.

Minél kisebb a téli szám, annál jobban bírja a hideget a motorolaj, minél nagyobb a második, annál jobban bírja a meleget. Azonban nem csak a hidegindításra kell gondolni, hiszen minél fagytűrőbb egy olaj, indulás után annál hamarabb éri el teljes kenőképességét, ezért aztán városban, rövid távokon használt autókba, de amúgy csaknem mindegyikbe érdemes sokkal fagytűrőbb olajat önteni, mint amilyet a hőmérséklet diktálna. Mivel itthon nem ritka a nyáron 30 Celsius fok feletti hőmérséklet, érdemes tág viszkozitású (például 5W-40) olajakat használni. Ilyet persze ásványolajokból alig kínálnak a gyártók, minél szélesebb viszkozitású egy olaj, annál esélyesebb, hogy ásványolaj helyett félszintetikus vagy fullszintetikus fajtáról beszélhetünk. Utóbbiak előnye a szélesebb hőtűrésen túl az is, hogy rendszerint fokozottabban képesek a motorok tisztán tartására. Valaha általános félelem volt, hogy ezen olajok esetleg olyan agresszív oldószereket tartalmaznak amelyek a régi motorokban akár a tömítések, dugattyúgyűrűk lebontását is megkezdhetik, ám a mai kenőanyagoknál ettől már nem kell félni, a modern, szintetikus motorolajok gyakorlatilag bármely régebbi autóba is nyugodt szívvel beletölthetők. Kopott motornál előfordulhat, hogy a túlzottan híg olajat a jelentősebb kopás miatt jobban fogja fogyasztani, ilyenkor ajánlatosabb érdemes lehet viszkozitásban feljebb lépni, ám a hőmérsékleti kritériumokat ilyenkor is szem előtt kell tartani, azaz túl sűrű olajat nem szabad a motorba tölteni.
Jól látható, hogy a gépkönyvek jelzéseit olajválasztás szempontjából fenntartásokkal kell kezelni, a hozott példa esetén például a szerepeltetett viszkozitások között nem szerepelt a hazai viszonyokhoz és egy új, vagy keveset futott motorhoz leginkább passzoló 5W-40-es. Azt pedig aligha kell magyarázni, hogy jobb kenéssel az üzemanyagfogyasztás apasztása mellett a motor élettartamának növelésével sok-sok fölös költségtől lehet mentesülni.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    A korszerű, hengerenkénti 4 szelepes, változó szelepvezérlésű, befecskendezős motorokba csakis “fully syntetic” azaz teljesen szintetikus olaj való, ezt nem kőolajmaradványból szintetizálják, hanem gázokból. (A földgáz finomításakor leválasztott nehéz gázmolekulákból.) Nos az ilyen alapanyagot különleges adalékokkal is javítják, a molekulák pontosan egyforma méretűek. Ez az olaj rendkivül homogén szerkezetű.

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    Üdvözlök Mindenkit, M.Pisti75 írok! Szeretnék eloszlatni egy tévhitet!
    A legtöbben alapvető gondnak tartják az olaj vékonyodását a hőmérséklet emelkedésével. Sokkal jobban tennék, ha az olaj hűlésével összefüggő vastagodást tekintenék problémának. Köztudott, hogy az erőforrások kopásának 90 százaléka a hidegindítás során keletkezik. Ebből kiindulva, ha a motorok hosszú életének titkát keressük, akkor főképp a hidegindítással összefüggő dolgokra kell koncentrálnunk. Az autógyártók az előírt olajok vastagságát a motor normál működési hőmérsékletéhez választják meg. Ez az átlag hőmérséklet pedig éppen a víz forráspontja, azaz 100 Celsius fok. “a 0w-30-as vagy 0w40-es olaj túl híg az autóm motorjába, mert a kezelési könyv 10w-30vagy40-et javasol” mondják sokan. TÉVES meggyőződés!!! A kettő közül a 0w-30vagy40 mindig jobb választás! Mindig!!! A 0w-30/40-as motorolaj nem hígabb, mint a 10w-30/40-es. Működési hőmérsékleten (=bemelegedett motor), mindkét olaj megegyező viszkozitású. Este leállítjuk az autónkat. Mindkettő, a 10w-30/40 és a 0w-30/40 egyaránt 10-es viszkozitású (vastagság) Reggel újra el kell indulnunk.
    Az egyik olaj 90-es viszkozitásra sűrűsödött vissza, a másik 40-re. Mindkettő túl sűrű az indításhoz, de a 40 cSt sokkal jobb, mint a 90.
    Konklúzió:
    MINDIG az alsó viszkozitást jelentő számra figyeljünk, ez 0, vagy 5 legyen!!! A magasabb számok(10,15) indításkor nem elég folyós olajat jelentenek, s nem lesz jó a kenés az üzemi hőmérséklet eléréséig! Ha az autó “eszi” az olajat, cseréltessük ki a tömítéseket, és vagy pótoljuk az olajat!!! Én egy 16 éves benzines renault coupét használok már 12 éve, 350 000 km van a gépben, s mindig 5w40-es, általában Elf olajat kapott. ESZEMBE SEM JUTNA magasabb alsó viszkozitási indexű olajat beletölteni, a rengeteg overálos nagyokosok tanácsának ellentmondva. A fentiek csak az olajok viszkozitására vonatkoznak, a flakonon feltüntetett egyéb paramétereket is figyelembe kell venni! Akit érdekel, bővebben is ki tudom fejteni állításom, de mindenki felejtse el azt a gépkönyvet, amelyik 5w40-es v.indexű olajnál sűrűbbet javasol egy ebben az évezredben gyártott autóhoz!!! Az az autógyár a “tervezett avulás” vádjával illethető, azaz érdeke a gyorsabb alkatrész árusítás, gyorsabb autócsere!

    • 2019.05.13. at 11:48
      Permalink

      Hello MPisti75!
      2003-as VW Touranom 1.6-os klasszik, elkezdte enni az olajat 0.7l /1000km. 5W-40 Motul SAE.
      Gondolkodom egy magasabb viszkozitású olajban / vagy egy másik jobb tulajdonságú olajban, állítólag javítani tudja az olajfogyasztás értékét. 260e Km van a motorban. Motorgenerált nem eröletém, ha nem muszáj. Mit javasolsz?

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    és ki mondta hogy az 5w-40 jobb?….miben jobb? Milyen autóba kellene?
    ha ugyan abból a márkából és a márkán belüli típusból öntesz hozzá ami most benne van, a téli hideg indításod változhat, de nem fogod észrevenni (ugyanis az 5w, az a hideg oldali viszkozitást jelöli…)
    Aki meg mondta hogy jobb az 5w-40 mint a 10w-40 , üzenem hogy egy Tescos 5w-40 nem jobb mint egy ENEOS, Valvoline, Castrol 10w-40-es…(már csak az adalékok, és a gyártási technologia miatt sem)
    Önts hozzá nyugodtan 5w-40-et, csak ne névtelen, vagy Tescos-cucc legyen….

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    Sziasztok kérdésem lenne turbó dizeles autom van most jelenleg 10w40 van benne de szeretnék ráönteni az 5w 40esböl mert azt mondták az a jobb hozzá megtehetem ezt nem lesz gond belöle? köszönöm a választ elöre is.Peti

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    Renault Clióba 1,2 1994-be milyen olaj kell? 15W 40 volt benne de,én rátöltöttem 5W 40-est nem lesz baj? mert már nagyon kevés volt benne. Kérem a választ légyszíves!

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    Ha megnézzük a 15W-40 ásványi, a 10W-40 félszintetikus, az 5W-40 pedig szintetikus olaj szokott lenni. Az ár is e szerint emelkedik felfelé. Mindenki tudja, hogy a 15W-40 egy kemény olaj öregebb autókhoz, az 5W-40 pedig finom olaj korszerű és turbós motorokhoz.

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    Tisztelt Cikkíró!

    Mivel Europában élünk ezért sokkal fontosabb az ACEA (A3,B3,B4,C1,C2,C3,C4) számok jelentősége, mint az API-é.
    Ez megint egy olyan írjunk már valamit cikk volt.

    Tribológus

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    Szinte minden hozzászóló csak a viszkozitási előírással foglalkozik, pedig sokkal lényegesebb az olaj teljesítmény szintje, API besorolása. Hiába használsz megfelelő viszkozitású olajat, ha a teljesítmény szintje rossz (pl egy öreg zsiguliba még használható, de modernebb gk-ba nem). Minden olajmárkán belül van alacsonyabb API besorolású teljesítményszintű olajak, és magasabb igénybevételre szolgálók. Igen is az API besorolási szint a leglényegesebb.
    Érdekes tapasztalatom, hogy néhány kereskedelmi multinál megnéztem a forgalmazott oljmárkákat, és nagyon soknál nem találtam meg az olaj API teljesítményszint besorolását. Akkor mibe is jók ezek az olajak, mire vállalnak garanciát ?

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    Megnéztem egy márka két különböző számozású olajának adatlapját.
    Mannol 15W-50, és a Mannol 20W-50
    sürüség 15 fokon 887, és 885 kg/m3
    viszkozitás 40 fokon 108 mm2/s mindkettőnél
    Tehát mint érdekesség hogy a 15W-50-es olaj sűrűbb mint a 20W-50-es egyazon márkán belül :))
    Ugyanez a MOL Botondnál:
    sürüség 15 fokon 891 kg/m3
    viszkozitás 40 fokon 161 mm2/s

    Szóval látszik hogy a 20W-50 -nél két márka között elég nagy a különbség, viszont egy márkán belül hiába a különböző számok szinte ugyanazt az olajat vesszük meg.

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    “Mit befolyásol az olaj esetében a meleg oldali hőtűrés, ha a motor, és ezáltal a benne lévő olaj hőmérséklete üzemmeleg állapotban bármilyen külső hőmérséklet esetén is a termosztát és a hűtőrendszer által szabályozott állandó hőmérsékleten van tartva?”

    A motorban igen sok helyen a kenőolaj magasabb hőmérsékletű felületekkel találkozik, hengerfal, melynek a felső zónája 300C körül is lehet, a dugattyú tető alsó felülete, a vezérműtengely, a szelepszárak… nem az a kérdés, hogy az olajteknőben, ahol 60-100C-s az olaj, hanem ott ahol épp ellátja a feladatát, ott hogyan tud megfelelni a követelményeknek…

    A kopott fémet semmivel nem lehet pótolni, csak méretre munkálással, és alkatrész cserével… egy 50-es olaj épp oda nem “fér be”, ahonnan a 30-as nem képes felépíteni a folyadéksúrlódáshoz szükséges nyomást a csapágyban… De ezt az önjelölt kocsmai szerelők nálam biztosan jobban tudják…

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    Azért annyit hozzá tennék, hogy a viszkozitás mellett , még ott vannak egyéb jelölések, melyet a gyártó szintén javasol. Nem vagyok szakértő a témában, de az én kocsimba (Audi A6 2.6 V6 Benzin 1995) 10W40-es olajat kell, hogy töltsek. Ezzel én nem kísérletezek. Ez való bele és kész. Az én autóm, nem Szibériába, és nem is Afrikába készült, tehát a németek biztos tudták mi kell bele. Emellett még egy jelzést figyelek, amit szintén nem tudom, hogy mi, de a neten keresve ezt is figyelembe kell vennem:A3/B3. Mint átlagos autós , nem vagyok autószerelő, de leginkább nem vagyok Olaj és Gáz mérnök, tehát nem adhatok tanácsokat másoknak, de az azért kevés információ a cikk írójától, hogy mi a hideg és meleg körülmények közti olajtulajdonság.
    Saját tapasztalat, hogy az Aral motorolajat szerette a kocsi, de Mobil1-et nagyon nem. Viszont a Castrol magnetic-et igen. Pedig mind 10w40-es volt.
    Első megfontolásra azt mondanám, hogy gyártója válogatja milyen technológiával állítja elő az olajat, de a cikkben az szerepel, hogy megfelelő olajat töltsünk bele. Ebből én arra következtetek, hogy nem csak a hatalmas “10W40” feliratra kell figyelnem, hanem az “apró betűs” részre is.
    Tehát, ha legközelebb olajat veszek azt szeretném tudni, hogy a címkén milyen jelöléseknek kell szerepelniük, ami az autómat további km-eken repíti tovább.

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    Nagyon keverik néhányan a sűrűséget, meg a viszkozitást. Ne keverjük ide a sűrűséget.
    A viszkozitás a folyásnak való ellenállást jelenti.

    Hidegoldalon azért érdemes lentebb menni, hogy minél kevésbé legyen viszkózus ott, minél könnyebben folyjon, mert ott minden olaj túlzottan viszkózus, nem keni normálisan a motort.

    Melegoldalon csak akkor érdemes felfelé eltérni a gyári előírásoktól, ha várhatóan magas hőmérsékleten nagy terheléssel használjuk a motort. Általában maradni kell a gyári előírásnál. Ha nem terheljük szét a motort, akkor vastagabb lesz, mint az ideális, ha a gyárinál vastagabbat használunk. Ha meg terheljük, akkor azért jobb a nagyobb melegoldali, mert nem vékonyodik el túlzottan a nagy hőmérséklettől és közelebb lesz az ideálishoz.

    Ez a jelzésrendszer nem más, mint megadják, hogy egy hidegoldali 0w olajnak egy bizonyos viszkozitás intervallumban kell lenni 40 fokon, egy 5w-nek egy annál nagyobb intervallumban, stb.
    Melegoldal ugyanez, csak 100 fokon.

    Ugyanakkor egy másik oldala is van annak, ha tágítjuk a hideg-meleg oldal közti különbséget.
    pl. 5w-30-ról 0w-40-re, mert ezeket viszkozitás módosító adalékokkal érik el, tehát valódi kenőanyag kevesebb lehet adott esetben egy szélesebb spektrumban dolgozó többfokozatú olajban, mint egy szűkebb intervallumban dolgozóban. Olvastam olyat, hogy bizonyos olajiparban dolgozó szakik emiatt 5w-30 helyett pl. 10w-30-at használnak.

    Az is igaz általában, hogy pl. egy 0w-40-es vékonyabb melegoldalon(nem írtam el), mint egy 5w-40-es.

    Az abszolút legfontosabb a gyári előírásoknak megfelelés, a gyártó specifikus jelölésekre gondolok, mint vw 50x.xx, ford msc …, stb.

    Illetve az ACEA és az API besorolások is nagyon lényegesek.

    (Ezeket internetes cikkekről szedtem össze, nem vagyok szakértő.)

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    Azért a hozzászólók nem kis részét megkérném arra, hogy a viszkozitás fogalmának, és a sűrűség fogalmának pl itt az interneten nézzenek már utána…

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    Kis hiányérzetem van… Az ACEA jelölés talán elég fontos, hogy egy erről szóló cikkben esetleg megemlítsük…

    “Valaha általános félelem volt, hogy ezen olajok esetleg olyan agresszív oldószereket tartalmaznak amelyek a régi motorokban akár a tömítések, dugattyúgyűrűk lebontását is megkezdhetik…”

    – a kezdeti szintetikus olajak (PAO) a tömítéseknek nem voltak barátai…

    Kicsit mélyebb elemzést várnék, ha már jótanácsként cikket ír valaki…

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    1.el kell dönteni melyik olajmárka a szinpatikus
    2.meg kell nézni az adott motornál milyen gyártói specifikációnak kell megfelelnie
    3.milyen körülmények között használom a kocsit(csak város esetleg csak pálya)
    4.mindig két olajat hasonlítunk össze az adatlapja alapján
    Ahogy mások is írták a téli (W) szám határozza meg az olaj vizkozitását.
    Az alsó és felső határ változik egyszerre fel vagy le.
    Édeskevés csak a hideg és meleg oldali viszkozitást nézni..
    Így lehet hogy egy 5w30-as olaj “vékonyabb” mint egy 0w40-es.

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    A lényeg számomra ebből az egészből, illetve a kenéssel, olajokkal kapcsolatos más irodalmat áttanulmányozva, azt megértve annyi, hogy én az autóimba csakis 0 W illetve 5 W-vel kezdődő viszkozitású olajokat rakok, teljesítményszintje pedig American Petroleum Institute szerinti [b]SN[/b] besorolású.

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    Ne keverjük a két fogalmat! A sűrűség anyagjellemző, a viszkozitás állapotjelző. Tehát a hőmérséklet változásával a viszkozitás változik, az anyag sűrűsége állandó marad.

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    Mit befolyásol az olaj esetében a meleg oldali hőtűrés, ha a motor, és ezáltal a benne lévő olaj hőmérséklete üzemmeleg állapotban bármilyen külső hőmérséklet esetén is a termosztát és a hűtőrendszer által szabályozott állandó hőmérsékleten van tartva? Lehet 10 fok/Celsius de akár 40 is, a motor akkor sem lesz hidegebb (eléri az üzemi hőfokot, és azon dolgozik), vagy nem forr fel (nem melegszik az üzemi hőfok fölé, a menetszél és/vagy a ventilátor szinten tartja). Kopottabb motornál esetleg meg lehet próbálni egy meleg oldali sűrűbb, azonos hőmérsékleten hőtűrőbb, magasabb számú pl. 50 jelölésű olajat, bár kicsi az esély, hogy javít az olaj fogyasztásán.

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    Szerintem kopott motornál olcsó olajat kell használni. Az, hogy 20W vagy 15W az olaj, csak az indulás utáni első percekben számít. Az 50-es hőtűrés viszont jónak számít, fölé nem lehet gazdaságosan menni, télen még túlzás is. Szerény véleményem szerint bármilyen 15W40-es olaj megteszi. A megspórolt pénzből talán egyszer fut a motor felújítására.

  • 2017.10.31. at 11:32
    Permalink

    20W akárhányast nem érdemes használni már -10 fok és alatta, legalább is az én autómhoz adott könyben ez van..
    A kopott motoroknál viszont melyik viszkozítási számot érdemes növelni?Ugyanis én pl 20W-50-ről váltottam 15W-50-re 🙂 tehát visszafele, de nem változott az olajfogyásom 🙂

Vélemény, hozzászólás?