Ötödével kevesebb halott az utakon
Biztonságosabb az idei év a tavalyinál
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Az év eddig eltelt háromnegyed részében 3 százalékkal apadt a közúti balesetek száma, az általuk okozott halálos sérülések pedig 20 százalékkal estek vissza.
Legfőbb okként változatlanul a gyorshajtás említhető a balesetek esetén
A rendőrség által gyűjtött előzetes - azaz a balesetet követő 24 órás helyzetnek megfelelő - adatok alapján 2011. január 01. és szeptember 30. között összesen 11818 személysérüléses közúti baleset történt, ez a szám 3,38 százalékkal kevesebb, mint a 2010. azonos időszakában regisztráltak.
A kedvező tendencia a halálos, a súlyos, és a könnyű sérüléses balesetek vonatkozásában egyaránt kimutatható. A csökkenés mértéke a halálos kimenetelű baleseteknél 18,67 százalékos (482-ről 392-re), a súlyos sérülésesnél 7,64 (3729-ről 3444-re), míg a könnyű sérüléses közúti baleseteknél 0,47 százalék(8020-ról 7982-re apadással).
A közúti közlekedésbiztonság terén egyértelműen a balesetben meghalt személyek számának alakulása számít a legfontosabb tényezőnek, a közösségi és a nemzeti közlekedéspolitikai koncepciókban kivétel nélkül ez az első helyen kiemelt értékelési mutató. Kedvező hír, hogy idén szeptember végéig a közúti balesetben meghalt személyek száma a tavalyi 546 főről 434 főre csökkent, mely mértéke ezáltal 20,51 százalékkal apadt.
Apadt az ittasan okozott balesetek száma is
Az ittasan okozott személyi sérüléssel járó közúti balesetek számában is kedvező változás tapasztalható, hiszen a tavalyi 1429-el szemben idén szeptemberben 1140 ittas baleset történt (a csökkenés mértéke 20,22 %). Ennek megfelelően az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya 11,68-ról 9,65 százalékra esett vissza.
A közúti balesetek legfőbb okai az elmúlt hónapokban nem változtak. A személyi sérüléssel járó balesetek 26 százalékának a hátterében a gyorshajtás áll (3049 baleset), az elsőbbségi jog megsértése miatt 2777 baleset (az összes mintegy negyede), a kanyarodási szabályok megszegése miatt pedig 1909 ütközés történt.
A közúti balesetek túlnyomó részét, mintegy 59 százalékát a személygépkocsi vezetők okozták, bár megjegyzendő, hogy a közúti forgalmon belüli aránya is a személyautóknak a legmagasabb. A tehergépkocsi vezetők a balesetek 9 százalékának, az autóbusz vezetők pedig az összes baleset 1 százalékának az okozásáért felelősek. Jelentősen nőtt a karambolt okozók körében a kerékpárosok aránya, az év eddigi kilenc hónapban a balesetek 12 százalékában ők voltak a hunyók.
A „motoros” kétkerekűek vezetői - a segédmotor kerékpárosok és a motorkerékpárosok - összesen 1371 balesetet okoztak, gyakorlatilag ugyanannyit, mint a kerékpárosok.
Fontos megjegyezni, hogy a balesetek számának csökkenése elsősorban abból ered, hogy egyre kevesebben tudják megengedni magunknak az autózást. A Magyar Ásványolaj Szövetség információi szerint összességében 2,1 százalékkal kevesebb hajtóanyagot vásároltak az idei első félévben, mint tavaly. A közlekedők száma pedig vélhetően ennél is jelentősebb mértékben csökkent, ugyanis a benzinfogyasztás 10 százalékkal apadt, s a szállítmányozásban fontos gázolaj kereslete maradt lényegében változatlan szinten, már-már hibahatáron belülinek számító, 1,4 százalékos növekedéssel.