2020-ra Ãgéri vezetÅ‘nélküli autóit a Mercedes-Benz
100 kilométert tett meg forgalomban sofőr nélkül az S-osztály
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
2020 fontos év lesz az autóipar és az autósok számára. A legtöbb autonóm vezetéssel kapcsolatos fejlesztés akkorra érik be. Az egyik ilyen a Mercedes-Benz vezetÅ‘nélküli autója lesz, amely már most szeptemberben bizonyÃtott.
100 kilométert tett meg önműködÅ‘en a kÃsérleti S-osztály
A Mercedes-Benz S500 Intelligent Drive kÃsérleti autóval a Mercedes-Benz azt mutatta be, hogy országúton és városi forgalomban is lehetséges az önvezetÅ‘ autózás. A jármű több mint száz kilométeres útja MannheimbÅ‘l Pforzheimbe pontosan követte Bertha Benz egykori utazását, aki éppen 125 évvel ezelÅ‘tt vállalkozott az elsÅ‘ távolsági autótúrára. A Rajna-Neckar agglomeráció forgalmában nagyon bonyolult helyzeteket oldott meg önállóan az önvezetÅ‘ S-osztály - gyalogosok, kerékpárosok, jelzÅ‘lámpák, körforgalmak és villamosok között.
Ezt az áttörést az teszi igazán érdekessé, hogy nem volt szükség hozzá különleges űr- vagy katonai technikára, csupán a sorozatgyártás küszöbén álló megoldásokra, vagy olyanokra - mint például az intelligent drive csomag, amelyek már rendelhetők az új E- és S-osztályhoz. Ezek közül a legfontosabb a dugósegéd, amely a feltorlódott kocsisorban nemcsak tartja az előttünk haladókkal a tempót, hanem kormányoz is a sávban.
A piros lámpánál megállt, majd a zöldnél elindult - egy sofőrnél ez teljesen természetes, az önvezető autóknál még csoda
A kÃsérleti Mercedes ugyanolyan szenzorokat használ, mint a piacon kapható, a Frankfurti Autószalonon bemutatott S-osztály - csak többet. Dieter Zetsche, Daimler fÅ‘nök úgy fogalmazott az újÃtásról, hogy "olyan, mintha állandóan gyors-sakkot játszana, csakhogy ezredmásodpercek alatt lép, tucatnyi ellenféllel szemben. Az úton ugyanis jóval több figura mozog, mint a sakktáblán."
A Mercedes szakemberei a rendszer bemutatóján hangsúlyozták, hogy nem a vezetés élményétÅ‘l akarják megfosztani az autósokat, hanem a közlekedést szeretnék minél biztonságosabb tevékenységgé alakÃtani. A lépésrÅ‘l-lépésre megvalósuló autonóm vezetés vészhelyzetekben avatkozik be, vagy olyankor, amikor a vezetÅ‘ fáradtsága, képzetlensége vagy figyelmetlensége miatt baleseti helyzetbe kerül. De akkor is alkalmazható, ha a sofÅ‘r éppen telefonál, keres valamit, vagy nem tud megoldani bizonyos helyzeteket. [BANNER type="1"]
Az autonóm vezetésnek három fázisát különböztetik meg. A részben automatizált vezetés során a sofÅ‘r nem veszi le tekintetét az útról és folyamatosan felügyeli a vezetÅ‘segédek működését, közben más tevékenységet nem folytat. A nagyfokú automatizáltság esetén a sofÅ‘r nem tartja állandó felügyelet alatt az önműködÅ‘ rendszert, korlátozottan folytathat más, a vezetéshez nem kapcsolódó tevékenységet, A rendszer felismeri működésének határait és idÅ‘ben jelzi a sofÅ‘rnek, hogy vegye át az irányÃtást. A teljesen automatizált vezetés során a rendszer megbirkózik mindenféle beprogramozott vezetési szituációval, a sofÅ‘r jóformán azt tesz a kocsiban, amit akar, felügyeletet nem igényel a robotpilóta. Az elsÅ‘ fázis ma már több autó esetében működik, Ãgy a Mercedes S- és E-osztályban is.
Külön algoritmust dolgoztak ki a körforgalomban történő közlekedéshez
Az úgynevezett route pilot rendszert 2012 óta fejleszti a Daimler, a Bertha Benz által bejárt útvonalat teljesen feldolgozták és beprogramozták. A tesztjárművet a széria vezetÅ‘segédeken és szenzorokon kÃvül felszerelték újabbakkal. A digitalizált térképet követve a fedélzeti számÃtógép szabad utat keresve halad elÅ‘re figyelembe véve az összes váratlan szituációt: gyalogost, keresztezÅ‘dést, közlekedési lámpát, villamost, útra kiszaladó kutyát. Hogy ezt a rengeteg adatot feldolgozzák, a kocsi sztereó kamerájának a látóterét kiszélesÃtették, hogy az akadályokat a radar mellett a kamera is érzékelje. Az elsÅ‘ lökhárÃtó két oldalára hosszú hatótávú radarokat szereltek, hogy a jobbról és balról érkezÅ‘ forgalmat letapogassák. Egy másik a kocsi mögötti területet figyeli. Négy rövid hatótávú radart épÃtettek a kocsi négy sarkába, amelynek a feladata a keresztirányú és az oldalról a kocsit megközelÃtÅ‘ forgalom felismerése. A szélvédÅ‘ mögött egy szÃnes kamera kapott helyet, amely 90 fokos látószöggel rendelkezik és a közlekedési lámpák jelzéseit dolgozza fel. A hátsó szélvédÅ‘ mögé felhelyezett kamera a kocsi mögötti területet veszi folyamatosan, és segÃt a még pontosabb helymeghatározásban, azaz mintegy ellenÅ‘rzi, hogy a korábban digitalizált térképen minden a helyén van-e, illetve azt is segÃt meghatározni, hogy ezektÅ‘l az objektumoktól számÃtva épp merre jár az autó. Ez a módszer pontosabb, mint a szintén alkalmazott műholdas (GPS) helymeghatározás.
Lerobbant kamion az út mellett - épp elegendő egy bonyolult helyzethez
Az elÅ‘re aprólékosan feldolgozott térkép elkészÃtésében a Daimler a Nokiával működött együtt, a háromdimenziós térkép tartalmazza az összes sávot, az összes közúti jelzést és felfestést, valamint a közlekedési lámpák pontos helyét. A route pilot programnak meg kellett birkóznia a körforgalmakkal, az útakadályokkal, útépÃtésekkel, biciklisekkel, az úton megforduló autókkal, az össze-vissza parkoló járművekkel, a jobbkezes utcákkal, a piros lámpákkal is. A kÃsérleti Mercedes-Benz S-osztályban természetesen képzett sofÅ‘r ült, aki a rendszer bármilyen hibája vagy meghibásodása esetén átvette a volánt. Mivel a forgalom teljesen kiszámÃthatatlan, minden ilyen helyzetet rögzÃtettek, hogy késÅ‘bb, hasonló szituációban a robotpilóta képes legyen egyedül is megoldani a feladatot.
A fejlesztÅ‘k rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek a száz kilométeres út során. Kiderült, hogy még van mit javÃtani a jelzÅ‘lámpák szÃnének felismerésén különbözÅ‘ fényviszonyok mellett. Az is nagy kihÃvást jelentett, hogyan párosÃtsák a magasan elhelyezett jelzÅ‘lámpa és az úttestre felfestett kanyarodó vagy egyenesen tartó sávok jelentését. Egy konkrét helyzetet ismertetve a mérnökök elmondták, hogy a jelenlegi rendszer még nem képes megfelelÅ‘en dönteni, ha egy piros lámpánál egy nagyobb méretű jármű, például kukásautó eltakarja a forgalmi sáv felfestését, a lámpa jelzését és a keresztirányú forgalmat is. A segédpilóta nem fogja kikerülni a járművet, mert nem tudja megállapÃtani, hogy az éppen miért áll. Itt még emberi döntésre van szükség. További nehézséget okoz a körforgalmakban történÅ‘ közlekedés, a megfelelÅ‘ kijáraton kihajtás, a helyzetfüggÅ‘ kormányzás, a gázadás és a fékezés finomhangolása. A helymeghatározásban gondot jelent, hogy az autó pontosan hol álljon meg egy keresztezÅ‘désnél, ahol épp forgalom van.
Óriási adatmennyiséget kell feldolgozni (csak a sztereó kamera óránként 300 gigabájt adatot rögzÃt), Ãgy az életünk a számÃtógépekre lesz bÃzva 2020 után - feltéve, ha átadjuk az irányÃtást a robotsofÅ‘rnek. A jövÅ‘tÅ‘l azonban félni nem érdemes, Nevadán és Kalifornián kÃvül jogilag nem megengedett a nagyfokú és a teljesen automatizált vezetés, a technika sokkal elÅ‘rébb jár, mint a szabályozás és ez még jó sokáig nem fog változni.




Ne aggódjon senki, az autók automatikusan visszafordulnak, ha be érnek az országba, mivel a kátyút nem tudják mire vélni!!! 🙂
Le ne törjön senki körme a seggtörléstÅ‘l…:D Mondjuk sok embert én is csak Ãgy engednék vezetni, de az biztonsági tényezÅ‘, nem kényelmi.. hányinger amerre tartunk.
Várom már az ilyen lehetÅ‘leg, elektromos autókat. Hosszú úton, vagy unalmas városi dugóban, megadom a cÃmet, és foglalkozhatnék mással, nem menne az utazási idÅ‘ kárba. Az emberi agy és érzékelés, még mindig klasszisokkal jobb ezeknél a sok HD kamerás, érzékelÅ‘ dzsungel számÃtógépeknél. (Minden elismerés a tervezÅ‘nek.)Azonban fáradékony, ezért jók lesznek ezek a rendszerek, ha beérnek.