Botrány: kiakadt az olasz kormány az Alfa Romeo Milano nevén!

Nem lehet Milano az új Alfa Romeo neve, a márka máris változtatott

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Alighogy bemutatták az Alfa Romeo újdonságát, máris változásra kényszerül a márka a modell nevét illetően. Az olasz kormány egészen banális ok miatt támadta meg a Milano elnevezést, de a gyártó máris kitalált egy újat, amit némi élcelődéssel tálaltak.

Egy hete sincs, hogy az Alfa Romeo lerántotta a leplet az új kompakt crossoveréről. Hétfő estig az autó neve Milano volt, ám az olasz kormány a megjelenés után hivatalos úton jelezte a márka felé, hogy a törvény nem teszi lehetővé az olasz város nevének efféle felhasználását. Adolfo Urso, olasz miniszter indoklása szerint a Milano félrevezető, hiszen állítása szerint a vásárlók így azt hihetik, hogy a crossover ott készül, vagy legalább valamilyen kötődéssel rendelkezik a városhoz. Közvetve ez persze igaz, hiszen az Alfa Romeo története 1910-ben innen indult útjára, de az újdonság Lengyelországban készül majd. A történet bizarrságát tovább fokozza, hogy a Tonale elnevezéssel semmi baja nem volt a döntéshozóknak, pedig azt sem közel 2000 méteres magasságban gyártják - igaz a SUV Olaszországban, Nápolyban gurul le a gyártósorról.
Hirdetés
Közleményében az Alfa Romeo kiemelte, álláspontjuk szerint minden törvényi kötelezettségnek megfelel a Milano elnevezés, de nem kívánnak jogi csatározásokba bocsátkozni, és autójukkal pozitív üzenetet szeretnének közvetíteni. Mivel már az eredeti elnevezést is a közönség választotta ki, ezért ismét a szavazás eredményét vették alapul, és így lett a crossover neve (egyelőre?) Alfa Romeo Junior. A bejelentés mellett egy óvatos odaszólást is megengedett magának az márka, hiszen megköszönték a kormányzatnak, hogy a fölösleges vitával óriási hírverést csináltak. A Junior egyébként nem újdonság, hiszen 1966-ban már megjelent ezzel a névvel egy megfizethetőnek szánt autó, amely már akkor is a fiatalokat célozta. A GT 1300 Junior akkor sikersztorivá érett, hiszen több mint 92 ezret adtak el belőle. Érdekesség, hogy a Milano sem először bukkant fel mint lehetséges modellnév, már 2009-ben fontolóra vették, ám akkor végül a Giuliettát választották, éppen a jogi problémák elkerülése miatt.
Hirdetés

Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2024.04.16. at 11:22
    Permalink

    Vagyis az olasz kormány lobbija segített megnyugtatni a közvéleményt, hogy nem kell aggódni, ez nem igazi olasz autó? 🙂 Egy Lengyelországban gyártott Stellantis termékkel szemben szerintem nagyobb bizalmat támaszt a többség, mint egy olasszal, szóval nem vagyon benne biztos, hogy a Made in Poland mint márkanév rosszabbul jött ki ebből a bolhacirkuszból, mint a Made in Italy.

    • 2024.04.16. at 23:35
      Permalink

      ” a Made in Poland mint márkanév rosszabbul jött ki ebből a bolhacirkuszból, mint a Made in Italy”
      Biztos lehetsz benne hogy de. Az átlag francia, olasz vagy brit kb annyit tud Lengyelországról hogy ezek a csórók azért jöttek hogy elvégezzék azt a munkát amit ők nem akarnak.

      Vagy 25 éve még meg kellett győznöm olaszokat hogy nálunk már van színes TV… Általában ha megmutattam a csili-vili Nokia mobiljukon hogy nálunk készült már nem voltak annyira szkeptikusak 🙂
      Ettől függetlenül, senki sem reklámozza Magyarországon kívül hogy a TT, B klasse vagy S3-as Audi nálunk készülne. A lengyelek sem jelentenek reklámot, akkor is ha a dél olasz viszonyok néha elég ilyesztőek.

    • 2024.04.17. at 11:50
      Permalink

      #szarolasz… Azt hittem, ezeken az előítéleteken már 20 éve túl vagyunk.
      Olaszországban rosszabb robotokat használ a Stellantis a gyártáshoz, mint Lengyelországban? Vagy rosszabbul van kiképezve a kezelő személyzet? Mások a minőségbiztosítási követelmények?
      Akinek nincs bizalma az Alfa vagy a Fiat iránt, annak tökmindegy, hogy hol gyártják.

      • 2024.04.17. at 12:37
        Permalink

        A talján munkahelyi légkör katasztrofális, menedzsment-beosztott kapcsolatok gyakorlatilag nem léteznek, az olasz munkahelyhez való hozzállás toxikussága kihat mindenre. Van kb. 10% “élmunkás” akire rá tudod bízni a luxuscikkek tervezését és gyártását, eggyütműködnek a megfelelő motivációért cserébe, de ők lassan nyugdíjba mennek. Nem véletlen jön el onnan minden fiatal aki karriert szeretne építeni.
        Szóval igen, ugyanaz a gyár szarabbul fog termelni hiába ugyanazok a robotok, kapják az alkalmazottak ugyanazt a képzést és van elvileg ugyanaz a minőségbiztosítási rendszer érvényben. A 20 évvel ezelőtti szarolasz sztereotípia valóban kihalt, mert az akkori hibákat meg lehetett oldani műszaki szemlélettel. A mostaniakat nem – ezek társadalmi problémák amiket nem lehet kimérnökösködni, az ISO9001-ben nincs benne, hogy mit csinálj, ha az összes alkalmazott utálja a céget és legszívesebben felgyújtaná a gyártósort. Ilyen aggályok nincsenek Törökországban, Lengyelországban, de még Francziaországban és Spanyolországban sem. Ennek az elharapódzott szintje abszolút Olaszország-specifikus.

        • 2024.04.17. at 12:57
          Permalink

          Ui.: Példaképp a GKN firenzei féltengely gyára évek óta van szakszervezeti “megszállás” alatt ami ökokommunista sajtóban nyilván óriási sikerként van elkönyvelve (a szakszervezet kitalálta, hogy környezetbarát teherbicikliket kéne gyártani autóalkatrészek helyett), de gyakorlatilag az az abszurd helyzet állt elő, hogy a GKN bezárta volna az üzemet, az olasz jog szerint viszont nincs bezárva és fizikailag sem tudnak semmit kihozni a saját tulajdonukból. Igazi loose-loose szituáció, s valószínűleg tényleg azért nem verték még szét a gépeket, mert a civilizáltabb északon van, nem pedig Rómától délre.

Vélemény, hozzászólás?