Kérlek lassíts, ha a motorháztetőig ér a víz!

Kalandjaim az elöntött Budapesten!

Budapest elesett a pénteki viharban. A csatornák nem bírták a terhelést, ami persze nem először fordult elő a történelemben, de ami legutóbb történt az már átlépte az én ingerküszöbömet is.

Megéltem már egyet s mást a viharokkal kapcsolatban, ugyanis van egy furcsa „hobbim”. Szeretek a viharok elébe menni, fotózni az érkező zuhét, a természet változását. Amolyan amatőr viharvadászkodás, ezért gyakran kap el az eső, nem egyszer baromi nagy zuhé. Ám mivel maga a vihar a cél olyankor, nem sietek sehová, ha elkapott hát kivárom a végét, amikor lenyugszanak az utakon is a kedélyek, amikor aránylag eltűnik az utakról a víz. Pénteken viszont misszióban voltam, egy barátom megkért, hogy segítsek hazajuttatni a frissen vásárolt, 2011-es Fiestáját, amiről egyébként majd használttesztet is olvashattok miután szerzett vele tapasztalatokat. Hát Óbudáról Kőbányára, majd haza, még soha nem tartott ennyi ideig az út! Az Árpád hídon már láttam, hogy kalandos lesz, mert a budai várnegyedet épp akkor nyelte el a zuhatag. Szó szerint látszott, ahogy falként eltakarja az esőfüggöny dél-nyugat felől a várost. A mi kis konvojunkat a Lehel utca-Hungária krt. kereszteződésénél érte el az égi áldás, olyan szinten, hogy a látótávolság szinte nullára csökkent. Ekkor még mindenki észnél volt, lassan araszolva haladt a forgalom. Meg is fordult a fejemben, milyen jó, hogy nemrég befejezték a Béke tér átalakítását, ahol rendszeresen megállt a víz nagyobb esők után. Azt nem tudom, ott végül mi lett a helyzet, de a legtöbb vasúti aluljárónál komoly gondokat okozott. Nekünk az első problémás hely a Mázsa téri vasúti felüljárónál, avagy az autóknak aluljárónál kezdődött. Olyan szinten megállt a víz, hogy az alacsonyabb autóknak a hűtőmaszkját csapkodta már, Noé is bármelyik pillanatban feltűnhetett volna a bárkájával az élővilágot menekítve.
Hirdetés
Mit lehet ilyenkor tenni? A legjobb lenne megállni, de sajnos erre kevesen hajlandóak, ezzel nyomást gyakorolnak azokra, akiknek lenne ideje megállni, megvárni amíg vagy elnyeli a csatorna, vagy a katasztrófavédelem/tűzoltók találnak valamilyen megoldást. De ez utópia, ha megállok „élve felfalnak” a többiek. Megpróbáltam hát nagyon-nagyon óvatosan átjutni a Kőrösi Csoma Sándor útra, remélve, hogy nem alattam fog vizet szívni a frissen vásárolt autó motorja. Hogy ez ne történjen meg, se velem, se mással, nagy segítséget jelentett volna a többi közlekedő közreműködése. Ahogy láttam többen is a saját kárukon tanulták meg, hogy az ilyen mély vízbe nem szabad belerongyolni, rengeteg autó állt gőzölgő motorral az út szélén városszerte, valószínűleg vizet szívott a motorjuk. De nem csak saját magával cseszik ki, aki nem elég óvatos ilyen helyzetekben. Ha túl gyorsan hajt bele a medencévé vált útszakaszba, akkor olyan hullámokat kelt, ami a többi autós hűtőmaszkját is eléri, vagy akár átcsap a motorháztető felett. Ha még gyorsabban, akkor kimondott vízesést kap a nyakába. Aki esetleg nyitva hagyja az oldalablakot bármilyen okból is, szintén megfürödhet. Ilyenre is volt példa, egy szemből érkező Ranger felbátorodva autója magasságán, szépen átrombolt (ez már a Jászberényi úton) a vízen, felverve azt a többi autó szélvédőjére. Mivel ki tudja mit hoz magával az ilyen víz a csatornákból, örülhet, aki nem kapja az arcába ilyenkor kulabácsit. Szóval

ezúton szeretnék megkérni minden közlekedőt, hogy ilyen esetekben óvatosan vezessenek, ne csak magukra, hanem a többi közlekedőre is gondolva!

A másik konklúzió, hogy tényleg baj van Budapest városszerkezetével. Kőbányáról Angyalföldre sem volt kevésbé kalandos az út. A vihar elvonult, de a tenger megmaradt sokfelé. Gondoltuk elkerüljük a Mázsa teret egy nagy kerülővel a Maglódi úton, valahogy kilyukadva az Üllői útra. Hát a Maglódit teljes szélességében lezárta a rendőrség. Jó, akkor Jászberényi út-Keresztúri út-Kerepesi út. Ám a Maglódiról nem lehet a Jászberényire jobbra kanyarodni, de lényegtelen, mert onnan is mindenki fordult vissza, nem mertek átmenni a beltengeren. Arról nem is beszélve, hogy az út melletti villamosvonal is folyóvá változott, a sínek nem látszottak csak a patak, amin vadvízi evezést is lehetett volna tartani. Főleg az Élessaroknál, úgyhogy ott sem fordultunk jobbra a vasút alá. Új terv: Harmat utca-Kőér utca-Üllői út.

Hát bármerre, ahol a domborzat miatt mélyebb területek vannak, megállt a víz, a csatornarendszer egyszerűen kapitulált. A Kőér utcán még aluljáró sem kellett ahhoz, hogy leizzadjunk egy-egy gázlónál. Az Űllői út innen is elérhetetlenné vált.

Jó, akkor Vajda Péter utca. Sajnos ott (a külső részén) is van aluljáró, természetesen elöntve. B-verzió: tömegközlekedés. A buszok úgy láttam bátran áthajtottak a „tócsákon”, olyan módon, amit fentebb kértem, hogy ne tegyük. De az áram elment, ja még nem is említettem, hogy a káoszhoz a közlekedési lámpák kialvása is hozzájárult. Kőbánya-Angyalföld útvonalon a 90 százalékuk elsötétült. Szóval a villamosok szintén megadták magukat, a trolik is letérdeltek. A Bubi tán mentőöv lehet ilyenkor, amennyiben nem cuccokkal megpakolva próbálja elérni az ember a célját és nem gond, ha bőrig ázik. Szóval most jöhet a talán demagógnak tűnő autós siránkozás. Akármennyire is utópisztikusnak tűnik, a vasutat egyszerűen föld alá kellene száműzni, vagy kellett volna évtizedekkel ezelőtt, mert durván elvágja egymástól a városrészeket. Szerintem a föld alatt a vasút is gyorsabban közlekedhetne, és az autós forgalom is fellélegezhetne, rengeteg probléma megoldódna a városban, csökkenne a dugók száma ésatöbbi. Úgyhogy a mindenkori városvezetésnek üzenem, az egyik elsődleges cél az élhetőbb Budapestért, a földalatti vasúthálózat kiépítése. Fejpályaudvarok megszüntetése, vasútvonalak föld alatti összekötése. Ha neked is okozott kalandot a pénteki vihar, írd meg a kommentszekcióban!
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2021.07.12. at 19:48
    Permalink

    Talán ha a 100 éve tervezett és méretezett út és közmü hálózatot nem 3szor annyian használnánk, és ha volna bennünk ķörnyezet tudatosság, akkor valamivel élhetőbb a város. De a 21. század nem erről szól 🙁

Vélemény, hozzászólás?