Ma is fogyóeszköz a féltengely és a féltengelycsukló

Legyen bármilyen modern benzines vagy dízel, akár hibrid vagy tisztán elektromos autónk, ma még kivétel nélkül féltengely, illetve féltengelycsukló viszi át a nyomatékot a differenciálműből a kerekek felé. Egy fokkal egyszerűbb a helyzet, ha nem kormányzott kereket hajtunk, azonban mozogni az is mozog le-fel, az első pedig még kanyarodik is, így ott bonyolultabb szerkezetű féltengelycsuklóra van szükség, ami a több irányban mozgó kereket követi, s úgy viszi át felé a forgatónyomatékot.
Ha már a csuklókról beszélünk, az természetesen kenést, speciális zsírzást igényel, s bizony kopik is. A használattól függő mértékben. Magyarán – mint az autó legtöbb alkatrészére, főként a hajtáslánc elemeire – a féltengelyekre is igaz, hogy kopásuk a használati módtól függő. Alapvetően két dologgal terheljük: az autó össztömegével és az általa továbbítandó hajtóerővel. Magyarán minél többet használjuk az autót teljes vagy ahhoz közeli terheléssel, minél többet vontatunk vele, annál hamarabb fog elkopni. Természetesen gyilkolja a padlógázas, hirtelen indulás és a menet közbeni hirtelen gyorsítás is, de leginkább az, ha kitekert kormánynál nyomunk egy kövér „indítógázt, akkor ugyanis a csuklóban eleve feszültebben állnak az alkatrészek – mindez persze csak fronthajtású autók esetén igaz.



A féltengelycsuklók kapcsán meg kell jegyezni persze, hogy belsejüket „csapágyazásnak nevezni némi sarkítás, de felépítésük valóban egy csapágyhoz hasonló. A külső felén egy bordázott tengelyben végződő féltengelyházba másik oldalról is egy bordázott tengely fut be, s a házban lévő golyópályás agy, valamint a csapágygolyók teszik lehetővé, hogy a kerék elmozdulhasson. Valójában van egy belső, differenciálmű felőli csukló (igen, ez a belső csukló), s van egy kerék felőli, külső csukló, köztük pedig maga a féltengely található.



A csuklók kapcsán sarkalatos pont a gumiharang, ugyanis a csukló-cserék zöméért annak szakadása felel, ha ugyanis víz és kosz kerül a golyók közé (az ott lévő speciális zsír helyére), akkor csuklókra gyors kopás, azaz halál vár. Ezért aztán ajánlott évente többször is ellenőrizni vagy ellenőriztetni a gumiharangok állapotát, s azokat már az előtt cserélni, mielőtt kiszakadnak. Árulkodó lehet az apró töredezés, illetve a kikeményedés, de egy elvétet magas járdára parkolás, netán faágon áthajtás is azonnali szakadást okozhat. A harangok kapcsán megjegyezhető, hogy anyaguk nem feltétlenül gumi, hanem akár termoplasztik is lehet, ám gyűjtőnéven ezeket is „gumiharangnak szokás nevezni. A mind drágább hazai munkaerő – miatt egyre jobban megéri a csuklókat kompletten, akár párban, féltengellyel együtt cserélni, ha ugyanis már elkopott az egyik, akkor jó eséllyel hamarosan a másik is el fog, s a szerelési költség a komplett féltengely cseréjével lesz a legszerényebb.

[BANNER type="1"]
Vajon mik a féltengelycsuklók hibájára utaló jelek?

Szemrevételezéskor nyilván a porvédő szakadása, de jellemzően ritka szerencse, ha épp elcsípjük azt, hogy a harang már szakadt, de a csukló még nem ment tönkre. Jellemzőbb, hogy kattogó, daráló hangot hallunk, először csak kitekert kormánynál, majd később egyre többször. Ennek oka, hogy a golyópálya megkopik, s a golyók lötyögni, zörögni kezdenek. A féltengelycsukló extrém kopásának végeredménye, hogy már nem képes átvinni a nyomatékot, de ezt több okból sem érdemes megvárni. Az egyik az, hogy nem kellemes az út szélén maradni a mozgásképtelen autóval, a másik viszont az, hogy mivel a féltengelycsukló is a hajtáslánc része, ha az kikopott, lötyögésével káros rezonanciákat okoz, így károsítja a differenciálművet és a sebességváltót is. További káros hatás, hogy a széthulló csuklóból a kenőanyag a fékre is kerülhet, ami balesetveszélyes, illetve mindenképp takarítandó.



Miként cseréljük?

Míg a KGST piacos autók esetében nem volt ritka, hogy maguk a féltengelyek is el tudtak törni, ma ez már alapesetben nem jellemző, inkább csak durva baleset során kerül rá sor. Ennek ellenére érdemes lehet a féltengelycsuklókat féltengelyestül cserélni, s ez egyre gyakoribb szokás. Ugyanis a munka legnehezebb része a csukló féltengelyről való lehúzása, majd az új beszerelése. A két körben cseréléshez mérten a munkadíj fele megspórolható, ha egyben cseréltetjük a csuklókat, így a végösszeg még akkor is kedvezőbb lehet, ha féltengelyestül tesszük. Messze nem csupán a gyári alkatrészek áraival érdemes számolni. A Bárdi Autó például az elmúlt években – a mind jelentősebb féltengelycsukló-kereslet mellett – azt tapasztalja, hogy kimagasló az érdeklődés a kedvezőbb árú, de jó minőségű GSP készletekre. A kurrensebb autókhoz így aztán bőséggel tartanak is készleteket, amikhez pedig esetleg nincs, azokhoz záros határidőn belül tudnak beszerezni a márka németországi, hamburgi központjából.


Összefoglalásul elmondható, hogy érdemes a harangokat legalább a szezonális abroncscserék alkalmával, azaz évente minimum kétszer ellenőriztetni, a terepezést és a magasabb járdákat is kerülni – a gumiharangok megóvása érdekében, valamint kitekert kormánnyal nem adni kövér gázt, azt ugyanis maga a csukló bánhatja. Ha már elkerülhetetlen a csere, vásároljunk készletben, gumiharanggal és zsírral csuklót, s nézzük meg a komplett féltengely árát is, ugyanis sok esetben annak a cseréje a gazdaságosabb választás.



*A táblázat a www.bardiauto.hu webshopban található árak és termékek felhasználásával készült.