Hogyan lehetsz F1-es versenyző?

A Formula–1-es versenyzők nagy része már gyerekkorában elkezdett gokartozni. Ezt a sportágat többnyire lehet a családi kasszából finanszírozni, bár kétségtelenül nagy kassza kell hozzá. A gokartban azonban nagyon jól el lehet sajátítani az autóversenyzés alapjait.
Sokan mesélik, hogy már első gokart versenyükön kiderült róluk, hogy milyen istenadta nagy tehetségek, de ne higgyenek nekik. Nincs olyan tehetség, aki beleül egy gokartba és azonnal tudja, hogy mit kell csinálni. A többszörös CART-bajnok és a Formula–1-et is megjárt Alex Zanardi például bevallotta, hogy első gokart versenyén olyan szánalmasan lassú volt, hogy mindenki megelőzte és azonnal abba akarta hagyni a még el sem kezdődött versenyzői pályafutását.
A Formula–1 jelenlegi bajnoka, Sebastian Vettel nyolcévesen kezdett gokartozni és hét évig rótta a köröket, mire olyan szintre ért, amikor már tovább tudott lépni.
A gokart után következik egy belépő Formula kategória. Ez régen a Formula Ford 1600 és 2000 volt, amiben még a néhai Kesjár Csaba is osztrák bajnok lett. Manapság már ez a kategória nem létezik, több országban fut viszont a Formula Renault vagy a Formula BMW bajnokság. Bár itt még a versenyzők nagyon a pályafutásuk elején járnak, ki lehet szúrni a tehetségeket.
Kimi Räikkönen 1999 és 2000 között versenyzett a Brit Formula Renault-bajnokságban illetve ugyanennek a téli bajnokságában, merthogy ilyen is van. 2000-ben megnyerte a bajnokságot és azonnal vitték is a Formula–1-be. A Formula Renault-ból azonban még nem vezet egyenes út az F1-be és Räikkönen esete is inkább azt bizonyítja, hogy milyen tehetséges volt.
Lewis Hamilton szintén bajnok volt a Formula Renault-ban, mint ahogyan Sebastian Vettel is a Formula BMW-ben. De ők mind a ketten a Formula–3-ban folytatták.
Kiss Pál Tamás is a Brit Formula Renault-bajnokságban szerepelt az idén és az igen előkelő harmadik helyet szerezte meg, amit követően ő is kiérdemelte, hogy egy lépcsővel feljebb léphessen.
A következő szint a klasszikus iskola szerint a Formula–3 volt, amelyből nemzeti bajnokságokat rendeznek, majd következett a Formula–3000, ami már közvetlenül az F1 előszobája volt.
A Formula–3 most is létezik, de a Formula–3000 átalakult GP2-vé, amelynek a futamait a Formula–1-es versenyek betétprogramjaként rendezik.
Ennek sikerén felbuzdulva hozták létre az idén a GP3-at amely a Formula–3-mal van nagyjából egy szinten, talán egy kicsit modernebb technikával, és kétségtelenül vonzó benne, hogy ezt is a Formula–1-es versenyekkel azonos helyszínen, vagyis az F1-es csapatvezetők orra előtt rendezik.
Kiss Pál Tamás is elsősorban e két sorozat között dönt, hogy hol folytassa pályafutását.
Vannak azonban más útvonalak is az F1-be. Az FIA nem olyan régen állította vissza a Formula–2-es bajnokságot, amelyben kis költségvetésű technikát próbáltak a versenyzőknek biztosítani. Az autókat a Williams Formula–1-es csapata építi, és a bajnok tesztlehetőséget kap a Williams F1-es autójával.
Az F2 azonban neve ellenére nem feltétlenül nevezhető a Formula–1 előszobájának.
Sokkal inkább a GP2 az. Aki itt bajnok tud lenni, az szinte biztosan bejut a Formula–1-be. Ezt a bajnokságot 2005 óta írják ki, és Nico Rosberg, Lewis Hamilton, Timo Glock és Nico Hülkenberg is itt lett bajnok, mielőtt a Formula–1-be kerültek volna. Az idén Pastor Maldonado büszkélkedhet ezzel a címmel.
A GP2 konkurensének szánták a Formula Renault 3,5 sorozatot, amely népszerű ugyan a versenyzők körében, de a GP2 F1 közeliségével nem tud konkurálni. Az FR3,5 bajnokai közül egyedül a 2005-ös győztes Robert Kubica jutott be a Formula–1-be, de Sebastian Vettel is versenyzett itt és vezette is a bajnokságot egészen addig, amíg 2007-ben a szezon közepén el nem csábították a Formula–1-be.
A bajnoki címek azonban nem jelentenek garanciát az F1-be kerüléshez. Az első lépést ott is meg kell finanszírozni. Eddie Jordan a mai napig hangoztatja, hogy Michael Schumacher is fizetett azért, hogy az ő csapata színeiben először rajthoz állhasson a Formula–1-ben.
Más részről az igazán nagy tehetségek felkutatás ma már olyan versenyt jelent a Formula–1-es csapatok között, hogy a legtöbb nagy istállónak van fiatal versenyző programja. Így felügyelte és finanszírozta a McLaren-csapat Lewis Hamilton F1-be vezető útját, de Sebastian Vettel is viszonylag hamar bekerült a Red Bull hálójába és ha nem is az első, de a második lépésétől kezdve az energiaital gyártó volt a támogatója.