Így hirdették az autókat 30 éve!

Retro reklámok 1994-ből!

A napokban a kezembe jutott az 1994-es Autókatalógus, és egyszerűen annyira jó érzés volt nosztalgiázni, hogy arra gondoltam megosztom veletek az akkori teljes oldalas hirdetéseket.

Jómagam az általános iskola padját nyomtam, amikor először a kezembe akadt a "szent nagy Autókatalógus". Emlékeim szerint imádtam, amikor útrakeltünk édesapám Nagypolszkijával, de arra is tisztán emlékszem, mennyit ábrándoztam a katalógust lapozgatva arról, milyen autót lenne jó a családban látni. Nagyon érdekes így visszatekintve, hogyan fogott a marketingesek tolla 30 évvel ezelőtt. Neked melyik a kedvenc hirdetésed? Jöhetnek a kommentek!
Hirdetés

Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2024.04.15. at 12:00
    Permalink

    Uuuh a ’93-as (vagy 92-94? )AUTÓKATALÓGUS 🙂
    Még valahol nekem is meg van 🙂 a FIAT Tipo reklám vésődött belém…mlyen menő az a hasítás. Tettem is mellé egy X-et a sárga lapokra,ahol az adatok vannak az egyes típusokról.
    X-et kaptak a szüleim…nekik jó az 1.4…és kört tettem a saját igényeimhez… 2.0 “Sedicivalvolve” mellé. Aztán amelyik típus kellett 😀 Azzal mind így tettem.

    • 2024.04.18. at 12:37
      Permalink

      Azért a piros VR6-os Corrado motorterébe behajoló szerelő is emlékezetes VW reklám. Legelább is nekem. 🙂 Pláne, hogy a frissen megjelent Golf III-ast akarták népszerűsíteni vele. 🙂 De a többi is nagyon jó.

  • 2024.04.15. at 12:30
    Permalink

    A rendszerváltozás után az akkori fizetésekhez képest brutálisan drágák voltak az új autók. Szinte csak az tudta megvásárolni, aki valamiben – nem teljesen legálisan – ügyeskedett, vagy belekezdett egy jó vállalkozásba vagy esetleg külföldön dolgozott.
    Arra emlékszem, hogy 1992-ben jelent meg a hazai Astra és 998.500 Ft-ba került az 5 ajtós 1.4-es 60 LE fapados változat, mert stratégiai kérdés volt, hogy 1 millió alatt legyen. Ha az akkori és a mai átlagfizetést (KSH szerinti) összehasonlítjuk és arányosítjuk, akkor a 92-es arányok szerint most egy új Astra kb. 29,4 millió Ft-ba kellene, hogy kerüljön. Igaz, hogy más volt a gazdaság, más volt a vásárlói kosár, de azért látható, hogy átlagembernek szinte megfizethetetlen volt egy új autó.
    A hirdetések közül egyébként az az Astra nagyon jó volt, mert az 1.4 SE 82 LE egy nagyon jó motor volt a maga idejében. Akkori cégemnél volt Skoda Forman, azt a kocsit szerettem, kényelmes volt, és egész jól ment. Egyik főnököm 92-ben vett egy Fiat Tipot 1.6-os motorral és digitális műszerfallal. A keleti kocsikhoz képest mintha egy űrhajóban ültünk volna.

    • 2024.04.15. at 13:50
      Permalink

      Minden korabeli “nyugati” autóra igaz, hogy egy űrhajó volt a keleti xarok mellett. Itt nyugati alatt a japánt is beleértve (őket főleg, mert nagyon nagy lendületben voltak a 80-es évek második felében, pláne utána).

      Szerintem nem fair a két rendszer összehasonlítása mert egyrészt az átkosban a keleti autókat sem engedhették meg sokan, ráadásul a boldoguláshoz szinte minden esetben ügyeskedni kellett. Eleve a maszek mint státusz egy megtűrt dolog volt (kb mint manapság a pornó): tudtuk hogy sok pénz jár vele, de az iskolában még azt tanították hogy az ördödgtől való. Persze aki kicsit is kilátott a propagandán túlra és volt valódi elképzelése a dolgokról az látta mi a valóség. A 80-as évek második felében aki nem állt egyenesen maszeknek, az többnyire már “másodállására” koncentrált (vagy lopott, lásd “nézze meg a pult mögött kedves” szófordulat).

      Szóval az átkosban öt év várakozás után “kaptál” egy már a bemutatáskor mérhetetlenül elavult 2107est annyi pénzért amit kevesen engedhettek meg (lásd fent). Vagy ha nem tudtak kivárni, akkor még sokkal drágábban vehettél használtan.

      Az igaz, hogy a rendszerváltás után a komcsi időkből megmaradt nyomorult fizukból nem jött ki egy új autó, ami viszont nagyon új volt 90-ben, hogy egy karnyújtásnyira volt a nyugat (ami akkor sem “haldoklott” persze), és meglepően jó áron kaptál egy 5-6 éves használt autót ami nem az új másfélszeresébe került hanem töredékébe. Aki egyébként itt kalandvágyó volt és egy japán márkába invesztált az duplán jól járt, mert akkoriban egy átlag magyar nem sokba nézte a japánokat, sokan jöttek azzal hogy “ezek most jöttek le a fáról”, pedig ez a pejoratív komment inkább ránk volt akkor igaz. Pedig mekkorát menetelt akkor egy teljes nemzet, egymással versenyezve a frászt hozták az elkényelmesedett amerikai és európai gyártókra.

      • 2024.04.19. at 17:39
        Permalink

        Persze sokan nem engedhették meg maguknak… 1983-ban mi is kapasból 2db Lada 1200re fizettünk be.Akkor miért volt rengeteg: Trabant, Wartburg,Lada, Skoda 105,120,Dacia stb még a 2000-es években is…?
        De nem is értem (vagyis nálad jól működött az agymosás) nem is lehettél maszek ’89-ig…
        Nem tudom de neked nagyon nehéz a felfogásod de már vagy 10ezerszer leírtam de legalább kérdeznél meg olyan embert (aki abban az időben nem volt lusta akinek nem csak a cigaretta meg a szesz járt az eszében…) aki élt felnőttként abban az időben. Mert akkor ha felneveltél nem többet csak 2db hízó bikát 12-14hónap alatt vehettél rajta egy vadonatúj Ladát… Nem Trabantot,kisposzkit, Wartburgot Ladát… Most a 2db bika árán 25éves autót sem kapsz… Erről ennyit…
        Az most van ha nem okoskodsz,spekulálsz,csapsz be embereket akkor nem élsz meg. Ma a munkából nem lehet megélni mint akkor. Akkor a zsivány félt…
        Amúgy meg 1996-ig (Bokros csomag bevezetéséig) Lada maradt az első az új autó eladási listán😉

        • 2024.04.19. at 20:02
          Permalink

          Már hogyne lehettél volna maszek, csak akkor úgy hívták, hogy kisiparos. Anyósom fodrász volt, egész életében maszek volt, már a 60-as évektől kezdődően.
          Nem arról van szó, hogy valaki bikákat nevelt, hanem a hivatalos átlagfizetésről, a KSH szerinti adatokról. Az ország döntő többsége bérből és fizetésből élt. Akkoriban – 90-es évek eleje – elérhetetlen volt egy új autó, míg ma egy átlagfizetésből is elérhető. Nem túl nehéz kiszámolni, az adatok elérhetők. 1992-ben egy új alap Opel Astrát kb. 45 havi bruttó átlagbérből lehetett megvenni, most 2024-ben pedig 13 havi átlagbérből. Lehetnek persze eltérő egyéni körülmények, de ezek a tények.

          • 2024.04.19. at 20:54
            Permalink

            Persze tudom hogy volt egy kis réteg aki kisiparos volt (mondjuk nem is nézték jó szemmel…) de abszolút nem olyanok voltak mint a mostani maszekok. 1983-ban nagyjából 8000 ft volt a fizetésem (traktorosként+teherautósként) egy új 1200-as Lada akkor 112000ft volt a Trabi (ha jól emlékszem) 68000ft de majd megnézem a “Merkuros könyvben” abban benne van Autós mindentudó 1983 a könyv pontos neve.
            Akkor (Tsz-ben is,Áfésznal is) kaptál vagyonjegyet 5évente (hasonló mint a részvény) arra is kaptál pénzt negyed évente+kukirca+búza+árpa+tejpénz…
            Lényeg az hogy arányaiban egy munkás ember jobban keresett (átlagban,arányokban) mint most. Meg nekem is volt éves szinten 300db hízósertés,6-8hízóbika,40db nyúl. De nem csak nekem a faluban ahol lakok szinte mindenkinek. Kinek több kinek kevesebb.
            Most asszony is gyárban dolgozik 2 műszakban havi 240 ezer ft ért aztán ennyi. Akkor ki lehet számolni hogy melyiknek volt nagyobb vásarló értéke.
            Ksh adat meg egy nagy humbuk hogy az átlag kereset 400-500ezer ft mert egybe veszik azt aki a minimálbért keresi meg azt aki akár 1 vagy több milliót havonta… Ez ugyan olyan mintha van egy 1éves kisgyerek meg egy 80 éves aggastyán de az átlag életkoruk 40év tehát mind a kettő keresőképes,nemzőképes,középkorú úriember…

          • 2024.04.23. at 00:37
            Permalink

            1983-ban 4.862 Ft volt az átlagfizetés. Megkérdeztem a szüleimet, ők akkor 3500-4000 Ft körül kerestek középfokú végzettséggel. Lehet, hogy egy TSZ-ben lehetette ennél többet keresni, plusz még háztájiban hozzá ügyeskedni – ami így minimum 12 óra munka naponta – de nem ez volt a jellemző. Ahogy írtam is, egyéni sorsok.
            Szerinted akkor volt egyzserűbb, szerintem meg most.

  • 2024.04.15. at 13:57
    Permalink

    Nem mondom hogy nosztalgiázok erre a korra, de érdekes, pozitív várokozásokkal (és persze nem kevés csalódással) teli kor volt.

    Ezek a katalógusok nem csak akkor de még évekig meghatározó művek voltak az autóőrültek számára, nem csak a mi piacunk miatt, de a világ összes márkája benne volt és a nálunk nem kapható modellek is (tehát szinte sz összes JDM modell legalább egy fotóval, lásd Mitsu FTO, Proudia, Mazda Cosmo, Lexusok). Akkoriban ilyen autókról sehol sem lehetett olvasni itthon.

    Csak a katalógus-adatok végett elég lett volna a nagyobb folyóiratokat is beszerezni mivel azok is tartalmaztak egy pár oldalas táblázatot a főbb műszaki adatokkal (és árakkal). Az Autokatalógus viszont egy nyomtatott wikipedia volt geekeknek. Még most is megvan vagy 10 belőle, talán 93tól 2000ig…

  • 2024.04.17. at 23:45
    Permalink

    Ezek a hirdetések a tipikus állandósult érték!
    Akkor azért volt komikus mert a keresetekhez képest (én ’95-ben nettó 38K HUF/hó) értelmezhetetlen árakon voltak az új autók (ejtsd keleti pl: Lada, Aleko stb ) …a “nyugati” új autók meg uez * 3 áron (!!)
    Most pedig azét komikus mert végképp értelmezhetetlen ez a “cipőt a cipő boltból” stílus és szinte hihetetlen, hogy tényleg ez volt a hírdetés??? :D:D:D

  • 2024.04.18. at 12:25
    Permalink

    Autókatalógus
    A nyugat. A nyugati autók. A vágyott, sóvárgott autók. 🙂 Rojtosra lapozgattam az első pár évszámot. Még mindig létezik a katalógus. De nyilván a 90-es évekből valók az igazi kuriózumok. Az első 1990-ben jelent meg itthon az 1989-es modellévről. Mind megvan, az összes! Nagy becsben tartott gyüjtemény. 🙂

    • 2024.04.22. at 16:27
      Permalink

      Gratula a gyűjteményedhez, én kénytelen voltam újra beszerezni a 95-96-97-es kiadásokat mert szakadtra lapozgattam gyerekkoromban :D. Nekem ezek mellett a régmúlt verdáiról is vannak írásaim, a Liener György féle autótípusok képében. 🙂

  • 2024.04.22. at 16:21
    Permalink

    Nosztalgiázni jók ezek a régi újságok, nekem megvan az összes eddig kiadott autókatalógus, érdekes látni, hogy az autókat akkor még ténylegesen autókkal reklámozták. Emlékszem a 90-es évek elején amikor még gyerek voltam, egy diesel Fiat Uno elérhetetlen volt. Nagyon nehéz korszak volt, sok lemondással, hitellel az ember le tudta cserélni a Warbit, Daciát, pl. egy Uno-ra Ritmo-ra, ami mai szemmel nézve semmivel nem különb autó utazási komfortra mint pl egy 2105-ös Lada, csendesebb nem volt, gyorsabb sem, csak kevesebbet evett… szerintem akkor ez volt inkább a kivagyiság tárgya, na megmutatom, hogy nyugati verdám van, mint ma amikor egy melós ragaszkodik ahhoz, hogy sok hitellel sok lemondással legyen egy 7-8 éves BMW-je. 🙂

Vélemény, hozzászólás?