Baleset után miként fizet a biztosító?

Iránytű a biztosítók útvesztőjéhez

Jelentős mértékben gyorsítható a biztosítási ügyintézés, ha tudjuk, milyen papírok kellenek hozzá. Utóbbiak beszerzéséhez azonban van, hogy egyéb szervekre, például a Rendőrségre kell várni.

Már egy ilyen kisebb kár is százezres tétel. Ahhoz, hogy a biztosító fizessen, 5 napon belül be kell jelenteni

Arról már korábban írtunk, hogy mi a teendő baleset esetén, most pedig következzék az első sokk után előjövő kérdés: hogyan, milyen útvesztőn keresztül fizet a biztosító? Összegszerű válasszal nem tudunk szolgálni, ám azt igyekszünk részletesen leírni, hogy mi a teendő ahhoz, hogy a pénzt megkapjuk.

Első lépés: a baleset megtörténtét követő 5 napon belül jelenteni kell a kárt, ez a károsultra és a károkozóra is kötelező előírás, alóla csakis az akadályoztatás, például a kórházi kezelés ad felmentést, illetve külföldi baleset esetén a hazaérkezéstől kell számítani az 5 napot. A kár bejelentéséhez (ami a legtöbb biztosítónál interneten, e-mailben, telefonon, a szerződött partnereknél, személyesen az ügyfélkapcsolati pontokon vagy levélben is történhet) kötelező adat a biztosítási szerződésszám, a biztosított és a károsult neve, címe, telefonszáma, gépjárműveik rendszáma, a káresemény helye, időpontja, leírása. Továbbá meg kell adni azt is, hogy hol lehet megtekinteni, „szemlézni” a károsult autót, illetve annak időpontját kivel, milyen telefonszámon lehet egyeztetni.

Biztosítói kifizetéshez nem elegendő az Európai baleseti bejelentő, annak kiegészítéseként egyéb adatokat is kérnek a társaságok

A szemle helyszíneként természetesen megadható a javítást végző műhely is, ám bármely olyan esetben, amikor nem az autó tulajdonosa jár el a szemle kapcsán, az azt intéző személynek írásos, két tanú előtt tett, a képviselet körét pontosan meghatározó meghatalmazást kell adni. A javítást az első szemle elvégzéséig nem szabad megkezdeni, kvázi teljes mértékben a balesetkori állapotban kell hagyni az autót – kivéve, ha a részleges javítás vagy helyreállítás kárenyhítés miatt szükséges lenne. Az első szemlét követően rendszerint következik a pótszemle, ekkor a már megbontott autó vizsgálata alapján pontosítják a kár összegét. A biztosítási ügyintézéshez a balesetkor kitöltendő „Európai baleseti bejelentő” nem elégséges dokumentum, annak kiegészítőjét rendszerint a biztosítók weboldaláról is le lehet tölteni és abban az autó előéletéről (hányadik tulajdonosánál van, meddig érvényes a forgalmi engedélye, korábban volt-e sérülése az autónak), valamint arról kell nyilatkozni, hogy az autó hol tekinthető meg, történt-e rendőri intézkedés a baleset kapcsán. Ha ugyanis történt, akkor a biztosító annak jegyzőkönyvét is várja és csakis az alapján fizet, továbbá amennyiben szabálysértési vagy büntetőeljárás is kapcsolódik az esethez, annak jogerős határozatára is szüksége van a biztosítónak – ez akár hetekkel nyújthatja az ügy elindulását.

Speciális esetek bőven vannak még, Casco esetén például az autó ellopása esetén speciális, „teljes gépkocsi lopáskárhoz” tartozó kárbejelentő lapot kell kitölteni, továbbá szükséges a rendőrségi feljelentés másolata, a nyomozást megszüntető határozat, a forgalmi engedély, a rendszámtáblát visszavonó határozat, továbbá az autó (beleértve riasztójának és egyéb vagyonvédelmi berendezéseinek) kulcsai. Elemi tűz- és robbanáskár esetén pedig a tűzrendészeti hatóság határozatára van szükség.

Amennyiben rendőri intézkedésre kerül sor, a vétkesség mértéke alapján fizet a biztosító

Casco biztosításnál a káresemény jogalapját a fenti dokumentumok alapján az adott biztosítás feltételei alapján bírálják el. Bonyolultabb a helyzet a kötelező biztosítás esetén. Ha a károsultak meg tudtak egyezni abban, hogy melyikük a hibás és azt rögzítették is, továbbá a vétkes biztosítása rendezett, akkor a vétlen félnek (elvileg) fizet a biztosító. Ha azonban a felek nem tudtak megegyezni vagy egyéb okból (például jelentős anyagi kár, személy sérülés folytán) rendőrségi intézkedés történt, akkor a biztosító annak, illetve a felektől bekért álláspontok alapján bírálja el, hogy melyik fél milyen mértékben felelős a káreseményért, s amennyiben a vétlen is vétkes valamennyire, az ő kárát sem fogja teljes mértékben téríteni. Fontos megjegyezni, hogy a biztosítót a rendőrségi határozat nem köti, a jogalapot mérlegelheti az abban foglaltaktól eltérően is. (A kötelező felelősségbiztosításról szóló 2009. év LXII. törvény 12. § szerint: „A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.”)

Amennyiben már a kár kifizetésére kerül sor, az autósok háromféle kárrendezési módot is választhatnak.

• Egyezséges kárrendezés: számla nélküli kárrendezés, amely során az anyag- és alkatrész árak, valamint munkadíjak alapján a biztosító az általa megállapított javítási költséget ajánlja fel egyezségre. Ez rendszerint nem fedezi a teljes javítást és meghagyja a lehetőséget, hogy az autós ne a kár kijavítására fordítsa a kapott pénzt. E kifizetési mód ellen sok autószerviz, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete, illetve az Autós Nagykoalíció is lobbizik, hiszen általa részlegesen, hiányosan javított autók kerülhetnek vissza a forgalomba.

• Számlás kárrendezés: a kárt a károsult nevére kiállított – a kárfelvételi jegyzőkönyvben rögzített helyreállítási módnak megfelelő – javítási számla alapján rendezi a biztosító. Magyarán ilyen esetben az autó tulajdonosa meg kell hitelezze a javítást, s a biztosító a már kiállított számla ellenértékét fizeti ki a tulajdonos számára. Az alkatrészek beépítését akár javítás közben, vagy utólag, a sérült alkatrészek szemléjével, esetleges bekérésével ellenőrizheti a biztosító, a gyári alkatrészek eredetének igazolásához azok beszerzési számláját is csatolni kell.

• Hitelleveles kárrendezés: Voltaképp a számlás kárrendezés fajtája, amelyben az autó tulajdonosának kérésére a biztosító hitellevelet állít ki a megjelölt szerződött javító partnere felé. Ebben az esetben a biztosítót terhelő javítási költséggel a biztosító és a javító közvetlenül számol el egymással. Gyakorlatilag ez a legkényelmesebb kárrendezési mód, hiszen a jármű helyreállítását követően csak az ügyfelet terhelő költséget (pl.: önrészesedés, avulás, saját megrendelés, stb.) kell megfizetni a javító részére. A biztosítók szerződött partnerei weboldalaikon, ügyfélszolgálataikon megtekinthetők, de a kinézett műhelyeknél is csupán egy kérdés: van-e szerződésük az adott biztosítóval?

Totálkár esetén az autó tulajdonosa dönthet, hogy a biztosítón keresztül értékesíti a roncsot vagy megtartja azt

Végezetül egy speciális eset: a totálkár rendezése. Erre akkor kerül sor, amikor a gépjármű javítása meghaladja a gazdaságos javítási határt (ezt rendszerint a kárkori érték 50-60 százalékában állapítják meg), illetve amennyiben a javítás műszakilag nem javasolt vagy a gépjárművet ellopták. Ebben az esetben a megállapított káridőponti érték maradványértékkel csökkentett összegét jelenti a kifizetés. A maradvány piaci értékének meghatározását jellemzően roncsbörze adja, a roncsért kínált legmagasabb vételi ajánlat jelenti a maradványértéket. Amennyiben a roncsautó tulajdonosa a károsodott gépjárművet értékesíteni kívánja, úgy a kárügyben küldött tájékoztató levél alapján tudja a maradványért legmagasabb árat kínáló ajánlattevővel felvenni a kapcsolatot, de megvan azon opciója is, hogy az autót megtartsa, s azt esetleg a kapott összegből kijavítsa. Ennek ugyanaz a hátránya, mint az egyezséges kifizetésnek: vélhetően nem tökéletes jármű fog elkészülni.

Katona Mátyás

Ez is érdekes lehet:

Hogyan kell átírni ma egy autót?

Hazánkban egy autó lecserélését nem csak a megfelelő új példány megtalálása nehezíti, hanem a hivatalos névre vétel is. Az ugyanis se nem olcsó, se nem egyszerű procedúra.

Hozzászólások (5 db)

Combi27 írta: 9 hónapja

Gé írta: 9 hónapja

Kérdés, hogy milyen autóról van szó, de szerintem meglepően sok régebbi autót lehet kapni papírok nélkül, ha újabb kell, akkor meg a külföldről behozottból jut bőven alkatrésznek. Ha meg semmi nem működik veszel valamit itthon a megszokott rend szerint és kivonatod ideiglenesen félévente, ez így mind hivatalos. A többi megoldást a fantáziádra bízom, de szerintem a felsoroltak között is lehet találni olyat ami megéri.

papír nélkülivel és a külföldivel nincs gond, ezt én is vágom, a magyar papíros a gond.:)

A válaszoláshoz belépés szükséges

Gé írta: 9 hónapja

Kérdés, hogy milyen autóról van szó, de szerintem meglepően sok régebbi autót lehet kapni papírok nélkül, ha újabb kell, akkor meg a külföldről behozottból jut bőven alkatrésznek. Ha meg semmi nem működik veszel valamit itthon a megszokott rend szerint és kivonatod ideiglenesen félévente, ez így mind hivatalos. A többi megoldást a fantáziádra bízom, de szerintem a felsoroltak között is lehet találni olyat ami megéri.

A válaszoláshoz belépés szükséges

Combi27 írta: 9 hónapja

Gé írta: 9 hónapja

Miért ne lehetne eladni vagy otthon tartani? Nincs forgalomban, nem közlekedsz vele, de ettől még nézegetheted a kertben, eladhatod, kiárulhatod darabokban.

Az igaz hogy kiárulhatom, de miután átirattam, kötöttem rá biztosítást, stb...
De mitán kiárultam mindezeket addig kell fizetnem (biztosítás, teljesítményadó), mig az autót véglegesen ki nem vonatom a forgalomból.Ehhez pedig nem elég leadnom a a forgalmit az okmányirodaába, hanem kell egy bontóból igazolás hogy leadtam az autót.De ha kiárulom, és nem adom le a kocsit hogy viszek bármit is bontóba?Épp ez a legnagyobb dilemmám.Hogy vennék alkatrésznek autót, de át kell iratnom, fizetnem utána a sok cuccot, és miután mindent felhasználtam nem tudom kivonatni a forgalomból hogy ne legyen a nevemen.
Vagy tudsz olyat hogy veszek egy alkatrésznek való autót, és ki tudom vonatni hogy az autót ne kelljen átiratnom, és ladnom egy bontóban hogy ne kelljen utána semmit fizetnem és a kertemben álhasson?

A válaszoláshoz belépés szükséges

Gé írta: 9 hónapja

Miért ne lehetne eladni vagy otthon tartani? Nincs forgalomban, nem közlekedsz vele, de ettől még nézegetheted a kertben, eladhatod, kiárulhatod darabokban.

A válaszoláshoz belépés szükséges

Combi27 írta: 9 hónapja

Tatálkáros autót hogy lehet értékesíteni?Hiszen ha az autót nem lehet alkatrészként eladni, mert akkor át kell iratni, biztosítás stb..., akkor egy totálkáros autóra is igaz mindez.Ergo csak bontóba lehetne eladni, mert alkatrészként nem lehet otthon tartani.És ki fizet egy roncsért átírási illetéket, ki fizet rá biztosítást, súlyadót, stb..?
Más kérdés pedig az öreg autók javítási költsége, amiről szintén nem esik szó.Ne ringassuk magunkat abban a hitben hogy egy huszonéves autónkban kár keletkezik a biztosító kifizeti a kárfelújítás teljes összegét.Ugyanis nem fizeti csak az aktuális állapot helyreállítását, ergo egy huszéves autónál levonja az avultatás és az új alkatrész árának a különbözetét, feltételezve hogy az autó már nem szalonállapotú, és mondjuk a lemezek átrohadtak, a festés meg már tönkrement..

A válaszoláshoz belépés szükséges