Mazda MX-5 rajongó vagy? Na, és ezeket is ismered?

Valószínűleg nyugodtan kijelenthető, hogy a Mazda MX-5 a világ egyik legkelendőbb roadstere, ebből adódóan az egyik leghíresebb is, ám az MX betűkombináció legalább egy tucat másik Mazdán is feltűnt már. Legtöbbjük csak a tanulmányautó státuszig jutott és napjainkra feledésbe merült. Emlékezzünk most meg róluk, hiszen maga a márka is 100. életévét tapossa. [BANNER type="1"] Kezdjük az elején. Melyik volt az első MX jelölésű Mazda? Sokan egyből rávágnánk, hogy az MX-5, ugye? Néhányan talán gyanakodnának, csőbe akarnak-e húzni a kérdéssel, hiszen köztudottan a világ bizonyos pontjain Miata a neve. Való igaz, az első sorozatgyártású MX modell az ötös volt, ám tanulmányautóként többen is megelőzték őt, például az MX-81 Aria, amelynek a neve a bemutatásának évére utal. Az Aria maga volt a megtestesült sci-fi a ’80-as évek hajnalán. Formáját a Bertone stúdió álmodta meg, de nem véletlenül ismerhető fel benne könnyen a 323 F. A koncepcióautót ugyanis a 323 platformjára építették, persze az aktuális generációt vették alapul, de a bukólámpákat átmentették a szériagyártásba is, így az MX-5-re és a negyedik generációs 323-ra is. Az igazán radikális megoldásokat azonban az utastérben tálalták. Négyzet alakú, süllyesztett kormánykerék, TV-képernyővel a közepén. Nevezhetnénk akár a digitális műszeregység és a multifunkciós kormány ősének is. Még mindig az MX-5 előtti korszakban járunk, hiszen az MX-02 tanulmányautót 1983-ban mutatták meg. Ez még mindig távol állt a roadsterektől, hiszen egy ötajtós, áramvonalas „téglalap” volt, hátsókerék-kormányzással és szélvédőre vetített HUD-dal. Ám következett az MX-03, ami már kezdett kupéformát ölteni 1985-ben. Habár az arányai furcsák, a légellenállási együtthatója csupán 0,25 volt. Ezért hiányzik egyébként az utasoldali visszapillantó tükör. Viszont kapott hátsókerék-kormányzást, de még összkerékhajtást is, az orrában pedig háromrotoros Wankel-motor dolgozott 315 lóerővel. Papíron öt másodperces alatt gyorsul 100 km/h-ra és 290 km/h a végsebessége. Utasterét a repülőgépek vezetőfülkéje ihlette, digitális műszerekkel HUD-dal és a különleges kormánykerékkel. [BANNER type="2"] Még mindig az MX-5 előtt járunk, de tanulmányautók neveiből már sejthetitek, hogy csak egy lépcsőfok választ el tőle. Bizony, az MX-04, ami akár már tekinthető az MX-5 előfutárjának is. Bár formailag nem fedezhetsz fel rajta túl sok hasonlóságot, a klasszikus roadster arányok már látszanak rajta. Az MX-04 különlegessége azonban a variálhatósága. Akarom mondani az átalakíthatósága. Ugyanis a néhány üvegszálas kasztnielem cseréjével egy teljesen más karakterű autót lehetett belőle alkotni. Mintha csak legózna az ember. Lényegében zárt kupéból egy buggy formáját ölthette magára, és vica versa. [BANNER type="3"] Következett az MX-5, de róla most nem szeretnék túl sokat értekezni. Az autórajongók valószínűleg töviről hegyire ismerik már megszületésének sztoriját. Akinek viszont üres folt még a történet, kattintson ide! Nézzük inkább a kevésbé ismert MX-3-at, amelyet az 1991-es Genfi Autószalonon mutattak be, és ez bizony már sorozatban is gyártott modell volt. A rövid életű, négyüléses kupét 1991 és 1998 között gyártották, alapját a Mazda 323 szolgáltatta. A soros négyhengeres motorok mellett létezett belőle egy V6-os motorral felvértezett vasgyúró is. Kicsit korábban, 1987-től szerepelt a palettán az MX-6, ami már a középkategóriában vadászott vásárlókat, két generáción át. Az elsőt még a 80-as évek kocka stílusában rajzolták, a második már mutatósabb, de 1997-ben nyugdíjazták. Az 1990-es évek egyik legütősebb MX modellje azonban az R01-es. Amint meglátod a képet, tudod, hogy mit takar az R. Igen, a racing, tehát a versenyzés szóból ered, hiszen az MXR-01 a C csoportos sportautó bajnokságban vitézkedett 1992-ben. Miután első japán gyártóként a Mazda megnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt a Wankel-Motoros 787B-vel. Azonban az FIA – mily meglepő – rögvest betiltotta a forgótárcsás megoldásokat. Így a Mazda kénytelen-kelletlen új motor után kellett nézzen. A Judd portékáját választották, méghozzá az F1-be szánt V10-es erőforrást. Illetve a TWR segítségét is igénybe vették, akik korábban a Jaguar sportautó programján dolgoztak. Ám a bajnokság elvérzett, így az MXR-01 is kérészéletű lett. A 21. században újra szaporodni kezdtek az MX névvel fémjelzett tanulmányautók. Az MX-Sports Tourer 2001-ben érkezett, megmutatva, hogy az egyterűek is lehetnek izgalmas formavilágúak. Őt követte 2004-ben az MX-Flexa még mindig az MPV vonalon, tolóajtókkal. Sorozatgyártásban a Mazda5 bizonyította, hogy tényleg lehet izgalmas egyterűt gyártani, kár hogy elsöpörte a kategóriát a SUV-láz. Egyterűs vonalon érdemes megemlíteni az MX-Sport Runabout tanulmányautót, ami a Mazda2, alias Demio előfutára volt 2002-ben, egy évvel később pedig az MX-Sportif a Mazda3 vonalait vetítette előre. Egy kis öszvérként az MX-MicroSport 2004-ben debütált a Detroiti Autószalonon, ám a márka jövőjének szempontjából sokkal fontosabb volt az MX-Crossport. Ami nem más, mint a CX-7 előfutára, tehát a stílusos Mazda szabadidő-autók előhírnöke. A SUV-mániát azóta is gyönyörű modellekkel lovagolja meg a Mazda, az MX-30 képében már villanyhajtással is. [BANNER type="4"]