Vajon melyik autó zöld?
Mi számít ma környezetbarát autónak?
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Mi számít ma környezetbarát autónak? Vitatkozni bőven lehet, fel is dobjuk a labdát.
A két zöld autó közül valójában csak a Honda Jazz Hybrid az, ha viszont nem használjuk, akár a Focus RS is tekinthető annak
Mi számít ma környezetbarát autónak? - tettem fel a kérdést Telekesi Tibornak, a Közlekedéstudományi Intézet Zöld Autó Központ tudományos munkatársának természetesen azt követően, hogy meglehetősen sokat nézelődtem a neten, s nem találtam hivatalos állásfoglalást ez ügyben. Nem találtam, hiszen nincs ilyen, nincs deklarálva a környezetbarát autó fogalma, ugyanis a technikai fejlődés azt célozza, hogy folyamatosan környezetbarátabbnál környezetbarátabb autók szülessenek, így leginkább csak két vagy több autó közül jelenthetjük ki valamelyikről, hogy az a környezetet kevésbé terhelő.
A BMW 7-es sorozatánál nem az Active Hybrid a legszerényebb emissziójú
Jellemzően melyek ezek? Ez sem általánosítható, hiszen hiába hibrid egy 7-es BMW, az abszolút értékben még mindig komolyabb mértékű emissziót adhat, mint akár ugyanazon széria modern dízelmotoros tagja. Igen, hiszen a BMW a tetemesebb fogyasztású benzinmotorral kínálja 7-es ActiveHybrid modelljét, s a 7 ActiveHybrid 5,7 másodperces értéke helyett „csak” 6,1 másodperces 100 km/órára gyorsítást adó 730d 158 helyett 148 g/km CO2-emisszióval, 6,8 helyett 5,6 l/100 km vegyes fogyasztással kecsegtet. Bármelyik is környezetbarát? Egy 750Li xDrive-hoz mérten az, s főként az a korábbi luxusautókhoz mérten, de abszolút értékben mégsem, vagy a szintén hibrid Toyota Prius 89 g/km (3,9 l/100 km) értékéhez mérten már nem annyira.
Helyi szinten emissziómentes, ezért számos országban komoly kedvezményeket kap a Nissan Leaf
Hát egy elektromos autó? Helyi szinten, a felhasználás helyén nyilván az, hiszen ott teljesen emissziómentes. Számolni kell azonban azzal is, hogy az akkumulátoraiba töltött energiát miből nyerjük. Hőerőműből? Onnan milyen emisszióval? De még azt is figyelembe kell(ene) venni, hogy az autó előállítása, az energiaforrás előállítása, az energia előállításához használt eszköz (erőmű, napelem, stb.) gyártása milyen emisszióval jár, illetve járt. Ha ezeket mind-mind figyelembe vesszük, akkor nem biztos, hogy ma Magyarországon az elektromos autózás a leginkább környezetbarát. Ennek ellenére, ha a környezetbarát autóknak adott kedvezmények kerülnek szóba, a még csak tervezett szabályzás a konnektorból tölthető hibrideket és a villanyautókat említi.
Áramból is van zöld
Nem feltétlenül mondhatjuk autónkra, hogy az környezetbarát, ha például hő- vagy atomerőműből származó árammal töltjük azt. Sőt, egyes érvelések szerint létezik olyan áram (és a hazai sok esetben ilyen), amellyel egy villanyautót táplálva annak teljes energiamérlege kevésbé környezetbarát, mint egy Euro 6-os dízelé. Aki viszont teljes mértékben zöld, azaz környezetbarát kíván lenni, az áramból is vásárolhat zöldet. Aki például az ELMŰ Zöld Tarifáját vásárolja, az hozzájárul ahhoz, hogy az energiaszolgáltató mind több teljesen tiszta, vízerőmű által megtermelt villamosenergiát vásárol, amelyet független szervezet által kibocsátott környezetvédelmi igazolás tanúsít. Ez persze nem azt jelenti, hogy az adott vásárló konnektorából csakis ilyen áram fog jönni, de rendszerszinten ennyivel hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez a zöldenergia vásárlója.
Nem feltétlenül mondhatjuk autónkra, hogy az környezetbarát, ha például hő- vagy atomerőműből származó árammal töltjük azt. Sőt, egyes érvelések szerint létezik olyan áram (és a hazai sok esetben ilyen), amellyel egy villanyautót táplálva annak teljes energiamérlege kevésbé környezetbarát, mint egy Euro 6-os dízelé. Aki viszont teljes mértékben zöld, azaz környezetbarát kíván lenni, az áramból is vásárolhat zöldet. Aki például az ELMŰ Zöld Tarifáját vásárolja, az hozzájárul ahhoz, hogy az energiaszolgáltató mind több teljesen tiszta, vízerőmű által megtermelt villamosenergiát vásárol, amelyet független szervezet által kibocsátott környezetvédelmi igazolás tanúsít. Ez persze nem azt jelenti, hogy az adott vásárló konnektorából csakis ilyen áram fog jönni, de rendszerszinten ennyivel hozzájárul a környezeti terhelés csökkentéséhez a zöldenergia vásárlója.
A világ többi pontján is hasonló a helyzet. Sőt, leginkább a tisztán elektromos üzemű autók kapnak kedvezményeket. Norvégiában - ahol egyébként az elektromos áram 99%-a tisztának nevezhető vízi erőművekből származik - a villanyautók ingyen parkolhatnak, áfamentesen vásárolhatók és tulajdonosaik a buszsávokat is használhatják. Ez persze országszintű, helyi szabályzás, az EU pedig egyelőre nem hajtásmód, hanem emisszió alapján méri, látja el bónusszal, illetve bünteti az autókat, illetve gyártóikat.
Kisméretű dízelmotor turpisságok nélkül egy középkategóriásban. 1.5 dCi motorral a Renault Laguna emissziója és fogyasztása is nevetségesen szerény
Milyen emissziót szeret az EU?
Az Unió flottaátlagokat határoz meg. Korábban 2012-ben tervezte bevezetni a 130 g/km célt, ami aztán 2015-re lett halasztva. 2020-ra már mindösszesen 95 g/km a célzott flottaátlag, de ennek számonkérése már most egy évvel halasztott. A kisebb autóknak természetesen ajánlott kevesebbet fogyasztaniuk, hogy a nagyobbak, az izmosabbak, az izgalmasabbak akár jócskán átléphessék a célértéket. Azt a célértéket, ami a 2007-es összpiaci 158,7 g/km átlagnál 2015-ben 18, 2021-ben 40%-kal lesz alacsonyabb. Ha üzemanyag-fogyasztásra fordítjuk az emissziós plafonokat, benzin esetén a 130 g/km-es érték 5,6, míg gázolajnál 4,9 literes átlaggal hozható. Igen, a gázolaj a fokozottan környezetpusztító, abból egységnyi környezetterheléshez kevesebbet szabad csak elégetni. Látható azonban az is, hogy a 4,9 literes dízeles fogyasztás a benzines 5,6 literes értékkel egyező CO2-emisszió tekintetében. Ha ennél nagyobb a benzines többletfogyasztása, akkor az a kevésbé környezetbarát. A 2021-től érvényes 95 g/km CO2-érték már csak 4,1 literes benzin- és 3,6 literes gázolaj-fogyasztással lesz tartható. Most még némi könnyítés, hogy eladásaik 80%-ának átlagát kell csak a limitérték alá tolják a gyártók, jövőre azonban már minden autójuk számítani fog. Keményen fel van adva a lecke a gyártóknak, 2020-ban pedig már palettájuk 95%-át az említett 95 g/km érték alá kell szuszakolják, ami 2021-től már kivétel nélkül elvárás lesz.
Hibridek terén piac- és technológiavezető a Toyota, a ma már modellcsaládot jelentő Prius 17 éve fut, és győz meg évről évre több vevőt
Hogyan büntethet az EU?
Miért kell teljesíteniük a gyártóknak az EU célértékeit? Azért, mert különben emissziós bírságot kell fizessenek. Amennyiben a flottaátlag akár csak egyetlen grammal túllépi a kívánt szintet, autónként be kell fizessenek 5 eurót az EU kasszájába, a második grammért már 15, a harmadikért 25, a negyediktől pedig grammonként 95 eurós díjat kell fizetni, 2019-től pedig grammonként 95 euró lesz a bírság – ismétlem, autónként. Hát ezért folyik az autógyártók részéről kegyetlenül az emissziócsökkentés – akár az élettartam rovására.
Elektromos autót kínálni megéri: csökkenti az emissziós flottaátlagot, ez is magyarázata annak, hogy több gyártó is szívesen vásárol konkurenseitől átemblémázható modelleket
Trükközési lehetőség azért van még: az üzemanyag-takarékosság terén innovációt hozó gyártók akár évi 7 g/km kedvezményt kapnak – ennyit vonhatnak le flottaátlagukból. 2015-ig pedig még fut a szuperkredit-rendszer, ami 2012-ben még 3,5, 2013-ban 2,5, 2014-ben 2,5, 2015-ben pedig 1,5-szeres szorzóval számolja az 50 g/km alatti emissziójú autókat, melyek jellemzően a villanyautók, illetve a konnektorból tölthető hibridek. Ezért nagy öröm például egy Volkswagen XL1 átadása. A 95 g/km kvóta bevezetésekor ismét vissza fog térni a szuperkredit, 2020-ban 2, 2021-ben 1,67, 2022-ben 1,33 lesz a flottaátlag számításakor a különösen alacsony emissziójú modellek súlya.
Címkézés is van
Több országban az autóknál is alkalmazott, már a hűtőgépekről ismert energetikai tanúsítvány, energetikai címkézés. Nálunk még nem szokás és nem is kötelező az ilyen jelölés, de van ország, ahol már igen. E szerint az igazán zöld autók a 100 g/km alatti CO2-kibocsátásúak, s halványan még a 140 g/km alattiak is zöldek. A 160 g/km alatt teljesítők sárgák, felette viszont pirosodni kezd az értékelés, s a 250 g/km felettiek már a legrosszabb minősítést érdemlik.
Több országban az autóknál is alkalmazott, már a hűtőgépekről ismert energetikai tanúsítvány, energetikai címkézés. Nálunk még nem szokás és nem is kötelező az ilyen jelölés, de van ország, ahol már igen. E szerint az igazán zöld autók a 100 g/km alatti CO2-kibocsátásúak, s halványan még a 140 g/km alattiak is zöldek. A 160 g/km alatt teljesítők sárgák, felette viszont pirosodni kezd az értékelés, s a 250 g/km felettiek már a legrosszabb minősítést érdemlik.
Bár az sem mindegy, hogy milyen módon előállított módon töltjük a helyi szinten emissziómentes villanyautókat, az EU egyelőre csakis a helyi kibocsátás szerint osztályoz
A kicsik kedvezményt kapnak
Az évente kevesebb mint 1000 autót értékesítő cégek mentesülnek az emissziós elvárás alól, míg az 1000-10 000 példányosak egyedileg meghatározott emisszió-csökkentést kell teljesítsenek. Az évi 10-300 ezer autós gyártóknál már van elvárás, de nem grammra kimérten: 2012-re a 2007-es átlagukat 25, míg 2020-ra 45%-kal kell csökkentsék.
Idővel, mondjuk 2025-re minden bizonnyal jönnek újabb célok is, s a gyártóknál már nem csak az lesz szinte kötelező, hogy stop-start rendszerrel és mindenféle egyéb trükkel csökkentsék belsőégésű motoros autóik emisszióját, hanem az is, hogy kivétel nélkül legyen villanyautójuk is, amivel jócskán tudják apasztani az átlagos emissziós értéket.
Hát éncsak az itthoni példából tudok kiindulni, vagyis csak azt tudom pontosan ami Erdélyben van. Ha pl. egy 7-8 éves 2 literes Euro4-es autót szeretnél külfölről behozni, az első regisztráció díja 998 Euro. Igaz ritka, de ha ez az autó pl. Euro 3-as, akkor a fizetendő összeg 2688 Euro. Ha egy 1.6 os autód van, évente a vagyontartási-adó (vagy minek nevezik) 4ezer Ft körül van, ha 2.0 literes az autód, akkor 12ezer, viszont ha már 2.1 literes, akkor az adó máris 60 ezerre ugrik.
Kapásból csak ezeket tudom. Remélem érthető, hogy mire gondoltam.
Az inkább barna.
A rozsdától. 🙂
Amúgy valóban sokkal tovább kellene használnunk az autóinkat. Az újak gyártása nagyobb környezetterhelést jelenthet, mint a régiek szennyezőbb motorjai. Csak akkor meg hol dolgozna az a sok autóipari ember?
Milyen “ilyen-olyan” adókra gondolsz?
Tekergetjük a fejünk, amikor a régi autókra ilyen-olyan adókat vetnek ki a környezetszennyezés miatt, de sajnos nagyon égető probléma lett, és kár, hogy csak most kezdünk észbe kapni, hogy nagy valószínűséggel utánunk is lesznek majd, akik tiszta levegőt szeretnének szívni.
Nos?! Hol tart a CNG-s vonal? Szerintem erről is lehetne bővebben írni!
Van egy 70 éves Japán professzor. Ő feltalált egy egyszerű és érdekes eljárást a víz hasznosítására. Tudom más is. OHMASA gáznak hívják. Az érdekessége viszont az, hogy ez egy zárt rendszer és nem használ fel a környezetből elszívott oxigént a motor és kipufogni sem fog ezáltal a környezetbe nem jut károsanyag.
Na ez az igazán ZÖLD technológia!
Üdvözlettel!
Pilák Csaba
Melyik auto zold?
Peldaul az en 27 eves gazos kockaladam. Heti 400 km-t fut, csak autogazzal, alkatreszt alig igenyel, legyartani is csak egyszer kellett 27 ev alatt. Akkor ez nem zold? 🙂