A megállás tudománya – I. rész
Mi minden befolyásolja a féktávolságot autózás során?
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Többrészes sorozatban vizsgálódunk egy kicsit az elkövetkező hetekben. Fényt derítünk arra, hogy mekkora úton tudunk megállni különböző tempókról eltérő útviszonyok mellett.
A féktávolság a kerék-talaj kapcsolaton, azaz a súrlódási tényezőn kívül jelentősen függ a sebességtől és a reakcióidőtől
Ha egészen pontos akarok lenni, akkor mi fékutakat mértünk, a mindennapi közlekedésben pedig féktávolságról beszélhetünk. A féktávolság nem más, mint a reakcióidő alatt megtett út + a fékút. Ezt bizonyára mindenki tudja, hiszen ez a KRESZ órákon is elhangzott. Az átlagos emberi reakcióidő 0,7-0,8 másodperc. Ez egyénenként eltér, valakinél picit rövidebb, másoknál pedig hosszabb. Jelentős befolyással bír a reakcióidőre a fáradtság, az alkohol, melyek természetesen növelik az értékét. Szintén nem mindegy, hogy hol közlekedünk. Városon belül éberebbek vagyunk, ezáltal jobb a reakció, mint pl. olyan autópályán, ahol már 1-1,5 órája tempomattal haladunk. Ekkor nyugodtabb, ellazultabb állapotban vezetünk, a reakcióidő pedig ezzel együtt megnőhet.
[BANNER type="1"]
A reakcióidő fontosságát jól szemlélteti a mennyit számít 20 km/h példa. Vegyük azt az esetet, amikor városban 30 km/h-val haladunk és elénk szalad egy gyerek. Normál, 0,7 másodperces reakcióidővel, satuféket nyomva pont megállunk előtte. Kérdés: mennyivel ütjük el, ha ugyanitt 50 km/órával haladunk? A válasz sokak számára talán meglepő: 50 km/h-val, ugyanis már a reakcióidő alatt elérünk hozzá, nincs már idő és hely fékezni.
A reakcióidőnek tehát kiemelt szerepe van. A 0,7 másodperc rövid idő, ezt valóban csak fitten, odafigyelve érhetjük el. Idősebb sofőröknél, illetve a vezetés közben mobilt nyomkodóknál könnyen megugorhat egy vagy akár kettő másodperccel is a reakcióidő. Ekkor a féktávolság az alábbiak szerint alakul.
Az adatok száraz aszfalton, maximális tapadást és fékhatást feltételezve értendők (lassulás = 9,81 m/s^2). Egyetlen másodpercnyi "lassúság" már 40 km/óráról is több mint 10 méteres többlet fékutat ad
Városi, 50 km/h tempónál ideális esetben 19,6 méter alatt állunk meg. Ha egy másodpercre elbambulunk, akkor már 33,4 méter szükséges. Ha pl. mobilt nyomkodva csak 2 másodperccel később észlelünk, akkor pedig 47,3 méter kell a teljes megállásig. Utóbbi az ideális féktávolság közel 2,5-szerese.
Nézzük meg hogyan változik a féktávolság, ha 10, illetve 20%-kal csökken a lassulás mértéke. Ez bekövetkezhet amiatt, mert kopottabb vagy alapból rosszabb minőségű a gumink vagy a fékrendszer hatásossága ennyivel gyengébb.
10 illetve 20%-os fékhatás csökkenés vagy ugyanilyen mértékű gumikopás nem játszik akkora szerepet, mintha 1 másodperccel később észlelnénk a veszélyes szituációt. A sofőrön több múlik, mint a technikán
Maradva az előbbi 50 km/h sebességnél a különbség nem olyan vészes. 10% lassuláscsökkenésnél 1 méterrel, míg 20%-osnál további 1,4, azaz összességében 2,4 méterrel nő a féktávolság. Jól látható tehát, hogy az emberi figyelmetlenség sokkal többet számít, mint egy pici technikai különbség a fékek vagy a gumik között. Természetesen a lassulás is radikálisan csökkenhet, például havas, jeges úton. Ennek a hatásait vizsgáljuk a következő részben a jövő héten.