A nap, mikor Amerika biológiai fegyvernek hitte a saját bűzét

A szmog története: a kaliforniai pánikhelyzettől napjaink magyar szabályozásáig

Az egykor még értelmezhetetlen jelenség, amely rettegésben tartotta Amerikát, mára már a mindennapok szerves részét képezi Budapesten is.

Minden nagyobb városban élő embernek ismerős lehet az érzés, amikor lakásából a ködbe burkolózott utcára kilépve hirtelen nehezebben kap levegőt, valami irritálja a torkát, csípi a szemét, és hirtelen folyni kezd az orra. Manapság Átlagos Alfréd ilyenkor már csak legyint, hogy szmog van, esetleg végigfutja a naptárt és a híreket a telefonján, hogy elindulhat-e egyáltalán a '98-as Euro II-es Avensisszel munkába. A szmog és a szmogriadó természetes jelenséggé vált az egész világon, Los Angelestől egészen Budapestig. Annyira természetessé, hogy bele sem gondolunk, mennyire természetellenes.
Hirdetés
Egészen máshogy reagáltak 1943. július 26-án, egy hétfői napon ugyanezzel a jelenséggel életükben először szembesülve Los Angeles polgárai. Mára hihetetlennek tűnhet, de akkor, a második világháború idején rettegés lett úrrá Amerikán: a Japánok által bevetett biológiai fegyvernek hitték a szmogot. Főleg, hogy a lakosság akkoriban nagyon is büszke volt a város levegőjére, úgy tartották, hogy gyógyítja többek közt a tuberkulózist. Hosszú út vezetett a rettegéstől a mára kialakult szabályozásokig, de az első és legfontosabb lépés mindenképp a környezetszennyezés és az emberiség szerepének felismerése volt. Meglepő módon ez már másnap bekövetkezett: a városvezetés a California Gas Company egyik gyárát nevezte meg a ködszerű füst forrásaként. Az üzem egyébként a szintetikus gumigyártás egyik alapanyagát, butadiént állított elő. A társadalmi nyomás hatására ideiglenesen leállították az üzemet, de a várva várt fellélegzés nem jött el, sőt, a szmoghelyzet egyre rosszabbodott. Bár Fetcher Bowron, az akkori polgármester a probléma teljes megszüntetését ígérte 4 hónapon belül, az ötvenes évekig elhúzódó botrányokkal és gyárbezárásokkal tarkított folyamat kezdődött. A megoldásra végül Arie Haagen-Smit, holland kémikus jött rá, akit emiatt sokan a légszennyezés-szabályozás atyjának tartanak. Felfedezésének részletei tanulságul szolgálhatnak mindazoknak, akik tagadják az autók káros hatásait, de kötelező olvasmány lehetne azoknak a környezetvédőknek is, akik - tévesen - teljes egészében az autósokat vagy a gyárakat blamálják a szmog miatt. Mint minden, ez is egy összetettebb jelenség, a Los Angeles-i szmognak ugyanis az autók mellett volt még egy "halálkabinja", méghozzá maga a város, és annak elhelyezkedése.
Hirdetés
A szmog ugyanis bár tényleg az autók kipufogógázából és a gyárak füstjéből származó tökéletlen égési melléktermékekből keletkezett, de csak amikor azok nagy mennyiségű közvetlen napfénnyel érintkeztek. Mindez elkerülhető lett volna, ha az óceánnal és hegyekkel körülhatárolt területen nem ragad meg napokra, hetekre a légszennyezés. A mai napig megfigyelhető, hogy a vízparti és/vagy hegyekkel körülhatárolt településeken komolyabb a szmogveszély. A felfedezés természetesen süket fülekre talált, a gyárak termelésének csökkentése és az autózás nyújtotta kényelem feladása helyett a lakosság egyszerűen elfogadta a szmog jelenlétét. A valódi intézkedésekre további 20 évet kellett várni, Amerikában és Magyarországon egyaránt. Budapest első szmogriadó tervét 1986-ban fogadták el, bár ez még csak az úgynevezett "London-típusú füstköd" esetére tartalmazott előírásokat. A szmognak ezen formája inkább a fa- és széntüzelés következménye. A jelenleg hatályos budapesti szmogriadó tervet 2019-ben fogadták el, és amellett, hogy a kitiltott autók számát tekintve a rendeletet brutális szigor jellemzi, kötelezővé tette a 3 évenkénti felülvizsgálatot is. Ez már mind a London- mind a Los Angeles-típusú szmogra vonatkozóan tartalmaz szabályozást. A hatályos intézkedések értelmében már egyszerűbb azt felsorolni, hogy Budapesten a szmogriadókor mely autókra nem vonatkozik korlátozás: csak az 5-ös, 6-os, 9-es, 14-es, 15-ös és 16-os környezetvédelmi osztályú járművek tulajdonosainak nem kell forgalomkorlátozásra számítaniuk. Közérthetőbben fogalmazva: ezek a hibrid, gázüzemű éselektromos meghajtású járművek, az Euro 3, Euro 4, Euro 5 és Euro 6 benzinesek, valamint az Euro 6 besorolású dízelek.
Hirdetés

A nyitópéldához visszakanyarodva tehát Alfrédunknak a füstködös budapesti reggelen - miután eltette a telefonját és konstatálta a szmogriadó tényét - nem marad más megoldás, minthogy hív egy taxit, vagy felül egy BKV járatra, ezek ugyanis akkor is közlekedhetnek, ha a rendelet amúgy kitiltaná őket a városból.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?