


Az új kompaktok között az egyik kedvencemmé vált a Kia Ceed család, ebben pedig komoly szerepet játszik a hétköznapi autók véleményem szerinti hanyatlása is. A jelenlegi, és egyben utolsó Ceed generáció a 2018-as megjelenésekor egy átlagos versenyző volt a maga mezőnyében, ám a konkurensekkel ellentétben nem akar egy túlszabályzott, négykerekű tablet lenni. Erre viszont még később visszatérünk, kezdjünk először az alapokkal.


A ProCeed GT külleme talán csak azért tűnik visszafogottnak, mert az alapokat már megszoktuk az évek alatt, illetve mert az újabb fejleszésű konkurencia rengeteg LED-csicsával és futurisztikus élekkel próbál minél modernebbnek tűnni. Bizony, a jelenlegi Ceed család már az életciklusa végéhez közelít, és a jelenlegi kínálatban mondhatni őskövületnek számít. Mindez a méreteken leginkább csak ránézésre tűnik fel, valójában egyáltalán nem kicsi autó a ProCeed, még akkor sem, ha a valódi kompakt kombikhoz meg sem próbál felzárkózni.



Az utastérben látszik igazán az előző generációs tervezés, ám szerintem ez egyértelmű pozitívummá vált az évek során. A túlerőltetett letisztultság és az érintőpanel-invázió helyett minden funkciót gyorsan, egyszerűen odanézés nélkül lehet kezelni, miközben a modernebb vetélytársakhoz felzárkózva hatalmas képernyőkből sincs hiány. Szerintem ez a tökéletes kompromisszum, amivel mindenki boldog lehet.



További érdekesség, hogy mintha itt még nem próbálták volna meg a gyártók újra feltalálni az autó alapvető funkcióit. Ott van és úgy működik a váltó, ahogy annak kell, az egész látvány a „régi szép időkre emlékeztet, emellett arra is látványosan törekedtek, hogy az anyagok tapintása, változatossága se szenvedjen csorbát. Számomra még mindig egy kicsit sok viszont a zongoralakk: aki hozzám hasonlóan nem akarja folyamatosan törölgetni az autója utasterének véletlenszerű pontjairól a zsíros ujjlenyomatokat, az valószínűleg ugyanezt fogja gondolni.

A helykínálat bőségesen elegendő ebben a méretosztályban. Az első sorban a helyes üléspozíció bármilyen magasságú vezető számára megtalálható, csak a legmagasabbak mögött kell ehhez komolyan áldozni a hátsó lábtérből. Félreértés ne essék, ekkor is marad még hely hátul, de azért a helyén kell kezelni a modellt. Ami viszont nekem különösen tetszik, hogy az autó szélességét jól találták el a tervezők: hátul még éppen marad hely három felnőttnek, míg elöl sem kerülnek túl messze egymástól az utasok, ez rendszeresen zavarni szokott a modernebb, szélesebbre hizlalt karosszériákban.

Az autó csomagtartója egy érdekes középút: az ötajtósok mezőnyében hatalmas, a kombik mezőnyében viszont nem kiemelkedő a maga 594 literével. Ülésdöntéssel már 1545 literre nő a kapacitás, amellyel ismét a két kategória közé érkezik. Hátulról rápillantva rögtön érthetővé válik, hogy miért csúfolják szlovák Panamerának a ProCeedet, ám aligha érdemes gúnyolódni a küllemén: ez a méret bizony egy letűnt kor kompakt kombi modelljeire emlékeztet, így továbbra is elég nagy akár a családnak is, de még bőven nem túlméretes a városi forgalomban sem.



Az igazi meglepetés azonban a motortérben látható. Az 1,6 literes, négyhengeres turbómotor ugyanis tökéletes egyensúlyt talál a hétköznapi közlekedés nyugalma és a kanyarvadászathoz kellődinamika között. Ha nem kapcsolod át sport módba, és óvatos gázadásokkal, a forgalom ritmusához alkalmazkodva használod, akkor egy kellemes, nyugodt autó, amelynek esetleg a hangjából lehet gyanakodni arra, hogy nem a megszokott, 140 lóerős erőforrás pihen az orrában. Ezt sem úgy kell elképzelni, mint a Váci úton a tuningmesterek remekműveit, ilyenkor egészen visszafogott a gyári sportkipufogó.

Ha azonban menni kell, akkor egy pillanat alatt mosolyt csal akárki arcára: sport módba kapcsolva jól hallható némi mechanikus átállás is az autó alja felől, ám szinte biztos vagyok benne, hogy hanggenerátor is kiegészíti a kipufogó természetes orgánumát. A duplakuplungos automataváltó gyors és észrevétlenül dolgozik, a kormány mögötti fülekkel belenyúlva is gyorsan reagál. A futómű feszes, az autó pedig még játszósan használva is stabil és kiszámítható, ehhez valószínűleg a 18 colos papucsok is hozzátettek.

Emellett a konkurenciához képest drágának sem nevezhető. 12,99 milliós alapár, ehhez még 550 ezer a luxuscsomag névre keresztelt extragyűjtemény, 300 ezer a napfénytető és további 175 ezer a metálfény, így 14 024 000 forint lenne a pontos végösszeg újonnan. Már persze akkor, ha lehetne még kapni. Ezek ugyanis nem jelenlegi árak, hanem utolsó ismert árak. Mint kiderült, már nem elérhető a GT változat a ProCeed modellből, illetve készleten sincs egyik hazai kereskedésben sem. Helyette marad az „Ultimate Edition + a 140 lóerős motorral és az automataváltóval, ami 11,25 millió forintról indul. Hasonlóra extrázva 12 674 000 forint a vége, így az extra 64 lóerőről, a piros dekorról és a vagány kipufogókról már biztosan lemaradtál. A Proceed azonban még ezek nélkül is egy kiváló választás lehet. Az utolsó pillanatig autószerű tudott maradni, és bár megjelentek benne a modern extrák, a hangsúly továbbra is a kezelhetőségen, a menetkomforton, és összességében az egyensúly megtalálásán maradt. Persze, a képeken látható GT jobb, de az a hajó sajnos már elment.

